adozona.hu
BH+ 2003.11.560
BH+ 2003.11.560
A közbeszerzési eljárásban részletesen indokolni kell, hogy az ajánlatkérő mely értékelési szempontot nem vett figyelembe, melyet helyezett előtérbe [1995. évi XL. tv. 59. §, 1957. évi IV. tv. 26., 43. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes jogelődje a H. I. Egészségtudományi Egyetem a Közbeszerzési Értesítő 1997. december 10-i számában nyílt eljárást hirdetett meg az Sz. u. 35. szám alatti 6. számú épületében működő Klinika új steril klímaberendezésének telepítésére, az ehhez kapcsolódó építési átalakításokkal együtt. Az ajánlati felhívás 2/c. pontja szerint rész, a 14. pont szerint több többváltozatú ajánlatot is be lehetett nyújtani. A felperes az ajánlatához külön dokumentációt készített. A felhívás 13. pontja sze...
BH+ 2003.11.560 A közbeszerzési eljárásban részletesen indokolni kell, hogy az ajánlatkérő mely értékelési szempontot nem vett figyelembe, melyet helyezett előtérbe [1995. évi XL. tv. 59. §, 1957. évi IV. tv. 26., 43. §]
A felperes jogelődje a H. I. Egészségtudományi Egyetem a Közbeszerzési Értesítő 1997. december 10-i számában nyílt eljárást hirdetett meg az Sz. u. 35. szám alatti 6. számú épületében működő Klinika új steril klímaberendezésének telepítésére, az ehhez kapcsolódó építési átalakításokkal együtt. Az ajánlati felhívás 2/c. pontja szerint rész, a 14. pont szerint több többváltozatú ajánlatot is be lehetett nyújtani. A felperes az ajánlatához külön dokumentációt készített. A felhívás 13. pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta a nyertesnek nyilvánítani, amely elbírálási szempontok fontossági sorrendjét a következőkben határozta meg:- legkedvezőbb ár, fizetési feltételek,
- legkedvezőbb szavatossági, garanciális feltételek biztosítása,
- teljesítésre való pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság,
- referenciák,
- vállalt teljesítési határidő.
A dokumentáció 2/1. pontjában közölte, hogy döntését a műszaki tartalom, a várható eredmény, a szerződéses feltételek és az ár együttes mérlegelésével hozza. 11 pályázó nyújtotta be ajánlatát, a felperes 1998. február 4-én hirdetett eredményt, mely szerint a K. Kft. harmadik változatát fogadta el nyertes pályázatnak, és vele a szerződés 1998. február 6-án meg is kötötte.
Az ajánlatot benyújtó K. Kft. az alpereshez benyújtott jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy nem az összességében legjobb pályázat lett a nyertes, hiszen kedvezőbb árajánlatok is voltak.
Az alperes határozatával megállapította, hogy a felperes megszegte a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 56. § (1) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdését és vele szemben 5 000 000 Ft bírságot szabott ki, egyben kötelezte az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. A határozat indokolása szerint a felhívással ellentétben nem értékelte részajánlatonként a pályázatokat, az értékelhető pályázatok közül a nyertes pályázónál kedvezőbb árajánlatú pályázók is voltak.
A felperes módosított keresetében az alperes határozatának megváltoztatását és a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a számára megfelelő ár, a megfelelő műszaki tartalomhoz kötődő árat, és nem pusztán a legalacsonyabb árat jelentette. A pénzbírság összegét is méltánytalanul súlyosnak tartotta.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Hivatkozott arra, hogy a Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban meghatározott feltételek alapján az elbírálás szempontok szerinti legkedvezőbb ajánlatot tette. A felperes az ajánlatok felülbírálásának szempontjait a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontja szerint állapította meg a (3) bekezdés szerinti szempontok fontossági sorrendjének meghatározásával. Azt, hogy az ajánlatkérő a fenti kötelezettségének eleget tett-e, az eredményhirdetésen közzétett döntésének kell igazolnia.
Az elsőfokú bíróság a közigazgatási iratok és az alperes nyilatkozata alapján megállapította, hogy az alperes a határozathozatalához a felperes által megadott valamennyi szempontot értékelő vizsgálatot nem folytatta le, egyetlen értékelési szempontot, az árat vette csak figyelembe. Az alperes eljárása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 26. § (1) bekezdése ellenére elmulasztotta a tényállás teljes terjedelmében történő felderítését, ezért határozata megalapozatlan. Egyetlen értékelő elem kiemelése alapján nem vonható le megalapozott következtetés arra vonatkozóan, hogy a felperes által kiválasztott nyertes nem összességében a legjobb pályázat.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést kérve annak megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. Továbbra is arra hivatkozott, hogy az adott közbeszerzési eljárásban a rész-ajánlattétel is megengedett volt, ezért értékelésüket is külön-külön el kellett volna végezni. Álláspontja szerint a felperes azért fogadta el a nyertes ajánlatát, mert a klímára vonatkozóan számára a "legelőnyösebb" ajánlatot tette, ezért az építési munkálatok vonatkozásában is nyertesként hirdette ki. Egyebekben utalt arra, hogy a felperes köteles a megadott értékelési szempontok szerinti értékelésre, nem pedig az alperes.
A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta arra hivatkozva, hogy a pályázati kiírásnak megfelelően folytatta le és értékelte a benyújtott pályázatokat, és az összességében legelőnyösebb ajánlatot nyilvánította nyertesnek.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és az így megállapított tényállásból levont jogi következtetései is helytállóak. A Legfelsőbb Bíróság is egyetértett azzal, hogy az alperes az eljárása során az Áe. 26. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére a tényállást nem tárta fel kellő részletességgel, ezért a döntése az Áe. 43. §-a alapján nem lehet megalapozott. A felperes által megadott valamennyi szempontot értékelő vizsgálatot nem folytatott le, egyetlen értékelési szempontot, az árat vette csak figyelembe. Ennél viszont figyelmen kívül hagyta a dokumentáció 2/1. pontját, mely szerint a műszaki tartalom, a várható eredmény, a szerződéses feltételek és az ár együttes mérlegelésével hozta meg a felperesi jogelőd a döntését. Tévesen hivatkozott az alperes a fellebbezésében arra, hogy a megadott értékelési szempontok értékelése nem az alperes feladata. Ez annyiban igaz, hogy elsődlegesen az ajánlatkérő feladata az ajánlati felhívásban közzétett értékelési szempontok betartása, mert az ajánlatokat a Kbt. 56. § (1) bekezdése, 34. § (1) bekezdés b pontja és (3) bekezdése alapján e szerint kell elbírálni. Ugyanakkor mivel az alperes a határozatában az értékelési szempontok be nem tartására hivatkozott, a határozatában részletesen indokát kell adni, hogy az ajánlatkérő mely értékelési szempontot nem vette figyelembe, illetve mely értékelési szempontot helyezett előtérbe az ajánlati felhíváshoz képest.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf.Bír. Kf.IV.29.012/1998.)