adozona.hu
BH 1992.1.51
BH 1992.1.51
A cégkizárólagosság követelményeként meghatározott "azonos vagy hasonló tevékenység" vizsgálatánál az egységes állami statisztikai rendszer csoportjai alapján történő összehasonlítás lehet irányadó [1989. évi 23. tvr. 4. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bírósághoz 1988. szeptember 5-én érkezett az 1988. augusztus 5-én keltezett társasági szerződéssel létrehozott budapesti (IX. T. u. 11.) székhelyű, V. Számítástechnikai Kft. elnevezésű (rövidítésre használt címszó: V. Kft.) gazdasági társaság bejegyzési kérelme. Az elsőfokú bíróság 1988. október 18-án rendelte el a cég bejegyzését a cégjegyzékbe.
Az 1989. november 16-án kötött társasági szerződéssel alapított "V". Villamosipari, Elektronikus és Gépi Adatfeldolgozó Korlátolt Felel...
Az 1989. november 16-án kötött társasági szerződéssel alapított "V". Villamosipari, Elektronikus és Gépi Adatfeldolgozó Korlátolt Felelősségű Társaság (elnevezése helyett használt címszó: "V". Kft.) cégbejegyzés iránti kérelmét 1989. december 4-én terjesztette elő a székhelye szerint illetékes elsőfokú bíróságnál. Az elsőfokú bíróság a cégnek a jegyzékbe való bejegyzését az 1990. január 15-én kelt végzésével rendelte el.
Mindkét társaság a tevékenységi körét úgy alakította ki, hogy abban - többek között - a "termelőeszköz-nagykereskedelem", a "belkereskedelmi ügynöki és szaktanácsadási tevékenység", a "szoftver-előállítás" és a "műszergyártás" is meghatározásra került.
Az elsőfokú bíróság 1990. január 15-én hozott végzése ellen emelt törvényességi óvás a megtámadott végzés hatályon kívül helyezését indítványozta. Az óvásban kifejtett álláspont szerint az elsőfokú bíróság nem biztosította az eljárására vonatkozó 1989. évi 23. tvr. (a továbbiakban: Ctvr.) 4. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés érvényesülését, ennek folytán a két cég rövidített neve azonos, tevékenységi körük pedig hasonló.
Az óvás az alábbiak szerint alapos.
A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló Ctvr. 4. §-ának (1) bekezdése a cégkizárólagosság követelményeként szabja meg, hogy a cég elnevezetésének a cégbíróság illetékességi területén azonos vagy hasonló tevékenységet folytató más cégek elnevezésétől világosan különböznie kell. A jogalkotó a cégkizárólagosság elvének földrajzi határait megvonva a cégbíróság kötelezettségévé tette az ún. megyei priorálás elvégzését.
A cégkizárólagosság másik követelményeként határozza meg a Ctvr. az azonos vagy hasonló tevékenységet. A jogalkotó a "hasonló tevékenység" fogalmát nem definiálja, kialakítását a bírói gyakorlatra bízta. A cégek elnevezése hasonlóságának megállapításához segítséget jelent az egységes állami statisztikai rendszerben kialakított csoportok alapján történő összehasonlítás. Ezen belül az egyező tevékenységek számszerűségét és jelentőségét kell a vizsgált tevékenységi kör egészéhez viszonyítani. Bár merev határérték nem adható meg, de a jelenlegi helyzethez hasonló közel 50%-os hasonlóság esetén a kritérium megvalósulását meg kell állapítani.
A rendelkezésre álló adatok szerint az elsőfokú bíróság az óvással megtámadott végzésével olyan gazdasági társaság bejegyzését rendelte el, melynek elnevezésen belüli domináns elemet jelentő vezérszava, az elnevezése helyett használt címszava és cégformája a már bejegyzett társaság azonos adataival egyező, következésképpen a két társaság elnevezése összecserélhető. Ezen túlmenően a később bejegyzett társaság tevékenysége a már bejegyzett társaságéhoz hasonló.
Az elsőfokú bíróság a cégeljárás szabályát szegte meg, amikor a Ctvr. 4. §-a (1) bekezdésében írtak teljesítését elmulasztotta, mulasztása a másodfokú eljárásban nem orvosolható.
A jelen esetben alkalmazandó Ctvr. 25. §-ának (2) bekezdése a kasszációs jogkör gyakorlásának következményeit a polgári perrendtartástól eltérően, a cég megszűnésében állapítja meg. Ez a súlyos jogkövetkezmény a gazdaságban a forgalmi élet instabilizációjára vezethet, és lehetetlenné teszi a hatályon kívül helyezés alapvető céljának elérését, nevezetesen azt, hogy az elsőfokú bíróság az újabb eljárásban küszöbölje ki az észlelt szabálytalanságokat és a jogszabályoknak megfelelő döntéssel rendezze a jogvitát.
Mindezekre tekintettel, valamint a cégeljárás elveivel és céljaival összhangban a Legfelsőbb Bíróság - a törvénysértés megállapítása mellett - az óvással megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. Felhívja az elsőfokú bíróságot arra, hogy a törvényességi határozatot a cégjegyzékbe vezesse be [Gt. 11. § (4) bekezdés], és a törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva tegye meg a jogellenesség megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket [Ctvr. 21. § (1) és (4) bekezdése. (Cg. törv. II. 3. 345/1990. sz.)