adozona.hu
BH 1992.5.352
BH 1992.5.352
A bérfőzésből származó pálinkából előállított termék új termék előállításának minősül, és utána a fogyasztási adót meg kell fizetni [72/1987. (XII. 10.) MT r. mell. 88 043 kódszám 3.p.*].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes áfész tevékenységi körében - többek között - magánszemélyektől bérfőzésben származó gyümölcspálinkát vásárolt fel, melyet 50 fokosról 40-45 fokosra higított. A hígítást követően a pálinkát palackozta, melyet bérmunkában végeztetett el.
A felperesnél az APEH megyei igazgatósága mint elsőfokú adóhatóság, az 1987-1989. évekre vonatkozóan pénzügyi-gazdasági ellenőrzést tartott. A vizsgálat eredményeként született határozat megállapítása szerint a felperes a lakosságtól az 1988-1989-es...
BH 1992.5.352 A bérfőzésből származó pálinkából előállított termék új termék előállításának minősül, és utána a fogyasztási adót meg kell fizetni [72/1987. (XII. 10.) MT r. mell. 88 043 kódszám 3.p.*].
A felperes áfész tevékenységi körében - többek között - magánszemélyektől bérfőzésben származó gyümölcspálinkát vásárolt fel, melyet 50 fokosról 40-45 fokosra higított. A hígítást követően a pálinkát palackozta, melyet bérmunkában végeztetett el.A felperesnél az APEH megyei igazgatósága mint elsőfokú adóhatóság, az 1987-1989. évekre vonatkozóan pénzügyi-gazdasági ellenőrzést tartott. A vizsgálat eredményeként született határozat megállapítása szerint a felperes a lakosságtól az 1988-1989-es években felvásárolt gyümölcspálinka továbbértékesítése után elmulasztott megfizetni 5 707 000 Ft fogyasztási adót, továbbá egyéb befizetések révén 130 000 Ft-ot, valamint 111 000 Ft általános forgalmi adót és 75 000 Ft vállalkozási nyereségadót, összesen 6 023 000 Ft adót. Továbbá elrendelte 2 464 000 Ft vállalkozási nyereségadóból és 86 000 Ft általános forgalmi adóból összetevődő, összesen 2 550 000 Ft adótöbblet jóváírását. Az adóhiányok összege után 186 000 Ft bírságot állapított meg.
A felperesi fellebbezés folytán az alperes a fenti számú határozatot helybenhagyta.
A felperes kereseti kérelmében nem fogadta el az alperes azon megállapítását, hogy a felvásárolt gyümölcspálinka a hígítási és palackozási termelési folyamatban közvetlen anyagként került felhasználásra, melynek következtében a többszörösen módosított 72/1987. (XII. 10.) MT rendelet 1. §-ának (1) bekezdése, valamint a melléklet 88 043 bevallási kódszám után szereplő szöveges rendelkezés 3. pontjában foglaltak szerint fogyasztási adót kell fizetni. A felperes álláspontja szerint nem új termék előállításáról van szó, csupán a pálinka fokolása és palackozási kiszerelése történt meg, és a jogszabály értelmezése szerint a 72/1987. (XII. 10.) MT rendelet mellékletében nem a 3., hanem a 2. pont kerülhet alkalmazásra, amely szerint fogyasztásiadó-fizetési kötelezettség nincs. A felperes keresetében kérte a fogyasztási adó eltörlését, egyebekben a másodfokon jóváhagyott elsőfokú adóhatósági határozatot elfogadta.
Az alperes védekezésében előadta, hogy álláspontja szerint a hígítás (fokolás) termék-előállítás, mivel a hígítási folyamatban a gyümölcspálinka az egyik alkotóelem, az elkészült végtermék még más anyagokat is tartalmaz (pl. desztillált víz stb.), hiszen ezek hatására változik meg a pálinka szeszfoka.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A bizonyítási eljárás keretében a felperes kérelmére megkereste a Központi Statisztikai Hivatalt annak közlése végett, hogy a gyümölcspálinka hígítása és palackozása új termék előállításának minősül-e vagy sem. A KSH-állásfoglalása szerint a szesztartalom megváltozása és a palackozás termékelőállításnak nem tekinthető.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának álláspontja szerint - mivel az adóigazgatási eljárásban az adó megállapítása érdekében kiadott KSH-termékbesorolásoknak jogszabályereje nincs, bár figyelembe vehetőek - a bíróságoknak a KSH-állásfoglalásoktól függetlenül kell dönteniük arról, hogy bizonyos tevékenység termékelőállításnak minősül-e vagy sem. (BH 1990/5. sz. 195. sorsz.)
Az alperes a KSH fenti álláspontját nem fogadta el és élelmiszer-ipari szakértő kirendelését kérte. A bíróság annak eldöntésénél, hogy a lakosságtól felvásárolt pálinka fokolásával új termék keletkezik-e, élelmiszerhigiénikus szakvéleményét vette figyelembe. A bíróság álláspontja szerint a szakértő helyesen foglalt állást, amikor szakvéleményében kifejti, hogy az "új termék" fogalmát nem a KSH által a gyakorlatban alkalmazott számsor alapján, hanem az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. tv. és a végrehajtására kiadott 10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM rendelet 21. §-ában foglaltak szerint kell értelmezni. Ezek szerint, ha az élelmiszert új előállítóhelyen, eltérő élelmiszer nyersanyag vagy adalékanyag felhasználásával, illetőleg technológiával állítják elő, érzékszervi, minőségmegőrzési jellemzői módosulnak, továbbá ha a csomagolás technikája megváltozik, az élelmiszer új terméknek minősül.
A jelen esetben a felvásárolt gyümölcspálinka fokolásával új termék jön létre, mert ebben a technológia fázisban a gyümölcspálinkától eltérő élelmiszer nyersanyaggal (ivóvíz) elegyítették a hígítandó pálinkát. Ezenkívül még a palackozás technológia művelete is az új termék keletkezését támasztja alá.
A felperes vonatkozásában kizárólag a 72/1987. (XII. 10.) MT rendelet mellékleteként a 88 043 kódszám alatti 3. pontját lehet alkalmazni, amely kimondja, hogy a bérfőzésből származó pálinka közvetlen anyagként történő felhasználása esetén a befizetett bérfőzési szeszadó visszaigényelhető, az ebből előállított termék után azonban a fogyasztási adót meg kell fizetni. A felperes tehát tévesen hivatkozik a fenti számú jogszabályra, amikor a 88 043 kódszám 2. pontját alkalmazta adóbevallásának elkészítésekor. A hivatkozott MT rendelet nem tartalmaz olyan kitételt, hogy a KSH által összeállított ipari termékjegyzék irányadó a termék besorolásánál. A felperes által becsatolt 61 012/II/1988. számú pénzügyminisztériumi tájékoztató levél is azt hangsúlyozza, hogy fogyasztási adót csak abban az esetben nem kell megfizetni, ha a pálinka árujellege nem változik meg, azaz változatlan formában került értékesítésre. A felperes tehát csak akkor alkalmazhatta volna az általa hivatkozott jogszabályrészt, ha a gyümölcspálinka szesztartalmát nem csökkenti, hanem a felvásárláskor foktartalommal hozza forgalomba.
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 86. §-ának (1) bekezdése a bíróság az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatát az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. A fentiek alapján megállapítható, hogy az alperes határozata nem jogszabálysértő, az abban szereplő adóhiány fennáll, ezért a bíróság a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, a megyei bíróság azonban az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A megyei bíróság megállapítása szerint önmagában a palackozási tevékenység - mint a csomagolás egy módja - a termék jellegén nem változtat, a felvásárlás és a palackozás közé azonban többletelemként egy hígítási folyamat is beiktatódott, amelynek során a felvásárolt pálinkát a gyümölcspálinkától eltérő élelmiszer-nyersanyaggal elegyítették. Annak összetétele megváltozott és ezzel párhuzamosan szeszfoka is csökkent. E folyamat eredményeként egy új termék jött létre, amely jellemzőiben már semmiképpen nem felel meg a lakosságtól (magánszemély főzőtől) felvásárolt pálinkának. Mindez azért jelentős, mert az ügyben irányadó 72/1987. (XII. 10.) MT rendelet mellékletében megjelölt 88 043 kódszám 2. pontja csak a bérfőzésből származó - és jellegében meg nem változtatott - gyümölcspálinka értékesítése esetén zárja ki a fogyasztási adó megfizetésének kötelezettségét. (Békés Megyei Bíróság. I. Pf. 20 520/1991. sz.)
*Jelenleg a fogyasztási adóról az MT rendeletet hatályon kívül helyező 1989. évi LI. törvény rendelkezik.