adozona.hu
BH 1992.6.423
BH 1992.6.423
I. A végrehajtást kérő - a végrehajtási lap kibocsátása előtt - a kérelmét az ellenérdekű fél hozzájárulása nélkül is visszavonhatja. Ebben az esetben a bíróság az eljárást - a keresettől való elállás szabályai szerint - megszünteti. [Pp. 157. § e) pont, 160. § (1) bek.]. II. A végrehajtási eljárás megszüntetése esetén a végrehajtást kérőt illetékkedvezmény akkor sem illeti meg, ha az eljárás megszüntetésére az ő egyoldalú kérelme alapján kerül sor [1990. évi XCIII. tv. 60. § (1) bek. a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A végrehajtást kérő a megyei bíróságtól több jogerős fizetési meghagyás végrehajtása érdekében végrehajtási lap kibocsátását kérte. A megyei bíróság a végrehajtást kérőt annak igazolása érdekében, hogy az adóssal szemben a banki úton történt végrehajtás nem vezetett eredményre, hiánypótlásra hívta fel. A végrehajtást kérő bejelentette, hogy a végrehajtási lap kibocsátása iránti kérelmeit visszavonja, mivel azok - adminisztrációs hiba miatt - tévedésből lettek megküldve a bíróságnak. Az elsőfo...
BH 1992.6.423 I. A végrehajtást kérő - a végrehajtási lap kibocsátása előtt - a kérelmét az ellenérdekű fél hozzájárulása nélkül is visszavonhatja. Ebben az esetben a bíróság az eljárást - a keresettől való elállás szabályai szerint - megszünteti. [Pp. 157. § e) pont, 160. § (1) bek.].
II. A végrehajtási eljárás megszüntetése esetén a végrehajtást kérőt illetékkedvezmény akkor sem illeti meg, ha az eljárás megszüntetésére az ő egyoldalú kérelme alapján kerül sor [1990. évi XCIII. tv. 60. § (1) bek. a) pont].
A végrehajtást kérő a megyei bíróságtól több jogerős fizetési meghagyás végrehajtása érdekében végrehajtási lap kibocsátását kérte. A megyei bíróság a végrehajtást kérőt annak igazolása érdekében, hogy az adóssal szemben a banki úton történt végrehajtás nem vezetett eredményre, hiánypótlásra hívta fel. A végrehajtást kérő bejelentette, hogy a végrehajtási lap kibocsátása iránti kérelmeit visszavonja, mivel azok - adminisztrációs hiba miatt - tévedésből lettek megküldve a bíróságnak. Az elsőfokú bíróság a bejelentés alapján az eljárást a Pp. 157. §-ának e) pontja alapján megszüntette.Az eljárást megszüntető végzések ellen a végrehajtást kérő nyújtott be fellebbezést. A fellebbezésekben előadta, hogy a fizetési meghagyások jogerőre emelkedése után azért kérte a végrehajtási lap kibocsátását, mert az adós nem teljesített. A jelenlegi pénzintézeti gyakorlat szerint a jogerős határozat alapján benyújtott azonnal beszedési megbízást a bank akkor teljesíti, ha az adós bankszámláján van pénz, ellenkező esetben a követelést sorba állítja, de nem igazolja végrehajtást kérőnek azt, hogy a banki végrehajtás eredménytelen. Emiatt nem tudta igazolni a banki végrehajtás eredménytelenségét, és kénytelen volt a végrehajtási lap kibocsátása iránti kérelmét visszavonni. Álláspontja szerint a jelen esetben a bíróságnak nem a Pp. 157. §-ának e) pontját kellett volna alkalmaznia, hanem a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján kellett volna eljárnia. Az eljárásnak a Pp. 157. §-ának e) pontja alapján való megszüntetése esetében is a bíróságnak az 1990. évi XCIII. tv. 60. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti mérsékelt illetéket kellett volna megállapítania.
A Legfelsőbb Bíróság felhívására a végrehajtást kérő bejelentette, hogy a végzés indokolásának megváltoztatását kéri úgy, hogy az eljárás megszüntetése a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján történt.
A fellebbezés nem alapos.
A Pp. 157. §-ának e) pontja szerint a bíróság a pert megszünteti, ha felperes a keresetétől elállott. A 160. § (1) bekezdés szerint pedig a felperes a per érdemi tárgyalása előtt keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat. A végrehajtási lap kibocsátása még nem történt meg, így a végrehajtást kérő a kérelmétől egyoldalú nyilatkozattal elállhatott. A végrehajtást kérő bejelentésében arra hivatkozott, hogy kérelmétől azért áll el, mert azt adminisztrációs hiba folytán nyújtotta be. Ilyen körülmények között az elsőfokú bíróság az eljárást a Pp. 157. §-ának e) pontja alapján szüntethette meg.
Tévedett a fellebbező abban is, hogy a 157. § e) pontja alapján való megszüntetés esetében az 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 60. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint mérsékelt illeték megállapításának lenne helye. Az Itv. 60. §-a (1) bekezdése szerint a 38. § (1) bekezdése a) pontjában és a 41. § (3)-(5) és (7) bekezdésében, továbbá a 48. §-ban, valamint az 52. §-ának (1) bekezdésében megjelölt illeték felét kell megfizetni, ha a felperes a keresetétől az alperes érdemi ellenkérelmének előterjesztése előtt eláll. A jelen esetben azonban az illetéket a 38. § (1) bekezdésének e) pontjában foglaltak szerint kellett leróni, ez pedig a 60. §-ban felsorolt - a mérsékelt illeték megállapítására vonatkozó - jogszabályhelyek között nem szerepel.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzéseit a Pp. 259. §-a, illetve 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. IV. 31 244/1991. sz.)