adozona.hu
BH+ 2003.8.392
BH+ 2003.8.392
A felszámolási eljárásnak a Cstv. 27. § (4) bekezdése alapján történő megszüntetése olyan érdemi rendelkezés, amelyre tekintettel az illeték mérséklésének nincs helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 27. § (4) bek., 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 44. §, 58. § (1) bek. a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 2002. február 21-én meghozott 11. sorszámú végzésével az adós ellen indult felszámolási eljárást megszüntette és az adóst kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg a hitelezőnek 40 000 Ft eljárási költséget.
Megállapította, hogy az adós a hitelező felé fennálló tartozását az eljárás folyamán megfizette. Erre figyelemmel az eljárás megszüntetésére a többször módosított Cstv. 27. § (4) bekezdése alapján került sor.
Az elsőfokú bíróság végzésének kizárólag a költség vis...
BH+ 2003.8.392 A felszámolási eljárásnak a Cstv. 27. § (4) bekezdése alapján történő megszüntetése olyan érdemi rendelkezés, amelyre tekintettel az illeték mérséklésének nincs helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 27. § (4) bek., 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 44. §, 58. § (1) bek. a) pont].
Az elsőfokú bíróság a 2002. február 21-én meghozott 11. sorszámú végzésével az adós ellen indult felszámolási eljárást megszüntette és az adóst kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg a hitelezőnek 40 000 Ft eljárási költséget.Megállapította, hogy az adós a hitelező felé fennálló tartozását az eljárás folyamán megfizette. Erre figyelemmel az eljárás megszüntetésére a többször módosított Cstv. 27. § (4) bekezdése alapján került sor.
Az elsőfokú bíróság végzésének kizárólag a költség viselésére vonatkozó rendelkezése ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést. Azzal egyetértett, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási költség viselésére az adóst kötelezte. Sérelmezte azonban az eljárási illetékből eredő eljárási költség összegének megállapítását, valamint az illetékre vonatkozó rendelkezés módját. Jogi álláspontja szerint az eljárási illeték mérséklésének lett volna helye, mert az eljárás megszüntetésére a hitelező elállása következtében került sor. Ennek megfelelően az adós által a hitelezőnek megfizetendő elsőfokú eljárási illetékből eredő költséget 4000 Ft-ra kérte mérsékelni "az Itv. 58. § (5) bekezdése" és az "Itv. 58. § (1) a)" pontja szerint. 36 000 Ft illetékköltség vonatkozásában pedig az illetékhivataltól való visszaigényelhetőség megállapítását kérte.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság végzésének az eljárás megszüntetésére vonatkozó rendelkezése és indokolása a többször módosított Cstv. 6. § (2) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 228. § (3) bekezdése alapján jogerőre emelkedett. Ezért a Legfelsőbb Bíróság csak a végzés fellebbezéssel támadott, a hitelező által lerótt elsőfokú eljárási illetékből eredő költség viselésére vonatkozó rendelkezését bírálta el a Pp. 253. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.
A jelen felszámolási eljárásra alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló többször - lényegesen az 1993. évi LXXXI. és az 1997. évi XXVII. törvényekkel módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) 27. § (4) bekezdése szerint, ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti. A felszámolási eljárásnak ez a megszüntetési módja lényegesen eltér attól, amikor az eljárás megszüntetésére a hitelező elállása folytán, a kérelem érdemi vizsgálata nélkül, a többször módosított Cstv. 6. § (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 157. § e) pontja alapján kerül sor. Az adott ügyben a bíróság az eljárást nem a hitelező elállása folytán a Pp. 157. § e) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül, hanem érdemi vizsgálat eredményeként, a többször módosított Cstv. 27. § (4) bekezdése alapján szüntette meg. (Figyelemmel arra, hogy az adós teljesítése alapján a megszüntetést csak az adós kérte, a teljesítése igazolásával. A hitelező pedig e kérelemre a bíróság felhívása ellenére nem válaszolt, ezáltal a kérelem alapos, vagy alaptalan voltát a bíróságnak érdemben kellett vizsgálnia.)
A hitelező az elsőfokú bíróság végzésének a megszüntető rendelkezés indokolására vonatkozó része ellen nem élt fellebbezéssel.
A fenti indokok alapján megállapítható, hogy a jelen eljárásban az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. törvény (It.) 58. § (1) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható, hiszen az eljárás megszüntetésére nem a hitelező elállása folytán került sor, hanem az adós fizetésképtelenségének érdemi vizsgálata eredményeképpen. Ezért az elsőfokú bíróság az illetéket nem mérsékelhette, következésképpen a hitelező teljes, az It. 44. §-ának megfelelő illetékköltségét figyelembe kellett venni a költségre vonatkozó rendelkezés meghozatalakor.
Az elsőfokú bíróság helyesen határozott, amikor a hitelező költségének megfizetésére az eljárásra okot szolgáltató adóst kötelezte, - ebben a vonatkozásban a rendelkezést a hitelező nem is sérelmezte.
A kifejtett indokok alapján az elsőfokú bíróság az adós által megtérítendő költség összegét is helyesen határozta meg. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, a többször módosított Cstv. 6. § (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 259. § és a 253. § (2) bekezdése alapján. (Legf.Bír. Fpk.VI.31.007/2002. sz.)