adozona.hu
BH 1992.10.651
BH 1992.10.651
Üdültetési, gyógyüdültetési - nem nyereségorientált - tevékenység céljából az érintett jogi személyek egyesülést hozhatnak létre [1988. évi VI. tv. 103. § (1)-(2) bek., 104. § (1) bek. a) és d) pont, 114. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az N.-i Szénbányák Vállalat, a B.-i Szénbányák Vállalat, az M.-i Szénbányák Vállalat és az OKGT mint tagok 1989. szeptember 28-án egyesülés mint gazdasági társaság létrehozására irányuló társasági szerződést írtak alá. A társaság tevékenységi köre kereskedelmi vendéglátás és szálláshely-értékesítés, járóbeteg-szakellátás, üdültetés, gyógyüdültetés, valamint kiskereskedelmi jellegű tevékenység. A társaság vagyona 44 748 000 Ft, mely kizárólag ingatlan és forgóeszköz apportból tevődött össze. A...
BH 1992.10.651 Üdültetési, gyógyüdültetési - nem nyereségorientált - tevékenység céljából az érintett jogi személyek egyesülést hozhatnak létre [1988. évi VI. tv. 103. § (1)-(2) bek., 104. § (1) bek. a) és d) pont, 114. § (1) bek.].
Az N.-i Szénbányák Vállalat, a B.-i Szénbányák Vállalat, az M.-i Szénbányák Vállalat és az OKGT mint tagok 1989. szeptember 28-án egyesülés mint gazdasági társaság létrehozására irányuló társasági szerződést írtak alá. A társaság tevékenységi köre kereskedelmi vendéglátás és szálláshely-értékesítés, járóbeteg-szakellátás, üdültetés, gyógyüdültetés, valamint kiskereskedelmi jellegű tevékenység. A társaság vagyona 44 748 000 Ft, mely kizárólag ingatlan és forgóeszköz apportból tevődött össze. A tagok megállapodtak abban, hogy e vagyontárgyakat összesen 44 748 000 Ft értékben a társaság használatába adják. A megállapodás alapján a tagok társaságban való részesedési aránya az alábbiak szerint alakult. Az N.-i Szénbányák Vállalat 26,4%-kal, a B.-i Szénbányák Vállalat 48,1%-kal, az OKGT 16,1%-kal, míg az M.-i Szénbányák 9,4%-kal vesznek részt a társaságban.A tagok az egyesülés igazgatótanácsába egy-egy személyt delegáltak, és megválasztották 5 főből álló felügyelőbizottságukat. A társasági szerződésben leírtak szerint az egyesülés valamennyi tagját egy szavazat illeti meg. Az egyesülés tevékenységét és célját illetően rögzítették, hogy a tevékenységi körön belül a tagok üdültetési, gyógyüdültetési feladatait összehangolja, és ezzel kapcsolatban szakmai érdek-képviseleti feladatokat lát el. Az egyesülés a megjelölt szolgáltatásokat elsősorban tagjai részére végzi. Az igazgatótanács által meghatározott mértékben és körben azonban a tagok által igénybe nem vett és így felszabaduló szolgáltatásait kívülállók részére is értékesítheti. A társaság működéséhez szükséges kiadásokat a szolgáltatások díjbevételéből fedezi, amelyet a működési költségek képezik, és amelyet elsősorban a tagok biztosítanak. Amennyiben ez az összeg fedezetül nem elég, úgy a költségeket a kívülállók részére nyújtott szolgáltatások egészítik ki. A működési bevétellel nem fedezett költségek a tagok között vagyoni hozzájárulásuk mértékében fog megoszlani.
A cégbejegyzési kérelmet az egyesülés 1989. október 13-án nyújtotta be. Az elsőfokú bíróság 1990. május 28-án hiánypótlásra szólította fel a társaságot, 13 pontban összefoglalva a bejegyzés teljesítésének akadályait. A hiánypótló végzésben szerepelt többek között, hogy a társasági szerződésből nem állapítható meg az a tagok működésének összehangolására irányuló tevékenység, amelyet az egyesülés alapítása során a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. (Gt.) 103. §-a, valamint 104. §-a (1) bekezdésnek a) pontja megkövetel. Kötelezte az egyesülést arra, hogy a tisztségviselők nyilatkozatát csatolja be arra vonatkozóan, hogy velük szemben kizáró ok nem áll fenn. A társaság 1990. július 9-ig bezárólag a hiánypótló végzésben felsorolt kötelezettségének eleget tett.
Az elsőfokú bíróság 1990. július 10-én újabb végzésében arra kötelezte a céget, hogy a társaság használatába adott ingatlanokra nézve csatolja be a vagyonellenőrző bizottság engedélyét, tekintettel arra, hogy az ingatlanok a magyar állam tulajdonában vannak. A cég a felhívásra bejelentette: álláspontja szerint nem szükséges a vagyonellenőrző bizottság engedélye, miután a cégbírósági eljárást 1989. október 13-án, a földhivatali eljárást pedig 1990. március második felében kezdeményezték. A 17/1990. (VI. 28.) BM rendelet* 10. §-ának (2) bekezdése értelmében pedig az engedély beszerzésére csak olyan esetekben van szükség, amikor a fent említett két eljárásból valamelyiket még nem kezdeményezték. 1990. szeptember 24-én a használati jog megszerzésének jogszerűsége igazolása céljából becsatolták az egri földhivatal 32. 950-5/1990. számú, 1990. szeptember 17-én kelt határozatát, azzal igazolták, hogy az 1990. március 14-én és 19-én kelt ingatlanhasználati szerződések, a társasági szerződés, valamint az Egri Erdőfelügyelőség határozata alapján a társasági szerződésben felsorolt ingatlanokra nézve a 279. tulajdonilap-számú ingatlan kivételével - a Bányász Gyógyüdülő Egyesülés használati jogát bejegyezték. Ez utóbb említett ingatlannal kapcsolatban rendelkezést a határozat egyáltalán nem tartalmaz.
Az elsőfokú bíróság 1990. október 3-án és 31-én további hiánypótlást rendelt el, egyrészt változatlanul a társaság célját, tevékenységi körét, valamint a vagyonellenőrző bizottság engedélyét kérve, másrészt pedig a tagok törzs
könyvi kivonatának az egyszerű másolata helyett hiteles okiratot kért, valamint azt, hogy az N.-i Szénbányák Vállalat felszámolóját és annak képviseletre jogosult személyét is jelentsék be, tekintettel arra, hogy a vállalattal szemben időközben felszámolási eljárás indult.
1990. november 19-én a cég becsatolta a vagyonellenőrző bizottság átiratát, mely szerint az adott jogügylethez a hozzájárulására nem volt szükség. Becsatolta a társaság tevékenységi körére vonatkozó szerződésmódosítást, mely a társaság célját és tevékenységét részletezte. A társaság egyebek mellett 1990. október 26-án tevékenységikör-bővítést is elhatározott, szerződését módosította, melynek megfelelően távfűtést és melegvíz-szolgáltatást, valamint egyéb város-, és községgazdálkodási szolgáltatást is kíván végezni.
Az elsőfokú bíróság 1991. január 24-én kelt végzésével újabb hiánypótlás keretében szólította fel a céget a tevékenységi kör módosítására.
Az elsőfokú bíróság 1991. február 12-én a bejegyzési kérelmet elutasította. A végzésben utalt arra, hogy az egyesülés a cégbejegyzésre irányuló kérelmére olyan társasági szerződést nyújtott be a cégbírósághoz, amelyből a tagok gazdálkodásának előmozdítására, illetőleg összehangolására irányuló, valamint az ezzel kapcsolatos szakmai érdek-képviseleti feladatok hiányoznak, miután pedig a tevékenység meghatározása a társasági szerződés olyan eleme, amelynek hiánya a Gt. 21. §-ának (2) bekezdése értelmében a szerződés semmisségét vonja maga után, ilyen okirat alapján bejegyzésnek nem lehet helye. Álláspontja változatlan volt a vonatkozásban is, hogy az ingatlanok használati jogának átengedéséhez a vagyonellenőrző bizottság hozzájárulására lett volna szükség. Hiányosságként sorolta fel, hogy a társaság tisztségviselőinek a nyilatkozatát nem csatolták be, mely a többes tisztségviselés tilalmára vonatkozott volna. Az elsőfokú bíróság végzésében utalt arra is, hogy az érdek-képviseleti tevékenység tekintetében illeti meg a tagokat egyenlő értékű szavazati jog. A szolgáltató és gazdálkodási tevékenység körében a szavazati jog mértékét a vagyoni hozzájárulás arányában kell megállapítani a Gt. 111. §-ának (1) bekezdése értelmében. A társasági szerződés erről felszólítás ellenére nem rendelkezett.
A végzéssel szemben a cég fellebbezést terjesztett elő, az elutasító végzés megváltoztatását és az egyesülés cégbejegyzésének az elrendelését kérte. A fellebbezés indokai szerint az alapítók részletesen kidolgozva pótolták a társasági szerződésben a Gt. 103., 104. §-ában előírt tevékenységük leírását. A szavazati joggal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza a társasági törvény, ha tehát attól eltérni nem kívánnak, úgy nem kötelesek a társasági szerződés elemévé tenni. A vagyonellenőrző bizottság jóváhagyására nincs szükség, ezt az eljárás során igazolta, de a jogszabályok is így rendelkeznek. Bejelentette, hogy a felügyelőbizottság újraválasztásra került egy tagjának tartós akadályoztatása miatt. Az új elfogadó nyilatkozatokat, amelyekben a felügyelőbizottság tagjai az összes kizáró ok tekintetében nyilatkoztak, a cégbírósághoz becsatolta. Végül előadta, hogy az alapítók szervezeti és működési szabályzatából kivonatolt részek a cégbejegyzéssel nem állnak összefüggésében. A vezérigazgatók önálló képviseleti joggal rendelkeznek. Az alapítók igazgatótanácsa a társaságban való részvételt jóváhagyta, és ha szükséges, a jegyzőkönyveket felszólításra becsatolják.
A fellebbezés alapos.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az egyesülés tevékenysége megfelel a Gt. 103. §-ának (1)-(2) bekezdésében, valamint a Gt. 104. §-ának a) pontjában foglalt követelményeknek. A szerződés részletesen tartalmazza, hogy az egyesülés elsődleges céljának tekinti a tagvállalatok dolgozóinak üdültetését, gyógyüdültetését, egészségmegőrző, egészségkárosodásokat megelőző és gyógyító kezelésével összefüggő, valamint reumatológiai és fizikoterápiás gyógykezelési tevékenységét. Ez valamennyi tagvállalat szempontjából a munkavégzésnek egyik alapfeltétele, és mint ilyennek, a gazdasági kihatása van. Ebből adódik az is, hogy ilyen jellegű tevékenységre létre lehet hozni gazdasági társaságot, és miután ez a tevékenység alapvetően nem nyereségorientált, a Gt.-ben szabályozott társasági formák közül ez az, amely az elérni kívánt célnak a leginkább megfelel. A szerződés részletesen tartalmaz rendelkezéseket a tevékenység összehangolásának módjára és más szervezetekkel való kapcsolattartásra is. Ilyen okból tehát az elutasításnak nem volt meg a törvényes feltétele.
A társasági szerződés 11. pontja úgy rendelkezik, hogy valamennyi tagot egy szavazat illet meg bármely kérdés esetében. Ennek egyik oka, hogy külső szolgáltató jellegű tevékenységet esetlegesen és elenyésző mértékben végez. A tagok ebbeli szándékukat az 1991. február hó 1. napján kelt nyilatkozattal külön is megerősítették. Ezek a nyilatkozatok alakilag és tartalmilag is olyanok, hogy megfelelnek a Gt. 114. §-ának (1) bekezdése szerinti ülés tartása nélküli határozatnak, és tartalmilag a társasági szerződés részévé válhatnak.
Helytálló a cég érvelése abban a tekintetben is, hogy nem volt szükség a vagyonellenőrző bizottság jóváhagyására, miután az új jogszabály hatálybalépését megelőzően már a földhivatali, illetve a cégbírósági eljárást megindították. A földhivatal a használati jogot egy ingatlan kivételével már be is jegyezte.
A cégbejegyzésről és a cégjegyzékekről szóló 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet nem teszi kötelezővé olyan tartalmú nyilatkozat becsatolását, mely szerint a megválasztott tisztségviselővel szemben kizáró ok nem áll fenn. A társaság egyébként 1990 júniusában becsatolta a felügyelő-bizottsági tagok és az igazgató erkölcsi bizonyítványát, büntetlenségre vonatkozó nyilatkozatát, majd - igaz, csak a végzés meghozatala után, de - 1991. február 21-én a többes tisztségre vonatkozó nyilatkozatát is.
Mivel a fentiek szerint az elsőfokú végzésben írt indokok alapján a bejegyzési kérelem elutasításának nem volt helye, a Legfelsőbb Bíróság, az elsőfokú bíróság végzését az 1989. évi 23. tvr. 25. §-ának (1) bekezdése és az Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az elsőfokú bíróságot a bejegyzési eljárás lefolytatására utasította. (Legf. Bír. Cgf. II. 30 576/1991. sz.)
* A 17/1990. (VI. 28.) BM rendeletet az 1991. évi XXXIII. tv. 53. §-a (2) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte, és ezzel a megyei (fővárosi) vagyonellenőrző bizottságok megszűntek.