adozona.hu
BH 1992.6.416
BH 1992.6.416
A korlátolt felelősségű társaságot a perben képviselő ügyvezető részére a jogi képviselőt megillető munkadíj abban az esetben sem jár, ha az ügyvezető a jogtanácsosokra előírt képesítéssel rendelkezik [Pp. 75. § (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetet indított az alperesi korlátolt felelősségű társaság ellen 312 710 Ft késedelmi kötbér, 31 943 Ft kártérítés és ez utóbbi összeg kamatának megfizetése iránt. Előadta, hogy a vendégházának felújítási munkáira megkötött szerződést az alperes 195 napos késedelemmel teljesítette, és emiatt dolgozóinak másutt történő elhelyezése folytán kára is keletkezett.
Az alperes előkészítő iratában azt közölte, hogy a felperes a per tárgyát képező létesítmény munkáinak vállalkozói díját ...
BH 1992.6.416 A korlátolt felelősségű társaságot a perben képviselő ügyvezető részére a jogi képviselőt megillető munkadíj abban az esetben sem jár, ha az ügyvezető a jogtanácsosokra előírt képesítéssel rendelkezik [Pp. 75. § (4) bek.].
A felperes keresetet indított az alperesi korlátolt felelősségű társaság ellen 312 710 Ft késedelmi kötbér, 31 943 Ft kártérítés és ez utóbbi összeg kamatának megfizetése iránt. Előadta, hogy a vendégházának felújítási munkáira megkötött szerződést az alperes 195 napos késedelemmel teljesítette, és emiatt dolgozóinak másutt történő elhelyezése folytán kára is keletkezett.Az alperes előkészítő iratában azt közölte, hogy a felperes a per tárgyát képező létesítmény munkáinak vállalkozói díját még nem fizette meg, ezért a felperes által követelt összeg és az alperesi követelés összegének különbözetéből adódó 3 405 347 Ft és kamata iránt viszontkeresetet indított. Kérte, hogy a bíróság ebben a tekintetben részítéletet hozzon.
Az elsőfokú eljárás során megtartott tárgyaláson az alperes arra hivatkozott, hogy a felperes a vállalkozói díjat nem vitatta, ezért kéri, hogy ebben a tekintetben a bíróság részítélettel rendelkezzen.
A felperes előkészítő iratában arra hivatkozott, hogy az alperes a végzett munkákkal kapcsolatban hiánypótlási kötelezettségét nem teljesítette, továbbá a munkák teljes befejezéséhez a felperes még különböző munkálatokat végeztetett el, amelyek folytán összesen 564 171 Ft fizetési kötelezettsége keletkezett. Ezzel az összeggel a felperes felemelte keresetét.
A folytatólagos tárgyaláson az alperes közölte, hogy a keresetfelemelés tárgyát képező igényt mind a jogalap, mind az összegszerűség tekintetében vitatja.
Az elsőfokú bíróság végzésében a kereset 564 171 Ft összegű felemelése tárgyában a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította azon indok alapján, hogy a felperes ezzel kapcsolatban hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget, és az eljárási illeték lerovását megtagadta.
Az elsőfokú bíróság részítéletében kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 2 071 176 Ft vállalkozói díjat, ennek 517 794 Ft forgalmi adóját és az ezek összege után számított késedelmi kamatot. A részítélet indokolása szerint a bíróság megállapította, hogy az alperes részére járó vállalkozói díj összege 2 980 000 Ft, amelyből levonásba kellett helyezni a felperes összesen 908 824 Ft összegű, az alperes által részben elismert követelésének összegét. Az így adódó 2 071 176 Ft összegű díj és ennek forgalmi adója az alperest megilleti a késedelmi kamatokkal, ezért ebben a tekintetben a bíróság részítéletet hozott. A bíróság figyelembe vette, hogy a felperes az alperes számláját érdemben nem vitatta, a munkát az alperestől átvette, ennek alapján pedig az alperes jogszerűen tarthat igényt a vállalkozói díjra.
A részítélet, továbbá a keresetlevelet elutasító végzés ellen a felperes fellebbezést nyújtott be. A részítélet elleni fellebbezésében a felperes kérte a marasztalási "alapösszeg" 2 millió forinttal való leszállítását. Kérte annak megállapítását, hogy az alperes ellen benyújtott, de a bíróság által elkülönített egyéb kereseti kérelmei folytán lerótt illeték összegén felül további illeték lerovására nem köteles. Előadta, hogy az alperessel kötött megállapodás szerint 2 millió forint összegben "peren kívüli" teljesítést vállalt, amelynek időközben eleget tett. Erre tekintettel helytelen volt, hogy az alperes viszontkeresetét nem szállította le. Vitatta, hogy az alperes eljárt képviselője részére jogszerű lenne munkadíj megállapítására, mert a képviseletében eljárt személy nem jogi képviselő, hanem az alperes ügyvezetője.
A részítélet elleni fellebbezésre az alperes ellenkérelmet közölt. Kifejtette, hogy viszontkeresetének helyes összege 3 380 347 Ft, az időközben történt kifizetésekre tekintettel pedig fennmaradó követelése 458 424 Ft. A munkadíjjal kapcsolatos kifogásra közölte, hogy az alperest mint "jogtanácsosi képesítésű munkavállaló" képviseli, ezért jogszerűnek tartja, hogy a bíróság részére munkadíjat és költséget állapított meg.
A keresetlevelet elutasító végzés elleni fellebbezésében a felperes kérte a végzés hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság utasítását a keresetfelemelés tekintetében az ügy tárgyalására. Utalt a részítélet elleni fellebbezésében kifejtettekre, amelyek szerint további illeték lerovására nem köteles. Hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogszabályellenesen utasította el felemelt keresete tárgyában a keresetlevelet.
A Legfelsőbb Bíróság a végzés ellen benyújtott fellebbezéssel indult ügyet a jelen ügyhöz egyesítette.
A végzés elleni fellebbezés nem alapos, a részítélet elleni fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozott, amikor a felperes felemelt keresete tárgyában a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. A felperest a bíróság felszólította, hogy 15 nap alatt rója le felemelt keresetével összefüggésben az illetéket, a felperes azonban ennek nem tett eleget. A bíróság a Pp. 95. §-ában, valamint 130. §-ának j) pontjában foglaltak szerint indokoltan utasította el a keresetlevelet.
Az alperes a fellebbezési tárgyaláson közöltek szerint nem tette vitássá, hogy a felperes időközben 2 millió forint vállalkozói díjat részére átutalt. Erre tekintettel a részítéletet meg kellett változtatni, és a felperes által önkéntes teljesítés keretében megfizetett összeggel a marasztalási összeget csökkenteni kellett.
A felperes fellebbezése alaposnak bizonyult abban a tekintetben is, hogy a perbeli képviselettel összefüggésben az alperes nem jogosult jogtanácsosi munkadíj [Pp. 75. §-ának (4) bekezdése] felszámítására. Az alperes képviseletében ugyanis ügyvezető igazgatója személyesen járt el, jogi képviselet hiányában pedig a képviselettel összefüggő költsége nem merült fel. Erre tekintettel a részítéletet a jogtanácsosi munkadíj és költség tekintetében is meg kellett változtatni.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-ában foglaltak alapján helybenhagyta, a részítéletet pedig a Pp. 253. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján részben megváltoztatta. (Legf. Bír. Gf. V. 31 786/1991. sz.)