adozona.hu
BH 1993.2.88
BH 1993.2.88
Korlátolt felelősségű társaság taggyűlésének halasztott időpontban történő megtartása csak akkor minősül szabályszerűnek, ha az eredetileg szabályszerűen összehívott taggyűlési meghívás rögzíti az arról történő tájékoztatást is, hogy halasztás esetén a taggyűlésre milyen új időpontban kerül sor [1988. évi VI. tv. (Gt.) 191. § (1)-(2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes kft. az 1990. január 28-i társasági szerződéssel alakult, három magánszemély és a gmk részvételével. A magánszemélyek (köztük a felperes) betéti része 400-400 000 forint, a gmk-é 1 200 000 forint volt. 1991. január 15-én a felperes a gmk betétjét megvásárolta.
Az ügyvezető igazgató 1992. március 3. napján 14 órára taggyűlést hívott össze, amelynek napirendi pontjaként szerepelt a felperes kizárására tett javaslat elbírálása. A taggyűlésen a törzstőke 1/3 része volt képviselt, így ...
BH 1993.2.88 Korlátolt felelősségű társaság taggyűlésének halasztott időpontban történő megtartása csak akkor minősül szabályszerűnek, ha az eredetileg szabályszerűen összehívott taggyűlési meghívás rögzíti az arról történő tájékoztatást is, hogy halasztás esetén a taggyűlésre milyen új időpontban kerül sor [1988. évi VI. tv. (Gt.) 191. § (1)-(2) bek.].
Az alperes kft. az 1990. január 28-i társasági szerződéssel alakult, három magánszemély és a gmk részvételével. A magánszemélyek (köztük a felperes) betéti része 400-400 000 forint, a gmk-é 1 200 000 forint volt. 1991. január 15-én a felperes a gmk betétjét megvásárolta.Az ügyvezető igazgató 1992. március 3. napján 14 órára taggyűlést hívott össze, amelynek napirendi pontjaként szerepelt a felperes kizárására tett javaslat elbírálása. A taggyűlésen a törzstőke 1/3 része volt képviselt, így az nem volt határozatképes. Ezért a megismétlését rendelték el 15 órai kezdettel. Erről a felperes nem értesült. A halasztott taggyűlésen a felperest a kft. tagjai sorából kizárták.
A felperes keresetet terjesztett elő a kizárási határozat hatályon kívül helyezése iránt, mert a szabályosan összehívott taggyűlés nem volt határozatképes, a halasztott taggyűlés pedig az erről történő értesítés hiányában nem hozhatott jogszerű határozatot.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, azzal az érveléssel, hogy a megismételt taggyűlésre a törvény nem szab az értesítésre vonatkozó kikötést.
Az elsőfokú bíróság a meghozott ítéletével a keresetnek helyt adva, a kizáró határozatot hatályon kívül helyezte.
Indokolásának lényege szerint a taggyűlés megtartása a felperes értesítése hiányában a Gt. 191. §-ának (2) bekezdésébe ütközött, ezért a meghozott határozatot nem lehet joghatályosnak tekinteni.
Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben annak megváltoztatását és a felperesi kereset elutasítását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a jogilag releváns tényállást a nem vitás peradatok alapján teljes mértékben helyesen állapította meg, és mindenben helytálló a helyesen felhívott jogszabályi rendelkezésen alapuló jogi döntése is, így az ítélet a Pp. 254. §-ának (3) bekezdése alapján helyes indokaira utalással volt helybenhagyható.
Csupán a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel emeli ki a másodfokú bíróság a következőket. A kizárás tárgyában nem a szabályszerűen összehívott, de akkor határozatképtelen taggyűlés döntött, hanem egy újabb időpontra halasztott, újabb taggyűlés. Helyesen utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy elvileg nincs akadálya az eredetileg szabályszerűen összehívott taggyűlés halasztott időpontban történő megtartásának anélkül, hogy ez esetben a Gt. 191. §-ának (1) bekezdése szerinti 15 napos értesítési határidő be nem tartása akadálya lenne a taggyűlés megtartásának. Ez az elvi lehetőség azonban csak abban az esetben valósul meg, ha a taggyűlés összehívásáról szóló meghívás rögzíti az arról történő tájékoztatást is, hogy halasztás szükségessége esetén a taggyűlés közölt napirendi pontjainak megtárgyalására milyen új időpontban kerül sor. Enélkül a halasztott taggyűlést csak a 191. § (1) bekezdésében szabályozott feltételek betartása esetén lehet szabályszerűen összehívottnak tekinteni. Figyelemmel arra, hogy a jelen esetben az eredeti időpontra kitűzött taggyűlés összehívására nem a halasztás feltételezett és a fentieknek megfelelő közlése mellett került sor, a határozatot hozó taggyűlést nem lehet szabályszerűen összehívottnak tekinteni. A határozata tehát törvénysértő, és ez független attól a fellebbezésben állított esetleges ténytől, hogy a felperes kizárásának egyébként megvoltak a törvényi feltételei. (Legf. Bír. Pf. I. 20 812/1992. sz.)