adozona.hu
BH 1992.6.422
BH 1992.6.422
Ha a bíróság nem hivatalból, hanem a jogosult kérelmére mellőzi az eljárásának folytatását, ez esetben az eljárás illetékmentessége nem állapítható meg. Fizetési meghagyással indult eljárásnál - ilyen esetben - még az illeték mérséklésének sincs helye [1990. évi XCIII. tv. 38. § (1) bek. a)-b) pont, 58. § d) pont, 60. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogosult 1991. június 10-én fizetési meghagyás kibocsátását kérte a bíróságtól. Ezzel egyidejűleg átutalt 6130 Ft illetéket a Fővárosi Illetékhivatal számlájára. A jogosult 1991. június 26-án benyújtott kérelmére - melyben előadta, hogy kötelezett 204 329 Ft tartozását kifizette, és kérte a lerótt illeték visszautalását - a bíróság a fizetési meghagyás kibocsátását mellőzte, és 2. sorszámú végzésével megtagadta az illeték visszautalását.
E végzés ellen a jogosult fellebbezett, kérte a végz...
BH 1992.6.422 Ha a bíróság nem hivatalból, hanem a jogosult kérelmére mellőzi az eljárásának folytatását, ez esetben az eljárás illetékmentessége nem állapítható meg. Fizetési meghagyással indult eljárásnál - ilyen esetben - még az illeték mérséklésének sincs helye [1990. évi XCIII. tv. 38. § (1) bek. a)-b) pont, 58. § d) pont, 60. § (1) bek.].
A jogosult 1991. június 10-én fizetési meghagyás kibocsátását kérte a bíróságtól. Ezzel egyidejűleg átutalt 6130 Ft illetéket a Fővárosi Illetékhivatal számlájára. A jogosult 1991. június 26-án benyújtott kérelmére - melyben előadta, hogy kötelezett 204 329 Ft tartozását kifizette, és kérte a lerótt illeték visszautalását - a bíróság a fizetési meghagyás kibocsátását mellőzte, és 2. sorszámú végzésével megtagadta az illeték visszautalását.E végzés ellen a jogosult fellebbezett, kérte a végzés megváltoztatását és annak megállapítását, hogy az eljárás - mivel a bíróság azt nem folytatta le - illetékmentes, és a már lerótt illeték visszajár.
A fellebbezés nem alapos.
Az 1990. évi XCIII. tv. (a továbbiakban: tv.) 58. §-ának d) pontja alapján illetékmentes az eljárás, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt érdemi tárgyalás kitűzése nélkül hivatalból elutasítja. A perbeli esetben a bíróság a jogosult kérésére mellőzte az eljárás lefolytatását, ezért a tv. 58. §-ának d) pontjában foglalt feltételei hiányában az eljárás illetékmentessége nem állapítható meg.
A másodfokú bíróság a tv. 60. §-ának (1) bekezdése alapján az illeték mérséklésére sem talált lehetőséget, mert a mérséklés körét a tv. 38. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, illetőleg a 41. §-ának (3)-(5) bekezdésében, továbbá a 48. §-ában és az 52. §-ának (1) bekezdésében megjelölt eljárásokra korlátozta. A fizetési meghagyásos eljárás illetékéről pedig a tv. 38. §-a (1) bekezdésének b) pontja rendelkezik.
A Pp. 391. §-ának (5) bekezdése szerint a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél beadásának. A keresetlevél, illetve a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemmel megindul a bírósági eljárás, a beadvánnyal a bíróság köteles a Pp. és a BÜSZ szabályai szerint foglalkozni. Nincsen jogi akadálya annak, hogy a jogosult - ha a kötelezett a tartozását az eljárás megindítása után kifizette, de az eljárásra okot adott - keresetét a Pp. 75. §-ában meghatározott költségekre leszállítva, erre kérje a fizetési meghagyás kibocsátását. Ilyen kérelem hiányában azonban helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a fizetési meghagyás kibocsátását - a jogosult kérelmére - mellőzte. (Legf. Bír. Gpkf. I. 32 188/1991. sz.)