adozona.hu
BH 1993.4.254
BH 1993.4.254
A fizetendő eljárási illeték mértéke cégügyekben a bejelentett változások bejegyzésére irányuló kérelem esetén [1990. évi XCIII. tv. 47. § (1) bek. b) pont, (3) bek., (5) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe bejegyzett "S" Kereskedelmi Gazdasági Munkaközösség 1991. június 4-én változások bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő a megyei bíróságon mint cégbíróságon. A bejegyzési kérelem és mellékletei alapján megállapítható, hogy a társaság tagjainak száma két fővel, a társaság tevékenységi köre tíz új tevékenységi kör felvételével bővült, a vagyona pedig a belépett új tagok vagyoni hozzájárulása miatt 450 000 Ft-tal emelkedett. A kérelem a bejegyzést kérő a három rovatszám alatt ...
BH 1993.4.254 A fizetendő eljárási illeték mértéke cégügyekben a bejelentett változások bejegyzésére irányuló kérelem esetén [1990. évi XCIII. tv. 47. § (1) bek. b) pont, (3) bek., (5) bek.].
A cégjegyzékbe bejegyzett "S" Kereskedelmi Gazdasági Munkaközösség 1991. június 4-én változások bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő a megyei bíróságon mint cégbíróságon. A bejegyzési kérelem és mellékletei alapján megállapítható, hogy a társaság tagjainak száma két fővel, a társaság tevékenységi köre tíz új tevékenységi kör felvételével bővült, a vagyona pedig a belépett új tagok vagyoni hozzájárulása miatt 450 000 Ft-tal emelkedett. A kérelem a bejegyzést kérő a három rovatszám alatt bekövetkezett változásra tekintettel, rovatszámonként 1000, összesen 3000 Ft eljárásra illetéket rótt le.Az elsőfokú bíróság 1991. június 5-én kelt hiánypótló végzésében további 11 000 Ft eljárásra illeték lerovására hívta fel a bejegyzést kérőt elutasítás terhére, az illetékről szóló 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 47. §-ának (5) bekezdése alapján. A bejegyzést kérő a felhívásban foglaltakkal nem értett egyet, s a hiányzó illetéket nem rótta le.
A másodfokú bíróság mint cégbíróság 1991. július 1. napján a változás bejegyzésére irányuló kérelmet elutasította. A végzés indoklása szerint változásonként kell 1000 Ft eljárási illetéket leróni. Így a két új tag, a társaság vagyonában bekövetkezett változás, illetve a tevékenységi kör bejegyzése miatt 2 + 2 + 10 1000 Ft eljárási illetéket, összesen 14 000 Ft eljárási illetéket kellett volna a bejegyzést kérőnek lerónia.
A bejegyzést kérő fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a cég bejegyzését kérte. Álláspontja szerint helyesen járt el akkor, amikor a tagok személyében, a tevékenységi körben, illetve a társaság vagyonában bekövetkezett változások miatt 3 1000, azaz összesen 3000 Ft eljárási illetéket rótt le.
A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos.
Az Itv. 47. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a természetes személyekből álló, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetén a bejegyzésre irányuló eljárási illeték a társasági szerződésben megállapított induló vagyon mértékének 2%-a, de legalább 2000 Ft, legfeljebb 10 000 Ft. A (3) bekezdés szerint pedig az induló vagyon felemelésével kapcsolatos eljárás esetén az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fizetendő illeték összegének megállapításánál az az összeg irányadó, mellyel az induló vagyon összegét felemelték. Az (5) bekezdés értelmében pedig a cég egyéb adataiban történt változásmódosítás bejegyzéséért az 1000 Ft illetéket a változás, illetve módosítás száma szerint külön-külön kell számítani.
Az elsőfokú bíróság a jogszabályt helytelenül értelmezte, amikor az alrovatok számában bekövetkezett változásokat összeadva, összesen 14 000 Ft eljárási illeték lerovására hívta fel a bejegyzést kérőt. Tévedett először is akkor, amikor a vagyonban bekövetkező változás utáni illetéket nem az Itv. 47. §-ának (3) bekezdése szerint számította ki, vagyis a vagyonnövekedés miatt összesen 2000 Ft illeték lerovását tartotta indokoltnak, a jogszabály szerint fizetendő 9000 Ft illeték helyett (450 000 Ft 2%-a 9000 Ft). Tévedett akkor is, amikor a tevékenységi körök bővüléséért a kibővült tevékenységi körök száma szerint írta elő az illetékfizetési kötelezettséget, vagyis tíz tevékenységi kör bővülése miatt 10 × 1000, azaz összesen 10 000 Ft eljárási illeték megfizetését írta elő. Ugyanazt a tévedést követte el akkor, amikor a tagok számának két fővel történő bővülése miatt nem 1000, hanem 2000 Ft eljárási illeték fizetését tartotta indokoltnak.
A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében kifejtette már, hogy az Itv. 47. §-ának (5) bekezdése az országos gyakorlattal egyezően úgy értelmezendő, hogy az azonos rovatszám, jelen estben a 9. és 17. rovatszám alatti bejegyzések, törlések után 1000 Ft illetéket kell leróni, függetlenül a rovatszámon belüli törlések, bejegyzések számától. A változások bejegyzéséért, törléséért akkor is 1000 Ft eljárási illetéket kell fizetni, ha az ugyan több rovatszámot érint, de az egyik rovatszámban bekövetkező változás szükségképpen magával vonzza a másik rovat megváltozását [pl. a vezérszó megváltozása a cégnévben, rövidített cégnév esetén a cégnél mellett (2. rovat) a rövidített név (3. rovat) megváltozását is okozza]. Az adott esetben a tagok személyében bekövetkező változás ilyen szükségképpeni változásnak nem tekinthető, hiszen a társaság vagyona nemcsak új tagok belépése útján növekedhet. Így a tagok számában bekövetkező változás miatt helyesen 1000 Ft eljárási illeték lerovása lett volna indokolt.
A fentiekre tekintettel a bejegyzést kérőnek összesen tehát 11 000 Ft eljárási illetéket kellett volna lerónia, 9000 Ft eljárási illetéket a megnövekedett vagyon és 1000-1000 Ft eljárási illetéket a két új tag felvétele, illetve a tevékenységi kör kibővülése miatt. A bejegyzést kérő a lerovandó 11 000 Ft illeték helyett összesen 3000 Ft illetéket rótt le, így bár részben eltérő indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság elutasító végzését érdemben helytállónak találta.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a és a Pp. 253. §-a (2) bekezdésében írtak szerint helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf. II. 31 692/1991. sz.)