adozona.hu
BH 1992.2.117
BH 1992.2.117
A termelőszövetkezet elnöke egyben a termelőszövetkezet által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság könyvvizsgálója nem lehet [1967. évi III. tv. 29. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 40. § (2) bek., 215. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A T.-i Húsüzem Korlátolt Felelősségű Társaság bejegyzés iránti kérelme 1989. december 28. napján érkezett az elsőfokú bírósághoz. A kft. egyszemélyes társaság, alapítója a h.-i Rákóczi Mgtsz. Az elsőfokú bíróság a társaságot elutasítás terhe mellett hiánypótlásra hívta fel. A hiánypótlásra felhívó végzésében közölte a kérelmezővel azt, hogy dr. P. B. nem lehet a társaság könyvvizsgálója, mert vele szemben az 1988. évi VI. törvény (Gt.) 40. §-ának (2) bekezdésében foglalt kizáró ok áll fenn. E...
BH 1992.2.117 A termelőszövetkezet elnöke egyben a termelőszövetkezet által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság könyvvizsgálója nem lehet [1967. évi III. tv. 29. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 40. § (2) bek., 215. §].
A T.-i Húsüzem Korlátolt Felelősségű Társaság bejegyzés iránti kérelme 1989. december 28. napján érkezett az elsőfokú bírósághoz. A kft. egyszemélyes társaság, alapítója a h.-i Rákóczi Mgtsz. Az elsőfokú bíróság a társaságot elutasítás terhe mellett hiánypótlásra hívta fel. A hiánypótlásra felhívó végzésében közölte a kérelmezővel azt, hogy dr. P. B. nem lehet a társaság könyvvizsgálója, mert vele szemben az 1988. évi VI. törvény (Gt.) 40. §-ának (2) bekezdésében foglalt kizáró ok áll fenn. E vonatkozásban a bíróság a társaságot az alapító okirat módosítására szólította fel.A felszólításnak a társaság ismételt felhívás ellenére sem tett eleget.
Az elsőfokú bíróság végzésével a cég bejegyzésére irányuló kérelmét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy dr. P. B. egyrészt a társaság könyvvizsgálója, másrészt az alapítói jogokat gyakorló testület elnöke, ezért vele szemben a Gt. 40. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn.
A végzéssel szemben a cég fellebbezést terjesztett elő. Hivatkozott arra, hogy dr. P. B. esetében nem állnak fenn a Gt. 40. §-ának (2) bekezdésében megjelölt kizáró körülmények, mert bár az alapítói jogokat gyakorló vezetőség elnöke, de a vezetőség hatáskörébe tartozó ügyekben egyedül nem dönthet, és elnöki befolyása sem érvényesülhet, sem a társaság és szervei, sem az alapító vonatkozásában, mivel a könyvvizsgálót kizárólagosan szakmai előírások kötik. Hivatkozott végül az Igazságügyi Minisztériumtól kért állásfoglalásra, mely szerint "az elnök nem alapítója a társaságnak, a jogszabályi korlátozás a természetes személy által alapított egyszemélyes kft.-re vonatkozik".
A fellebbezés nem alapos.
A Gt. 215. §-a értelmében az egyszemélyes társaságnál könyvvizsgáló kijelölése kötelező. Ugyanezen jogszabály 40. §-ának (2) bekezdése szerint nem lehet könyvvizsgáló a gazdasági társaság alapítója, tagja, részvényese, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és ezek közeli hozzátartozója, valamint a társaság dolgozója, a minőségük megszűnésétől számított három évig.
A termelőszövetkezet elnöke - amint azt a fellebbezésben hivatkozott, az Igazságügyi Minisztériumtól kért állásfoglalás is tartalmazza - valóban nem alapítója a szövetkezetnek. Az alapító a termelőszövetkezet. Tekintettel azonban arra, hogy az egyszemélyes kft. alapítója jogi személy, az alapítói jogokat egy testület, vagyis a vezetőség gyakorolja. A termelőszövetkezet elnöke az 1967. évi III. törvény 29. §-ának (2) bekezdése szerint egyben a vezetőség elnöke is, tehát az alapítói jogokat gyakorló szerv elnöke.
Helyesen járt el ezért az elsőfokú bíróság, amikor a jogviszonyt vizsgálva a jogalkotó akaratát feltárta, és a jogszabály célját meghatározta. A jogalkotó célja az volt, hogy a gazdasági társaságok ellenőrzésében lehetőséget biztosítson teljesen kívül álló, pártatlan, de egyben szakképzett személyek részvételére. Fokozottan érvényes ez az egyszemélyes társaságokra, amelyeknél a jogszabály könyvvizsgáló alkalmazását kötelezővé is teszi.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a társaság működésének törvényességével, a hitelezők érdekeinek védelmével és a jogalkotó céljával ellentétes lenne az, hogy a termelőszövetkezet elnöke - aki egyben a vezetőség elnöke, a társaság alapítói jogokat gyakorló szervének elnöke is - látná el a könyvvizsgáló feladatát, hiszen így a könyvvizsgáló függetlensége nem biztosított.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, abból helyes jogi következtetést vont le. A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság végzését annak helyes indokai alapján a Pp. 259. §-értelmében, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Csongrád Megyei Bíróság mint cégbíróság 0609000199/6., Legf. Bír. Cgf. II. 32 279/1990. sz.)