adozona.hu
BH+ 2003.11.544
BH+ 2003.11.544
A tag szavazati jogának gyakorlása a módosított Gt. rendelkezései alapján [régi Gt. 87. § (2) bek., Gt. 18. § (4) és (5) bek., 47. § (1) bek., 158. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (2) bek., 51. § (6) bek., 54. § (1) bek. c) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe bejegyzett S-H. I. Korlátolt Felelősségű Társaság jogi képviselője 2001. március 28. napján változás bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a cégbíróságon. A kérelem mellékleteként - egyebek mellett - becsatolták a 2001. március 10. napján tartott taggyűlésről készült jegyzőkönyvet, amelyben rögzítették, hogy a taggyűlés összehívása szabályos volt, az határozatképes.
A cégjegyzékbe bejegyzett tagok: a H. Rt., S. T., K-Z. L. a taggyűlésen jelen voltak, H.-né Sz. I. tagot H. Á. k...
BH+ 2003.11.544 A tag szavazati jogának gyakorlása a módosított Gt. rendelkezései alapján [régi Gt. 87. § (2) bek., Gt. 18. § (4) és (5) bek., 47. § (1) bek., 158. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (2) bek., 51. § (6) bek., 54. § (1) bek. c) pont].
A cégjegyzékbe bejegyzett S-H. I. Korlátolt Felelősségű Társaság jogi képviselője 2001. március 28. napján változás bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a cégbíróságon. A kérelem mellékleteként - egyebek mellett - becsatolták a 2001. március 10. napján tartott taggyűlésről készült jegyzőkönyvet, amelyben rögzítették, hogy a taggyűlés összehívása szabályos volt, az határozatképes.A cégjegyzékbe bejegyzett tagok: a H. Rt., S. T., K-Z. L. a taggyűlésen jelen voltak, H.-né Sz. I. tagot H. Á. képviselte a taggyűlésen. Az első napirendi pont H.-né Sz. I. ügyvezető visszahívása volt. A jegyzőkönyvben rögzítették, hogy az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 18. § (5) bekezdése alapján az érintett ebben a kérdésben nem szavazhat. 5876 igen szavazattal határozatot hoztak oly módon, hogy H.-né Sz. I. ügyvezetőt e tisztségéből a taggyűlés a mai nappal visszahívja. A határozat 100%-os szavazati aránnyal került meghozatalra. H. Á. meghatalmazott álláspontja szerint helytelen a taggyűlés "100%-a megfogalmazás".
H.-né Sz. I. a változás-bejegyzési eljárás folyamatban léte alatt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a társaság ellen, amelyben kérte, hogy a cégbíróság állapítsa meg, hogy a 2001. március 10-i taggyűlésen hozott határozat, amelyben ügyvezetői tisztségéből visszahívták, a Gt. 158. § (1) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. Amennyiben a cégbíróság az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 51. § (6) bekezdése alapján a kérelmet keresetlevélnek tekinti, kérte annak áttételét a peres bírósághoz.
A cégbíróság 2001. augusztus 17. napján kelt végzésével a 2001. március 10-én tartott taggyűlésen a H-né Sz. I. ügyvezető visszahívása tárgyában hozott határozatot megsemmisítette és az erre irányuló változás-bejegyzési kérelmet elutasította. Határozatában elsődlegesen rögzítette, hogy a H. Rt. 944, K-Z. L. 3990, H- Sz. I. 2980, S. T. 1886 szavazattal rendelkezik. A Gt. 18. § (5) bekezdése értelmében a határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag (részvényes), akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, illetve a gazdasági társaság rovására másfajta előnyben részesít, továbbá, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, vagy, aki ellen pert kell indítani. A törvényben meghatározott valamennyi ok a tagi minőséggel függ össze az elsőfokú bírósági álláspontja szerint. Ezért az ügyvezető visszahívása ebbe a körbe nem sorolható akkor sem, ha tag is egyben. Így viszont a határozatképesség szempontjából 8856 szavazatot kellett volna figyelembe venni; az ügyvezető visszahívásához a Gt. 158. § (1) bekezdése értelmében ennek háromnegyedére, vagyis 6642 szavazatra lett volna szükség az 5876 szavazattal szemben; a H. Rt. tag a Gt. egyéb rendelkezései folytán nem szavazott.
Mindezek alapján megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a társaságnak H-né Sz. I. ügyvezető visszahívására vonatkozó taggyűlési határozata törvénysértő, és a változás-bejegyzési kérelmet elutasította. A változás-bejegyzési eljárás alatt előterjesztett kérelmet a bíróság a Ctv. 50. § (2) bekezdése szerint jelen változás-bejegyzési eljárásban bírálta el, figyelemmel a Ctv. 54. § (6) bekezdése alapján. A hivatkozott határozatot a fentiek szerint a Ctv. 54. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a társaság jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte a változás-bejegyzési kérelem szerint az ügyvezető törlésére utasítását az elsőfokú bíróságnak, a végzés megváltoztatásával. Arra hivatkozott, hogy éppen azért, mert az ügyvezető egyben tag is, a saját ügyvezetői jogviszonya vonatkozásában nem szavazhat. Az elsőfokú bíróság végzésében hivatkozott jogszabályi előírás kizárja a szavazásból azt a tagot, akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít. Az ügyvezetői tisztség ellátása a társasággal szembeni kötelezettségnek, illetve felelősségnek minősül, az a visszahívással megszűnik. A jogszabály nem tesz különbséget aközött, hogy a tag milyen jellegű (társaságon belüli, vagy kívüli) jogviszonyában merül fel az érdekeltsége, ennek a felsorolt módon történő felmerülése esetén őt a szavazásból kizárja. Ebből következik a társaság jogi képviselőjének álláspontja szerint, hogy a tag a saját ügyvezetői tisztsége megszűnése kérdésében sem szavazhat.
A kérelmező a fellebbezésre nem terjesztett elő észrevételt.
A fellebbezés nem alapos.
Elsődlegesen rögzíti a Legfelsőbb Bíróság, hogy a végzést a fellebbezési kérelem korlátaira tekintettel bírálta el a Ctv. 20. § (1) bekezdése, 49. § (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253.§ (3) bekezdése alapján.
Ezért csak rámutat a Legfelsőbb Bíróság, hogy a kérelmező törvényességi felügyeleti kérelmét, figyelemmel arra, hogy azt másodlagosan kereseti kérelemként terjesztette elő, az elsőfokú bíróságnak át kellett volna tennie a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, mert a Ctv. 51. § (6) bekezdése alapján a törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben más bírósági eljárásnak van helye. A kérelmező másodlagos kérelmét - helyesen - a Gt. 47. § (1) bekezdése alapján terjesztette elő, mint a társaság tagja, az ügyvezetői tisztségéből történt visszahívásáról hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kérve.
A változás-bejegyzési kérelem tárgyában megállapította a Legfelsőbb Bíróság, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helytálló volt az ebből levont jogi következtetése is, amely alapján a változás bejegyzés iránti kérelmet elutasította.
A fellebbezés kapcsán az alábbiakra mutat rá a Legfelsőbb Bíróság.
Az 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) 87. § (2) bekezdése alapján nem szavazhat az a tag, akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, vagy a társaság rovására másfajta előnyben részesít, továbbá akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, illetőleg aki ellen pert kell indítani, vagy aki egyébként érdekelt. E rendelkezéstől a társasági szerződés érvényesen nem térhet el. E kógens rendelkezés alapján egyértelmű, hogy a tag, aki egyben ügyvezetője is a társaságnak, e tisztségéből való felmentése kérdésében nem szavazhat - nem vitatható - érdekeltsége miatt. A jelen társaság vonatkozásában alkalmazandó Gt. 18. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, ha a gazdasági társaság tagja (részvényese) törvény, vagy a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) rendelkezései szerint valamely ügyben nem szavazhat, az érintett tagot az e kérdésben történő határozathozatal során a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni. A rendelkezésre álló társasági szerződésben a tagok e diszpozitív rendelkezés alapján nem rendelkeztek arról, hogy a társaság az a tagja, aki egyben ügyvezető is, az e tisztségét érintő kérdésekben nem szavazhat.
Ezért helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság a Gt. 18. § (5) bekezdése rendelkezésére, amely szerint a határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag (részvényes), akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, illetve a gazdasági társaság rovására másfajta előnyben részesít, továbbá az, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, vagy aki ellen pert kell indítani.
Ez a régi Gt. fentebb idézett előírásához képest módosult kógens rendelkezés a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint sem értelmezhető olyan kiterjesztően, hogy a tag - aki a társaság ügyvezetője és e tisztségéből származó felelősség és kötelezettség terheli - a tisztségét érintő határozat meghozatalánál nem szavazhat, tagságából eredő joggyakorlása (szavazati joga) erre tekintettel korlátozott.
Az egységes bírói gyakorlat szerint az ügyvezetés körébe tartozó feladatok ellátásának értékelése el kell, hogy váljon a tagi magatartás megítélésétől, azok lényegét érintő szervezeti jogosultságok és kötelezettségek eltérő jogi szabályozása miatt. Például a tagkizárás iránti perekben is vizsgálat tárgya, hogy az alperes keresetben megjelölt intézkedései - ha vezető tisztségviselő a felperes társaságnál - mennyiben kapcsolódnak szorosan az ügyvezetői tevékenységhez, illetve mennyiben minősülnek tagi magatartásnak.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését - a fenti kiegészített indokolással - helybenhagyta a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján.
Döntésén túl csak rögzíti a Legfelsőbb Bíróság, hogy a hivatalból beszerzett cégkivonat szerint a kérelmező már nem tagja a társaságnak.
(Legf. Bír. Cgf.II.32.180/2001.sz.)