adozona.hu
BH 1992.12.784
BH 1992.12.784
A fizetési meghagyásos eljárás kedvezményes illetékének a peres eljárás illetékére való kiegészítése előtt a jogosult elállása folytán bekövetkező permegszüntetés esetén a jogosultat illetékkedvezmény nem illeti meg [Pp. 78. § (1) bek., 157. § e) pont, 1990. évi XCIII. tv. 38. § (1) bek. a) pont, 60. § (1) bek. a) pont, 80. § (1) bek. i) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésével a pert a felperes keresettől történt elállása folytán, a Pp. 157. §-ának e) pontja alapján - hivatkozással a Pp. 160. §-ának (1) bekezdésére is - megszüntette, és az alperest a felperes részére 10 002 Ft perköltség haladéktalan megfizetésére kötelezte.
A végzésnek a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezése ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben annak hatályon kívül helyezésével kérte a perköltség viselése alóli mentesítését. Fellebbezésének indo...
BH 1992.12.784 A fizetési meghagyásos eljárás kedvezményes illetékének a peres eljárás illetékére való kiegészítése előtt a jogosult elállása folytán bekövetkező permegszüntetés esetén a jogosultat illetékkedvezmény nem illeti meg [Pp. 78. § (1) bek., 157. § e) pont, 1990. évi XCIII. tv. 38. § (1) bek. a) pont, 60. § (1) bek. a) pont, 80. § (1) bek. i) pont].
Az elsőfokú bíróság végzésével a pert a felperes keresettől történt elállása folytán, a Pp. 157. §-ának e) pontja alapján - hivatkozással a Pp. 160. §-ának (1) bekezdésére is - megszüntette, és az alperest a felperes részére 10 002 Ft perköltség haladéktalan megfizetésére kötelezte.A végzésnek a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezése ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben annak hatályon kívül helyezésével kérte a perköltség viselése alóli mentesítését. Fellebbezésének indokai szerint a felperes abban a beadványban, melyben keresetétől elállt, perköltség megállapítása iránt kérelmet nem terjesztett elő, ezért az elsőfokú bíróság a kérelmen túlterjeszkedve állapította meg a perköltséget.
A felperes a fellebbezésre adott észrevételeiben a végzés helybenhagyását kérte, mert az alperessel csak a fizetési meghagyás benyújtása után tudott peren kívül megállapodni, a számlák kiegyenlítése tekintetében az alperes késedelemben volt, ezért a fizetési meghagyás benyújtása a részéről, úgyszintén az elsőfokú bíróságnak az alperest perköltség fizetésére kötelező határozata megalapozott volt. A felperes beadványából kitűnt az, hogy a perköltség viselését nem volt szándéka vállalni, mert abban az illeték 50%-a visszatérítésének elrendelését kérte.
Az alperes fellebbezése az alábbiak szerint alapos.
A Pp. 160. §-ának (1) bekezdése értelmében a felperes a per érdemi tárgyalása előtt keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat, az érdemi tárgyalás megkezdése után azonban csak akkor, ha az alperes hozzájárul. A felperes mindkét esetben köteles az alperesnek a keresetindítás folytán felmerült költségeit megtéríteni.
A felperes a per érdemi tárgyalása előtt jelentette be, hogy a keresetétől eláll. Ennek ellenére a bíróság felhívta az alperest: nyilatkozzék, hogy az elálláshoz hozzájárul-e, és igényel-e a felperestől költséget, s ha határidőben nem nyilatkozna, azt a bíróság úgy értékeli: a per megszüntetéséhez hozzájárul és nem kér a felperestől költséget.
Az alperes nem tett nyilatkozatot.
A pernek a Pp. 157. §-a szerinti megszüntetése a per érdemi döntés nélküli befejezését jelenti. Érdemi döntés hiányában nem lehet szó az alperes pervesztességéről, aki így a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében perköltség fizetésére sem kötelezhető a felperes részére. A keresettől való elállására tekintettel éppen a felperes köteles a Pp. 160. §-ának (1) bekezdése értelmében az alperesnek a keresetindítás folytán felmerült esetleges költségeit megtéríteni.
Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor az alperest a felperes részére perköltség fizetésére kötelezte. Ennek még abban az esetben sem lenne helye, ha a felperes ilyen kérelmet előterjeszt. Az alperes azonban helyesen hivatkozik arra a fellebbezésében, hogy költségigényt elő sem terjesztett a felperes. Nem tekinthető ennek az a kérelme, hogy a bíróság intézkedjék az illeték felének visszatérítéséről. Ez a kérelme az 1990. évi XCIII. tv. 60. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint nem minősíthető, és a tv. 80. §-ának (1) bekezdésének i) pontja szerint az illeték felének visszatérítésére nem ad lehetőséget. Az Illetéktörvény 60. §-a (1) bekezdése értelmében ugyanis a 38. § (1) bekezdése a) pontjában megjelölt illeték felét kell megfizetni, ha a felperes a keresetétől az alperes érdemi ellenkérelmének előterjesztése előtt eláll. A felhívott törvényhely a peres eljárás 6%-os illetékének lerovása esetén teszi lehetővé a felperes keresetétől elállása esetére az illeték felének visszatérítését. A felperes azonban a fizetési meghagyásos eljárás illetékét a peres eljárás illetékére még nem egészítette ki akkor, amikor keresetétől elállt, ezért az illeték további mérséklésére, illetve visszatérítésére lehetőség nincs.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 259. §-a értelmében alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett rendelkezését megváltoztatta, és az alperest mentesítette a felperes részére a perköltség megfizetése alól. A Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján viszont a felperes köteles az alperes részére az általa lerótt eljárási illetékből álló másodfokú perköltséget megfizetni. (Legf. Bír. Gf. I. 30 152/1992. sz.)