adozona.hu
BH 1992.8.521
BH 1992.8.521
A részvénytársaság közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik a részvénytársaság vezető tisztségviselője részére kifizetett munkadíj visszafizetési kötelezettségének elrendelése [1988. évi VI. tv. 28. §, 44. § (1) bek., 45. §, 278. § (1) bek. e) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a Fejér Megyei Bíróságnál bejegyzett alperesi részvénytársaság igazgatóságának volt a tagja mint ügyvezető igazgató. Az alapító okirat szerint az alapítók 1990. január 1-jétől egyévi határozott időtartamra jelölték ki a részvénytársaság igazgatóságát.
Az alperesi részvénytársaság 1990. szeptember 25-i közgyűlése a tisztségviselők - így az igazgatóság - megbízatását is meghosszabbította 1991. március 31-ig, majd az ügyvezető igazgatói munkakörre pályázatot írt ki. A felperes 1991. ...
BH 1992.8.521 A részvénytársaság közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik a részvénytársaság vezető tisztségviselője részére kifizetett munkadíj visszafizetési kötelezettségének elrendelése [1988. évi VI. tv. 28. §, 44. § (1) bek., 45. §, 278. § (1) bek. e) pont].
A felperes a Fejér Megyei Bíróságnál bejegyzett alperesi részvénytársaság igazgatóságának volt a tagja mint ügyvezető igazgató. Az alapító okirat szerint az alapítók 1990. január 1-jétől egyévi határozott időtartamra jelölték ki a részvénytársaság igazgatóságát.Az alperesi részvénytársaság 1990. szeptember 25-i közgyűlése a tisztségviselők - így az igazgatóság - megbízatását is meghosszabbította 1991. március 31-ig, majd az ügyvezető igazgatói munkakörre pályázatot írt ki. A felperes 1991. február 6-án bejelentette, hogy pályázni nem kíván, és munkaviszonyát közös megegyezéssel, de a felmondási idő figyelembevételével 1991. március 31-ével kéri megszüntetni.
Az alperes igazgatósága határozatával elfogadta a felperes bejelentését, s munkaviszonyát hat hónapi felmondási idő számításával szüntette meg azzal, hogy az e körbeni megállapodás elkészítésére az igazgatóság elnökét jogosította fel. A határozat tartalmazta azt is, hogy a megállapodás értelmében a felperes részére hathavi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítés fizetendő.
Az alperes igazgatóságának elnöke és a felperes 1991. február 6-án megkötötték a fentiek szerinti megállapodást, a felperes munkaviszonyát közös megegyezéssel, hat hónapi felmondási idő figyelembevételével 1991. szeptember 31. napjával szüntették meg, a felperest a munkavégzés alól 1991. április 1-jével felmentették, és a határozat rendelkezett arról is, hogy a felperest a 7/1990. (V11. 17.) Korm. rendelet értelmében végkielégítés címén hathavi átlagkereset illeti.
Az alperes igazgatósági határozatával megállapította, hogy a felperes részére a felmondási időre biztosított hathavi átlagkeresetet tévesen fizette ki, s felhatalmazta a testületet (az elnök-vezérigazgatót), hogy külön felszólító levéllel visszafizetésre kötelezze a felperest, tévesen kifizetett munkabér címén.
Az alperes elnök-vezérigazgatója 255 715 forint tévesen kifizetett munkabér visszafizetésére kötelezte a felperest azzal, hogy munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, így felmondási idő és arra átlagkereset a felperesnek nem jár.
A felperes annak megállapítása iránt terjesztett elő a munkaügyi bíróság által elbírálás végett áttett keresetet, hogy a munkabér visszafizetésére kötelező határozat törvénysértő, és ezért ennek teljesítésére nem köteles.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adva megállapította, hogy az alperesi részvénytársaság igazgatóságának a felperest munkabér visszafizetésére kötelező határozata törvénysértő, és ezért azt hatályon kívül helyezte. A döntés indokolásaként az elsőfokú bíróság a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. (Gt.) 28. §-ára utalt, amely szerint a felperes a társaság vezető tisztségviselője volt, és mint ilyennek a megbízatásával, visszahívásával - ideértve a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos rendelkezést is - kapcsolatos minden döntési jogkör a részvénytársaság legfőbb szerve, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik [Gt. 278. § (1) bek. e) pont]. Mivel ettől a szabálytól nem lehet eltérni, így a felperest a kifizetett munkabér visszafizetésére kötelező, az igazgatóság által hozott határozat jogszabálysértő, és ezért hatályon kívül helyezendő [Gt. 44. § (1) bek., 45. § (2) bek.].
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, annak megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt.
A felperesi ellenkérelem az ítélet helybenhagyására irányult.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és a helyesen felhívott jogszabályi rendelkezések alapján helyes a keresetnek helyt adó ítéleti döntése is. Ezért a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet a per főtárgya tekintetében a mindenben helytálló indokai alapján hagyta helyben. Csupán a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel emeli ki a következőket.
A felperest - függetlenül az alperesnél betöltött munkaviszonyától - az alperesi gazdasági társaság megalapításakor az alapító okirattal vezető tisztségviselővé választották, majd ezt a választott tisztséget határozott időre meghosszabbították. A nem vitás vezető tisztségviselői (igazgató tagsági) megbízatására figyelemmel a Gt. 278. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében megválasztásán, visszahívásán túl a díjazásnak a megállapítása is olyan kérdés, amelyben a döntés joga a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A díjazás megállapítása értelemszerűen kiterjed minden a díjazással kapcsolatos kérdésre, így a már kifizetett díj visszaigénylésére, az erre vonatkozó visszafizetési kötelezettség elrendelésére is. Ehhez képest a felperes alappal fordult a Gt. 44. §-ának (1) bekezdése értelmében a kifizetett díjazása visszafizetésére kötelező, de az erre hatáskörrel nem bíró igazgatósági határozat és az ezen alapuló elnök-vezérigazgatói felszólítás ellen a bírósághoz jogorvoslattal.
A bíróság a Gt. 45. §-ában biztosított jogkörénél fogva azt nem vizsgálhatta, hogy a felperest a visszafizetni rendelt díj jogszerűen megillette-e, csupán azt, hogy a visszafizetésre kötelező határozat törvénysértő-e. Figyelemmel arra, hogy a sérelmezett határozatot nem az arra kizárólagos hatáskörrel rendelkező közgyűlés hozta, az elsőfokú bíróság a Gt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján annak hatályon kívül helyezéséről helyesen döntött, mert a hatáskör hiányában meghozott és a felperes felülvizsgálati kérelmével érintett határozat törvényesnek nem tekinthető. (Legf Bír. Pf I. 20 358/1992. sz.)