adozona.hu
BH+ 2003.10.485
BH+ 2003.10.485
Az alkusz a biztosítóval állandó megbízást nem létesíthet, de nem minősül ilyen állandó jellegű és ezért a jogszabály által tiltott megállapodásnak, amelyben a biztosító és az alkusz a közvetített szerződések jutalékáról rendelkezik [1995. évi XCVI. tv. (Bit.) 32. §, Ptk. 200. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az 1995. október 11. napján kötött megbízási szerződés alapján, az 1995. októbertől 1998. októberig terjedő időben biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végzett az alperes részére. Ennek tartama alatt, de a felperes tevékenységétől függetlenül az alperes vagyonbiztosítási szerződést kötött az A.-C. Biztosító Rt.-vel az 1996. január 1-től 1998. december 31-ig terjedő 3 éves meghatározott időre. Ennek során 1998. október 9. napján - a határozott idő lejártának közeledtével - a per...
BH+ 2003.10.485 Az alkusz a biztosítóval állandó megbízást nem létesíthet, de nem minősül ilyen állandó jellegű és ezért a jogszabály által tiltott megállapodásnak, amelyben a biztosító és az alkusz a közvetített szerződések jutalékáról rendelkezik [1995. évi XCVI. tv. (Bit.) 32. §, Ptk. 200. § (2) bek.].
A felperes az 1995. október 11. napján kötött megbízási szerződés alapján, az 1995. októbertől 1998. októberig terjedő időben biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végzett az alperes részére. Ennek tartama alatt, de a felperes tevékenységétől függetlenül az alperes vagyonbiztosítási szerződést kötött az A.-C. Biztosító Rt.-vel az 1996. január 1-től 1998. december 31-ig terjedő 3 éves meghatározott időre. Ennek során 1998. október 9. napján - a határozott idő lejártának közeledtével - a peres felek között újabb megbízási szerződés jött létre, melyben a felperes arra kötelezte magát, hogy az alperes valamennyi vagyonbiztosítási szerződését felülvizsgálja, kialakítja a megkötendő szerződések körét, javaslatot tesz a szerződések rendszerének kialakítására, elvégzi a biztosítóintézetek ezzel kapcsolatos versenyeztetését, majd a legkedvezőbb ajánlatot a megbízó elé terjeszti elfogadásra. A szerződés 10. pontjában kikötötték, hogy a felperes e tevékenysége az alperes számára ingyenes, de ha az alperes nem a felperes közvetítésével köti meg a szerződéseket, akkor köteles megtéríteni a felperes addig felmerült költségeit, valamint a szerzési jutaléknak megfelelő összegű költségtérítést.Ugyanebben az időben, 1998. október 12-én a felperes együttműködési megállapodást kötött az A. C. Biztosító Rt.-vel, amelynek mellékletében rögzítették az őt megillető alkuszi közvetítői jutalék mértékét. Ezek alapján a felperes 1998. októberében elkészítette az alperes intézményeinek tűzkockázati felmérését, majd 1998. november 2-án összesen 14 biztosítóintézettől kért arra díjajánlatot. Ezek között az A. C. Biztosító Rt. is jelezte, hogy korábbi szerződéseit változatlan feltételek és 5% díjkedvezmény nyújtása mellett további 3 évre fenntartja. A felperes 1998. november 20-án megküldte az alperesnek a biztosítók versenyeztetésének anyagát, mely részletesen tartalmazta a beérkezett ajánlatokat, a díjak és kedvezmények alakulását és azok értékelését, melynek eredményeként az A. C. Biztosító Rt. ajánlatát javasolta elfogadásra. Ennek alapján 1998. november 26-án az alperes Gazdasági Bizottsága egyhangúlag az A. C. Biztosító Rt.-vel történő szerződéskötés mellett foglalt állást. Az alperes azonban csak 1999. június végén küldte meg a felperesnek a biztosításhoz szükséges vagyonadatokat, amelynek birtokában a felperes elkészítette és 1999. július 9-én megküldte az A. C. Biztosító Rt.-nek a biztosítási keretkötvényt. A továbbiakban az alperes 1999. évre nem kötött újabb szerződést az A. C. Biztosító Rt.-vel, de megfizetett erre az időre a biztosítónak 9 453 590 Ft biztosítási díjat. Ezután 2000. március 7. napján - 2000. január 1. napjától kezdődő kockázatviseléssel - a felperes közreműködése nélkül, de lényegében az általa előkészített tartalmú vagyonbiztosítási szerződést kötött az A. C. Biztosító Rt.-vel.
Emiatt a felperes keresetében 4 530 500 Ft készkiadásnak és 2 264 901 Ft szerzési jutaléknak a megfizetése iránt támasztott igényt az alperessel szemben. Követelését az 1998. október 9-én létrejött megbízási szerződés 10. pontjára, valamint arra a tényelőadásra alapította, hogy az alperes az általa előkészített szerződést az ő megkerülésével kötötte meg, melynek következtében a felperes elesett a biztosítónak felszámítható szerzési jutaléktól.
Az elsőfokú bíróság ítéletével arra kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 6 421 218 Ft tőkét, valamint ennek 200. február 6-tól a kifizetésig járó évi 20%-os kamatát. A lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján bizonyítottnak látta, hogy a felperes az 1998. október 9-én kötött megbízási szerzősében vállalt kötelezettségeit teljesítette és az alperes számára a biztosítási szerződés megkötését megfelelően előkészítette, ennek ellenére az alperes azt nem rajta keresztül kötötte meg. Ebből arra a következetésre jutott, hogy megvalósult a szerződés 10. pontjában meghatározott tényállás, melynek alapján az alperes köteles megtéríteni a felperesnek a készkiadásait, valamint a biztosítónál elveszített közvetítői jutalékot.
A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését részben megváltoztatta és az alperes marasztalását 4 530 500 Ft-ra leszállította. Kiemelte, hogy a felperes egyidejűleg és ugyanazon tevékenység folytatására irányuló szerződéses kapcsolatban állt az alperessel, valamint az A. C. Biztosító Rt.-vel is. Megállapította, hogy emiatt ez a szerződés a jó erkölcsbe, továbbá a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.) 32. §-ának (2) bekezdésébe ütközik. Ennek jogkövetkezményeként azt a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alapján érvénytelenné nyilvánította és a felperes számára csak készkiadásai megtérítésére látott lehetőséget.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet tartalmilag annak hatályon kívül helyezése és az első fokú ítélet helyben hagyása iránt. Ebben alapvetően az 1998. október 9-én létrejött megbízási szerződés érvénytelenné nyilvánítását és emiatt az annak 10. pontjában meghatározott jogkövetkezmény levonásának mellőzését támadta.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el, amelynek során megállapította, hogy az alapos.
A felperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést lényegében az 1998. október 9-én létrejött megbízási szerződés érvénytelenné nyilvánításában jelölte meg. [Pp. 270. §-ának (1) bekezdése] Ezért a jogerős ítélet kizárólag ebben a keretben volt felülbírálható. [Pp. 275. §-ának (2) bekezdése]
A Bit 32. §-ának a felek szerződéskötése idején hatályban volt, de lényegét tekintve azóta is változatlan (1) és (2) bekezdései értelmében a biztosítási alkusz a biztosítási, illetve viszontbiztosítási szerződést annak a félnek az írásbeli megbízása alapján közvetíti, aki a biztosítás (viszontbiztosítás) létrejötte esetén a biztosított (viszontbiztosított) vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerül. Az alkusz a biztosítóval állandó megbízást nem létesíthet, de nem minősül ilyen állandó jellegű és ezért a jogszabály által tiltott megállapodásnak, amelyben a biztosító és az alkusz a közvetített szerződések jutalékáról rendelkezik. Az alkusz ugyanis e tevékenységéért nem az őt megbízó féltől, hanem attól a biztosítótól jogosult díjazásra (jutalék, költségtérítés), amely az alkusz közvetítésével létrejött szerződésben a biztosítási (viszontbiztosítási) kockázatot elvállalja.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a felperesnek az A. C. Biztosító Rt.-vel 1998. október 12-én kötött együttműködési megállapodása, valamint az alperessel 1998. október 9. napján kötött megbízási szerződése egyaránt illeszkedik a törvény idézett rendelkezése által meghatározott keretek közé, ezért azok sem jogszabályba, sem a jóerkölcsbe nem ütköznek. A felperes ugyanis éppen arra tekintettel vállalt az alperessel szemben díjmentes alkuszi megbízást, hogy a törvény idézett rendelkezése, valamint az A. C. Biztosító Rt.-vel kötött szerződés előírása szerint, közvetítő tevékenységének ellenértékét jutalék formájában a biztosító fizeti meg. Az alperes azonban a felperes által széles körben előkészített szerződést a felperes megkerülésével kötötte meg az A. C. Biztosító Rt.-vel, melynek következtében a felperes a biztosítóval szemben a jutalék követelésének lehetőségétől elesett. A megbízási szerződés 10. pontja pedig kizárólag erre az esetre írja elő az alperes számára, hogy köteles megtéríteni a felperes költségeit, valamint az elvesztett szerzési jutaléknak megfelelő összegű térítést. Ezért helyesen és a jogszabálysértés nélkül járt el az elsőfokú bíróság, amikor ezek megfizetésére kötelezte az alperest.
Emiatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és helyette a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozva az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta. (Legf.Bír.Pfv.VIII.22.323/2001.)