adozona.hu
BH 1993.3.191
BH 1993.3.191
Az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem elbírálásakor a cég csődjogi helyzetét is figyelembe kell venni [1990. évi XCIII. tv. 62. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 9. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmét, és felhívta, hogy 300 000 Ft eljárási illetéket 15 napon belül rójon le, vagy annak az illetékhivatalhoz való befizetését hitelt érdemlően igazolja. Végzését azzal indokolta, hogy a felperes által becsatolt iratokból megállapíthatóan állóeszközeinek nettó értéke, a deviza-hitelállomány és szállítói állomány több tízmillió forint nagyságrendű, ezért a felperes részére az illetékmaximum lerovása ne...
BH 1993.3.191 Az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem elbírálásakor a cég csődjogi helyzetét is figyelembe kell venni [1990. évi XCIII. tv. 62. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 9. §].
Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmét, és felhívta, hogy 300 000 Ft eljárási illetéket 15 napon belül rójon le, vagy annak az illetékhivatalhoz való befizetését hitelt érdemlően igazolja. Végzését azzal indokolta, hogy a felperes által becsatolt iratokból megállapíthatóan állóeszközeinek nettó értéke, a deviza-hitelállomány és szállítói állomány több tízmillió forint nagyságrendű, ezért a felperes részére az illetékmaximum lerovása nem okoz megoldhatatlan gazdasági nehézséget.A végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben annak megváltoztatásával az illetékfeljegyzési jog engedélyezését kérte. Fellebbezése indokaként előadta, hogy jelenleg csaknem 10 millió forintot elérő költségvetési tartozása van, amellyel bankszámlája azonnali inkasszóval terhelhető. Állóeszköz-állománya tovább már nem mobilizálható. Devizahitele is tartozásnak tekintendő. Jelentős külföldi kintlévőségei vannak, melyek egy részét éppen a jelen perben kívánja behajtani, más részüket a devizahitel törlesztésére használta fel. A szállítói állománya is nyilvánvalóan szállítói tartozás. A bankszámlája jelenleg üres, házi pénztárában is csupán 240 116 Ft van, amely az aktuális bér- és egyéb fix rezsiköltségek kiadására szolgál.
A fellebbezésre adott észrevételeiben az alperes a végzés helybenhagyását kérte, mert tudomása szerint a felperes pénzeszközei bőségesen elegendők arra, hogy a törvényes mértékű illetéket lerója.
A fellebbezés nem alapos.
Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. tv. 62. §-ának (1) bekezdése értelmében: ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól. A felhívott törvényhelyben írt feltételek esetén a gazdálkodó szervezet is részesülhet az illetékfeljegyzési jog kedvezményében.
Az elsőfokú bíróság azonban helyesen vette figyelembe a kérelem felöli döntésében a felperes anyagi helyzetét, felhasználható hiteleit és behajtható kintlévőségeit. Azt a körülményt, hogy a kérelem előterjesztésekor és a fellebbezés benyújtásakor a felperes bankszámlája üres, a felperes bankkivonattal nem igazolta. Egyébként egy ilyen igazolás megléte is csak a pillanatnyi állapotot tükrözné, s ez nem zárja ki, hogy akár már a következő nap a bankszámlára jelentős összeg folyik be. Amennyiben pedig a gazdálkodó szervezet tartósan fizetőképtelen, amely miatt bármely tartozását az esedékességet követő 90 napon belül nem tudja kiegyenlíteni, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. IL. tv. 9. §-a értelmében a gazdálkodó szerv vezetőjének - ha felszámolási eljárás lefolytatását nem kéri - 8 napon belül kötelessége csődöt jelenteni, melynek elmulasztásáért a polgári jog általános szabályai szerint felel. A felperes saját tartós fizetésképtelenségét állítja, arra nézve azonban semmi adat nincs, hogy emiatt akár felszámolási eljárás, akár csődeljárás indult volna ellene.
Mindezeket figyelembe véve helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperesnek a maximált mértékű kereseti eljárási illeték előzetes megfizetése nem okoz jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést. Igényérvényesítését tehát anyagi eszközeinek hiánya nem hiúsítja meg. A Legfelsőbb Bíróság a fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a értelmében alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Főv. Bír. 39. G. 43 551/1992. sz. - Legf. Bír. Gf. I. 31 428/1992. sz.)