adozona.hu
BH 1993.3.187
BH 1993.3.187
I. Az eljárás szünetelésére és a per megszűnésére vonatkozólag a bíróságnak nem kell külön határozatot hoznia. Ha a bíróság a per megszűnését külön végzésben állapítja meg, a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye [Pp. 233. § (3) bek. b) pont, 381. § (1) és (2) bek.]. II. Ha a bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja, a fellebbezési eljárás illetékmentes [Pp. 237. §, 240. §, (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. (It.) 58. § d) pont, PK-GK-KK 1. sz.]. III. A szünetelés folytán megszűnt per illetéke és a felper
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében 1 882 129 Ft vállalkozói díj és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A bíróság az ügyben 1991. március 21. napjára tárgyalást tűzött ki. A felek a bírósághoz 1991. március 19-én érkezett beadványukban közösen kérték az eljárás szünetelését. A bíróság a március 21-én kelt végzésével a Pp. 381. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította az eljárás szünetelését. Az 1991. október 3. napján hozott végzésével pedig megállapította, hogy a per a Pp. 381. §-ának (...
BH 1993.3.187 I. Az eljárás szünetelésére és a per megszűnésére vonatkozólag a bíróságnak nem kell külön határozatot hoznia. Ha a bíróság a per megszűnését külön végzésben állapítja meg, a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye [Pp. 233. § (3) bek. b) pont, 381. § (1) és (2) bek.].
II. Ha a bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja, a fellebbezési eljárás illetékmentes [Pp. 237. §, 240. §, (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. (It.) 58. § d) pont, PK-GK-KK 1. sz.].
III. A szünetelés folytán megszűnt per illetéke és a felperes mentesítése annak megfizetése alól [It. 60. § (2) bek.].
A felperes keresetében 1 882 129 Ft vállalkozói díj és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A bíróság az ügyben 1991. március 21. napjára tárgyalást tűzött ki. A felek a bírósághoz 1991. március 19-én érkezett beadványukban közösen kérték az eljárás szünetelését. A bíróság a március 21-én kelt végzésével a Pp. 381. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította az eljárás szünetelését. Az 1991. október 3. napján hozott végzésével pedig megállapította, hogy a per a Pp. 381. §-ának (2) bekezdése értelmében megszűnt, mert a felek nem kérték az 1991. március 21-től szünetelő eljárás folytatását.A pert "megszüntető" végzés ellen a felperes jelentett be fellebbezést, és kérte az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését. Sérelmezte, hogy a végzés nem tartalmazza a jogorvoslatra vonatkozó kioktatást.
Az alperes a fellebbezés elutasítását kérte.
A Pp. 233. §-ának (1) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság határozata ellen - amennyiben a törvény ki nem zárja - fellebbezésnek van helye. A Pp. 233. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint nincs helye fellebbezésnek az eljárás folyamán hozott végzések ellen, kivéve a perköltségben vagy pénzbírságban marasztaló végzéseket, valamint azokat a végzéseket, amelyekkel szemben a törvény a fellebbezést külön megengedi. A Pp. 381. §-ának (1) bekezdése alapján az eljárás szünetel, ha a felek erre vonatkozó kölcsönös megegyezésüket bejelentik. Bármelyik fél kérelmére az eljárást folytatni kell. A Pp. 381. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy hat hónapi szünetelés után a per megszűnik. Mivel a per megszűnése a jogszabály erejénél fogva áll be, sem az eljárás szünetelését, sem a szünetelés folytán való megszűnést nem kell külön végzésben megállapítani. Amennyiben az elsőfokú bíróság a per megszűnését külön végzésben állapítja meg, ez a határozata pervezető végzés, amely ellen a Pp. 233. §-a (3) bekezdésének b) pontja értelmében fellebbezésnek nincs helye.
Tekintettel arra, hogy a fellebbezés olyan határozat ellen irányult, amely fellebbezéssel nem támadható meg, a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést a Pp. 237. §-a, illetve 240. §-a alapján hivatalból elutasította.
A felperes fellebbezése mellékletén 28 245 Ft fellebbezési eljárási illetéket lerótt. Mivel a fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 237. §-a alapján hivatalból utasította el, ez az eljárás megtagadásának, illetve mellőzésének minősül. Ez esetben az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: It.) 58. §-ának d) pontja és a PK-GK-KK 1. számú állásfoglalása értelmében illetékmentes. A befizetett 28 245 Ft illeték visszatérítését a felperes az illetékhivataltól az It. 80. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján kérheti.
A Pp. 253. §-ának (3) bekezdése értelmében a másodfokú bíróság a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül határoz a le nem rótt illeték megfizetéséről. A Legfelsőbb Bíróság az iratok áttanulmányozása során észlelte, hogy a felperes az elsőfokú eljárás során az illetéket nem rótta le. Az It. 38. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a polgári eljárás illetéke az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke után a peres eljárásban 6%, tehát az 1 882 129 Ft után 112 926 Ft. Az It. 60. §-a (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a per szünetelés folytán szűnt meg, a 38. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt illeték felét kell megfizetni, de a bíróság az eljárást kezdeményező mint az illeték fizetésére egyébként kötelezett kérelmére - indokolt esetben - az egész illeték megfizetése alól is mentesítést adhat. A Legfelsőbb Bíróság a felperes keresetében és fellebbezésében előadottakat értékelve a felperest teljes egészében mentesítette a szünetelés folytán egyébként fizetendő elsőfokú eljárási illeték megfizetése alól. Erre tekintettel a felperesnek az elmulasztott illeték megfizetését nem kell pótolnia. (Legf. Bír. Gf. IV. 32 757/1991. sz.)