adozona.hu
BH 1993.3.203
BH 1993.3.203
I. A gazdasági társaság munkaviszonyban álló vezető tisztségviselője bármikor visszahívható. Visszahívására azonban nem a Munka Törvénykönyve, hanem a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai az irányadók. Munkaviszonya ennek megfelelően csak a taggyűlés egyhangú határozatával szüntethető meg. II. A taggyűlés visszahívásáról szóló határozatának felülbírálása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik [1988. évi VI. tv. (Gt.) 30. §, 193. (2) bek. e) pont, Pp. 23. § (1) bek. f) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes kft. az 1990. március 1-jén kelt társasági szerződés alapján alakult meg. Törzstőkéjének összege egymillió forint, amely két törzsbetétből adódik. Az egyik kilencszázezer forint összegű törzsbetét tulajdonosa a T. G. V., a másik százezer forint összegű törzsbetétnek hét természetes személy tulajdonosa van.
A társasági szerződés 21. pontja szerint - a gazdasági társaságokról szóló, 1988. évi VI. tv. (Gt.) 183. §-ának megfelelően - az ügyvezető megválasztása és visszahívása a taggyű...
BH 1993.3.203 I. A gazdasági társaság munkaviszonyban álló vezető tisztségviselője bármikor visszahívható. Visszahívására azonban nem a Munka Törvénykönyve, hanem a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai az irányadók. Munkaviszonya ennek megfelelően csak a taggyűlés egyhangú határozatával szüntethető meg.
II. A taggyűlés visszahívásáról szóló határozatának felülbírálása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik [1988. évi VI. tv. (Gt.) 30. §, 193. (2) bek. e) pont, Pp. 23. § (1) bek. f) pont].
Az alperes kft. az 1990. március 1-jén kelt társasági szerződés alapján alakult meg. Törzstőkéjének összege egymillió forint, amely két törzsbetétből adódik. Az egyik kilencszázezer forint összegű törzsbetét tulajdonosa a T. G. V., a másik százezer forint összegű törzsbetétnek hét természetes személy tulajdonosa van.A társasági szerződés 21. pontja szerint - a gazdasági társaságokról szóló, 1988. évi VI. tv. (Gt.) 183. §-ának megfelelően - az ügyvezető megválasztása és visszahívása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A társasági szerződés 22. pontja szerint ilyen esetben egyhangú határozat szükséges.
A kft.-nek a társasági szerződésben kirendelt ügyvezetője 1990. március 1-jétől kezdődően a felperes volt, akinek a kirendelése 1992. március 28-ig szólt. A felperes ezt a tevékenységet határozott idejű munkaviszony keretében végezte. A felperes más személyekkel 1990. december 1-én társasági szerződést kötött a BSK M. F. Kft. alapításáról. A szerződés szerint a kft. ügyvezetője a felperes. Ezt a kft.-t a cégbíróság 1991. január 21-én a cégnyilvántartásba bejegyezte.
A törzstőke 90%-ával rendelkező kft.-tag mint a fegyelmi jogkör gyakorlója a felperessel szemben fegyelmi eljárást rendelt el, majd határozatával elbocsátással és prémium-megvonással bűntette. A fegyelmi határozat négyrendbeli vétséget rótt a felperes terhére: az alperesi társaságéhoz hasonló tevékenységet végző más gazdasági társaságban vezető tisztséget vállalt; elmulasztotta beszerezni a taggyűlés határozatát a társaság saját tagjával való szerződések megkötéséhez; a társaság tagjának a társasági iratokba való betekintését akadályozta: taggyűlési határozat ellenére nem hívta össze a taggyűlést.
A felperes ezt követően az ügyvezetői munkakörre szóló munkaszerződést felmondta, amelyet az alperes a fegyelmi határozatra tekintettel nem vett tudomásul.
Az alperes állítása szerint a megtartott taggyűlésen új ügyvezetőt választottak, akinek a felperes a kft. eszközeit jegyzőkönyvileg átadta.
A fegyelmi határozatba foglalt figyelmeztetésnek megfelelően a felperes a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt a munkaügyi bírósághoz fordult. A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével elutasította a keresetet. Az ítélet indokolása szerint a munkaügyi bíróság érdemben vizsgálta a fegyelmi határozat megalapozottságát. Megállapította, hogy a felperes a fegyelmi határozatban megjelölt négyrendbeli fegyelmi vétséget elkövette, ezért a fegyelmi határozat megalapozott és törvényes.
Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felperes az alperes gazdasági társaság vezető tisztségviselője volt, feladatkörét munkaviszonyban látta el (MK 140. sz. állásfoglalás). Az ilyen vezető tisztségviselő bármikor visszahívható, a visszahívásra azonban nem az Mt., hanem a Gt. szabályai az irányadók akkor is, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban áll (Gt. 30. §). Ennek megfelelően a felperes ügyvezetői tisztsége - a Gt. és a társasági szerződés szerint - csak a taggyűlés egyhangú határozatával lett volna megszüntethető [Gt. 183. § (2) bek. e) pont; társasági szerződés 21-22. pontjai]. Ennek hiányában a visszahívásra irányuló egyéb intézkedés nem törvényes.
Egyébként a taggyűlés visszahívásáról szóló határozatának felülbírálása - erre irányuló kereset esetén - a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.
Mindez nem zárja el a felperest attól, hogy az ismertetett törvényi előfeltételek hiányában hozott munkaügyi intézkedéssel szemben a munkaügyi bírósághoz forduljon. Ezért törvényes alappal kérte a vele szemben hozott elbocsátást kimondó fegyelmi határozat törvényességének a munkaügyi bíróság által történő elbírálását. Ennek során azonban a munkaügyi bíróságnak észlelnie kellett volna, hogy az alperes anélkül hozott a felperessel szemben elbocsátást kimondó fegyelmi határozatot, hogy őt a visszahívására jogosult taggyűlés a tisztségéből felmentette volna. Ezért a munkaügyi bíróságnak a taggyűlés egyhangú határozata nélkül egy tag által hozott és a visszahívásra irányuló fegyelmi határozatot hatályon kívül kellett volna helyeznie. Ennek elmaradása miatt a jogerős ítélet törvénysértő.
Annak nincs akadálya, hogy a gazdasági társaság a vezető tisztségviselő visszahívásával összefüggésben a munkaviszonyban is álló ilyen tisztségviselővel szemben fegyelmi határozatot hozzon. A munkaviszonyban álló tisztségviselőnek - a munkaviszonyra való tekintet nélkül - visszahívása ugyanis nem érinti a munkaviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket. Nem valósíthat meg azonban visszahívást a nem a taggyűlés által meghozott határozat.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárás és új határozat hozatalára utasította. (M. törv. I. 10 973/1991. sz.)
Bírósági jogesetek
BH 1996.12.669 A gazdasági társaság ügyvezetői munkakörére létesített munkaviszonyt a visszahívás megszünteti. Ha a visszahívás nem tartalmazta annak indokait, vagy az indokok nem feleltek meg a törvény rendelkezéseinek, azt a vagyoni jogkövetkezmények szempontjából jogellenesnek kell tekinteni, és a munkavállalót - a kellő gondosság mellett megkereshetett összeg levonásával - megilleti a határozott időre járó munkabére [Gt. 30. §, 1967. évi II. tv. 28. §, Mt. V. 29. §].
