adozona.hu
BH 1992.7.489
BH 1992.7.489
A cégbejegyzés (változás bejegyzése) iránti kérelemnek helyt adó végzés ellen a kérelmező részéről fellebbezésnek nincs helye. Az egyoldalú kérelemnek helyt adó végzés ellen azonban fellebbezhetnek azok az érdekeltek, akik az eljárásban félként nem vesznek részt, de akikre mégis a határozat rendelkezést tartalmaz [Pp. 233. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 14. § (1) bek., 17. § (3) bek., 25. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a hozzá 1989. január 24-én érkezett, D. I. ügyvezető által előterjesztett bejegyzési kérelemnek helyt adva 1989. január 30-án elrendelte a B. vállalkozói és Iparjogvédelmi Kft. elnevezésű gazdasági társaság bejegyzését a cégjegyzékbe. A bejegyzés alapjául szolgáló, 1989. január 12-én megkötött társasági szerződés szerint a társaság székhelye Budapest II., K. u. 7. szám alatt van, mely azonos D. I. és D. I.-né tagok lakcímével. A társaság alapítói még dr. B. P. és dr. H. Á....
A társasági szerződés V/2. pontjában a szerződő felek rögzítették, hogy D. I. tagot jelölik ki a társaság első ügyvezetőjéül.
A változás bejegyzése iránti kérelmet - meghatalmazás nélkül - ügyvédi munkaközösség (ügyintéző: dr. B. P. ügyvéd) nyújtotta be 1990. május 29-én. Az elsőfokú bíróság az 1990. június 1. napján a cég által bejelentett adatváltozás cégbejegyzését elrendelte. A végzéséhez csatolt vétív szerint a címzett dr. B. P., a határozatot azonban 1990. június 1. napján - a társasági szerződésen levő aláírással összehasonlítva - dr. H. Á. vette át. A változást tartalmazó társasági szerződés módosítása a kérelem mellékletei között nem található (1990. június 29-i hivatalos feljegyzés), azt 1990. július 23-án a 10. sorszámú beadványával csatolta dr. B. P. Az 1989. március 1. napján keltezett, közjegyzőileg hitelesített okirat az 1989. január 12-én kötött társasági szerződés "10. oldalán 2. pont"-ban írt megállapodást módosítja akként, hogy D. I. helyett dr. B. P. az "új ügyvezető képviselő".
Kérelmezők 1990. június 27-én nyújtották be az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezésüket, melyben "dr. B. P. ügyvezetői bejegyzésének hatályon kívül helyezését" kérték.
Az elsőfokú bíróság 1990. július 2-án hozott végzésével a módosítás bejegyzését hivatalból elutasította, mert az 1989. évi 23. tvr. (a továbbiakban: Ctvr.) 17. §-ának (3) bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
A kérelmezők az 1990. július 13-án előterjesztett fellebbezésükkel támadták meg az elsőfokú bíróság végzését. Kérelmük annak megváltoztatására és "az eredeti fellebbezés érdemi elbírálására" irányult.
Ismételten kérték a cégbíróságtól az 1990. június 27-én - a fellebbezéssel együtt - előterjesztett törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. Kérték továbbá a Legfelsőbb Bírósághoz 1990. július 17-én érkezett beadványukban a legfőbb ügyész részére megküldött ügyészi fellépés kérése iránti kérelem 18. pontjában írtak cégbíróság általi felülvizsgálatának elrendelését és ennek eredményétől függően a budapesti székhelyű Pest Megyei Cégbíróság kivételével más cégbíróság eljáró bíróságként való kijelölését.
A kérelmezők fellebbezése az alábbiak szerint alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen idézte a Ctvr. 17. §-a (3) bekezdésének rendelkezését, mely szerint a kérelemnek helyt adó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Figyelmen kívül hagyta azonban a jogszabály tényállásának első mondatát. Eszerint a végzést csak a kérelmezőnek kell kézbesíteni. A cégeljárás fő szabályaként a Ctvr. 14. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a bejegyzés kérelemre történik. A két idézett rendelkezés nyelvtani és rendszertani értelmezéséből, valamint a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése értelmében megfelelően alkalmazandó polgári perrendtartás rendelkezéseinek egybevetéséből okszerűen következik, hogy a Ctvr. 17. § (3) bekezdésének második mondata csak a kérelmet előterjesztő számára zárja ki a fellebbezés lehetőségét. Az egyoldalú kérelemnek helyt adó bírósági határozatok elleni jogorvoslat kizártságát az igazolás jogintézménye körében, a Pp. 110. §-ának (1) bekezdése, míg a beavatkozóra vonatkozóan a Pp. 56. §-ának (3) bekezdése tételesen is tartalmazza. Az egyoldalú kérelmek teljesítése esetén érvényesülő rendelkezések azonban nem kívánják az eljárásban félként részt nem vevő olyan személyek fellebbezési jogát korlátozni, akikre a határozat rendelkezést tartalmaz [Pp. 233. § (1) bekezdése]. Mindezekből következik, hogy a változás bejegyzése során a cégjegyzékből törlésre került ügyvezetőt olyan érdekeltnek kell tekinteni, aki a cégbírósági határozat reá vonatkozó rendelkezése ellen fellebbezhet.
Az előzőekben kifejtett jogértelmezésből következik, hogy az elsőfokú bíróság változást bejegyző 3. alszámú végzése elleni fellebbezés elbírálására is a jelen eljárásban kerül sor.
A már rögzített eljárási adatokból megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a határozatának meghozatala napján nem postai úton és nem a címzett részére kézbesítette a végzését, továbbá az, hogy a meghatalmazás csatolását nem követelte meg [Pp. 69. § (1) bekezdése]. A kézbesítés tehát nem felel meg a Pp. 97. §-ának, ezért eljárásjogi szempontból hatálytalan.
A Legfelsőbb Bíróság az adott ügy körülményeit mérlegelve úgy találta, hogy az első fokú eljárási szabályok olyan lényeges megsértése történt, melyek a Pp. 258. §-a (1) bekezdésének alkalmazását indokolják, ezért a 3. alszámú, a módosítás bejegyzését elrendelő végzést hatályon kívül helyezte, és abban a körben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Az újabb eljárásban fel kell hívni a kérelmezőt arra, hogy a fellebbezési iratoknál levő beadványát pontosítsa, mert jelenleg sem a Pp. 47. §-ának okai, sem a Pp. 13. §-ának bekezdésében felsorolt kizárási okok, ebből következően a Pp. 18. §-ának (2) bekezdés szerinti elintézésük előfeltételei nem állapíthatók meg.
Az eljárás adatai szerint D. I.-né II. r. kérelmező nem tekinthető a Pp. 233. §-ának (1) bekezdésével körülhatárolt jogosultnak, ezért a cégbírósági végzések ellen nem fellebbezhet. Az elsőfokú bíróságnak a II. r. kérelmezőre vonatkozó, fellebbezést elutasító rendelkezését a Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A cégbíróság számára a bejegyzési kérelem elbírálása és a törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlása két, egymástól eltérő eljárást jelent. A rendelkezésre álló adatokból az állapítható meg, hogy D. I. és D. I.-né "együttes beadványában" kezdeményezett és a fellebbezési eljárás során kiegészített, törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges intézkedések nem történtek meg, e körben az elsőfokú bíróságnak az eljárást le kell folytatnia az 1989. évi 23. tvr. 19-21. §-aiban írt rendelkezéseknek megfelelően. (Legf. Bír. Cgf. II. 31 375/1990. sz.)