adozona.hu
BH 1992.2.127
BH 1992.2.127
Le nem rótt illeték miatt leletezésnek csak akkor van helye, ha a mulasztás ellenére a bíróság a beadványt nem utasítja el [1990. évi XCIII. tv. 66. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes kérelmére kibocsátott fizetési meghagyás ellen - amely 82 594 Ft megfizetésére irányult - az alperes ellentmondást terjesztett elő, és előadta, hogy a követelt összeget a felperesnek 1989. december 21-én átutalta. Csatolta a terhelési értesítés fotómásolatát.
A bíróság az ellentmondás egyidejű megküldésével 8 napos határidővel és elutasítás terhe mellett hiánypótlásra, a hiányzó 2476 Ft illeték lerovására hívta fel a felperest. Ezt a végzést a felperes a tértivevény igazolása szer...
BH 1992.2.127 Le nem rótt illeték miatt leletezésnek csak akkor van helye, ha a mulasztás ellenére a bíróság a beadványt nem utasítja el [1990. évi XCIII. tv. 66. § (3) bek.].
A felperes kérelmére kibocsátott fizetési meghagyás ellen - amely 82 594 Ft megfizetésére irányult - az alperes ellentmondást terjesztett elő, és előadta, hogy a követelt összeget a felperesnek 1989. december 21-én átutalta. Csatolta a terhelési értesítés fotómásolatát.A bíróság az ellentmondás egyidejű megküldésével 8 napos határidővel és elutasítás terhe mellett hiánypótlásra, a hiányzó 2476 Ft illeték lerovására hívta fel a felperest. Ezt a végzést a felperes a tértivevény igazolása szerint 1991. február 21-én átvette.
A bíróság 1991. március 5-én megállapította, hogy a felperes a hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget, ezért a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította [Pp. 130. § (1) bek. j) pont], és felhívta a felperes figyelmét a Pp. 373. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra.
Ezt követően a felperes az 1991. március 26-án érkezett beadványában a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a 2476 Ft illetéket bélyegben lerótta, és ugyanezen a napon nyújtotta be a végzés elleni fellebbezését. A fellebbezésében azt adta elő, hogy a hiánypótlási kötelezettségégének határidőben - 1991. február 22-én kelt beadványán - eleget tett. A hiánypótlás elmulasztása miatt a keresetlevél elutasítására törvényes lehetőség nincs, a hiányzó illetékről a bíróságnak leletet kellett volna felvennie.
A fellebbezés nem alapos.
A Pp. 105. §-ának (4) bekezdése értelmében a határidő elmulasztásának a következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták.
A felperes elismerte, hogy a hiánypótlásra felhívó végzést 1991. február 21-én átvette. A hiányokat pótló beadványa pedig az iratokból megállapíthatóan 1991. március 26-án, a mulasztása következményinek az alkalmazása után érkezett a bírósághoz. Azt a körülményt, hogy ezt a beadványát a felperes 1991. február 21-ét követően 8 napon belül már ajánlott küldeményként postára adta, a felperes nem állította, még kevésbé bizonyította, holott neki kellett volna bizonyítani a postára adás tényét és időpontját is [Ptk. 164. § (1) bek.].
Mivel a felperes nem igazolta, hogy a hiánypótlási kötelezettségének határidőben [Pp. 105. § (4) bek.] eleget tett, ezért az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a felperessel szemben a mulasztás következményeit alkalmazta. Kétségtelen viszont, hogy a felperes a hiánypótlási kötelezettségének az 1991. március 26-án érkezett beadványával eleget tett. Ezt a beadványt azonban - tartalmánál fogva - a Pp. 373. §-ának (3) bekezdése alapján határidőben előterjesztett keresetlevélnek kell tekinteni. Ezzel kapcsolatban az elsőfokú bíróságnak a Pp. 124. §-ában foglaltak szerint kell eljárnia, figyelemmel a Pp. 377. §-ában foglaltakra.
Alaptalanul hivatkozott a felperes az 1990. XCIII. tv. 66. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra, mert leletezésre csak akkor kerülhet sor, ha az illetékfizetésre felhívásnak a fél nem tett eleget, és emiatt a beadványt nem utasították el. A perbeli esetben azonban az elsőfokú bíróság a keresetlevelet az illeték lerovásának hiánya miatt elutasította, ezért leletezés lehetősége fel sem merülhetett.
A kifejtettekből következik, hogy a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának - helyesen a per megszüntetésének - a törvényi alapja megvolt.
A fentiek kiegészítésével és módosításával a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján - figyelemmel a 259. §-ában foglaltakra - helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 31 037/1991. sz.)