adozona.hu
BH+ 2003.7.347
BH+ 2003.7.347
Vizsgálóbiztosnak nem jelölhető ki olyan személy, aki nem tagja vagy a felügyeleti szervnek. Ennek be nem tartása a fegyelmi határozat hatálytalanítását vonja maga után [1992. évi XXXIII. tv. 53. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A peres iratokból megállapíthatóan a felperes 1998. augusztus 16-ától létesített közalkalmazotti jogviszonyt az I. r. alperesnél tanári munkakörben, mellyel egyidejűleg megbízást kapott öt éves határozott időtartamra az igazgatói feladatok ellátására. A polgármester 1998. októberében kifogásolta, hogy túlságosan magasak a szeptember havi túlóra elszámolások. 1998. decemberében jelentéstételre szólította fel felperest, és arra kért választ, hogy tett-e és milyen intézkedést annak érdekében, ho...
BH+ 2003.7.347 Vizsgálóbiztosnak nem jelölhető ki olyan személy, aki nem tagja vagy a felügyeleti szervnek. Ennek be nem tartása a fegyelmi határozat hatálytalanítását vonja maga után [1992. évi XXXIII. tv. 53. § (1) bek.].
A peres iratokból megállapíthatóan a felperes 1998. augusztus 16-ától létesített közalkalmazotti jogviszonyt az I. r. alperesnél tanári munkakörben, mellyel egyidejűleg megbízást kapott öt éves határozott időtartamra az igazgatói feladatok ellátására. A polgármester 1998. októberében kifogásolta, hogy túlságosan magasak a szeptember havi túlóra elszámolások. 1998. decemberében jelentéstételre szólította fel felperest, és arra kért választ, hogy tett-e és milyen intézkedést annak érdekében, hogy a kifizetett túlmunka bérköltsége a költségvetés keretein belül maradjon. A felperes tájékoztatását a képviselő-testület nem fogadta el, 1998. december 14-én fegyelmi eljárást indított a felperessel szemben, amelynek alapján a fegyelmi tanács a határozatával a felperest elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta.A felperes a keresetében a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését és az igazgatói munkakörben további foglalkoztatását, valamint a visszatartott illetményének a megfizetését kérte. Elsődlegesen eljárási kifogásokra hivatkozott. Kifogásolta a vizsgálóbiztos személyét, mert J. I.-né óvodavezetőt bízták meg a vizsgálóbiztosi teendők ellátásával, holott a munkáltató alkalmazottai között volt magasabb besorolású személy, és a polgármesteri hivatal alkalmazottai közül is lehetett volna megfelelő vizsgálóbiztost kijelölni. Arra is hivatkozott, hogy a fegyelmi eljárásban felkért szakértő ténybeli megállapításai is tévesek, egyáltalán nem bizonyította a munkáltató, hogy kötelezettségszegést követett volna el.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét.
Az ítélet indokolása szerint a felperes, mint magasabb vezető esetében a Kjt. 47. §-ának (1) bekezdésében és a 49. §-ának (2)-(3) bekezdésében előírt személyi feltételek nem voltak biztosíthatók. A perbeli esetben a vizsgálóbiztos csak közalkalmazott lehetett. Az önkormányzat képviselő-testületének tagjai, és a polgármesteri hivatalban köztisztviselői jogviszonyban álló személyek nem feleltek meg a vizsgálóbiztossal szemben támasztott követelményeknek. Ezért a bíróság szerint az alperes az önkormányzat által működtetett másik költségvetési szerv magasabb, vagy azonos beosztású közalkalmazottai közül jelölhette ki a vizsgálóbiztost. Ezért helyesen járt el, amikor az azonos beosztású és besorolású óvodavezető közalkalmazottat bízta meg a vizsgálóbiztosi teendők ellátásával.
A szakértői vélemény alapján a munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felperes elkövette a terhére rótt kötelezettségszegést.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság a közbenső ítéletével az első fokú ítéletet megváltoztatta, a fegyelmi büntetést kiszabó határozatot hatályon kívül helyezte; megállapította a felperes közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetését és a jogviszonynak 2001. május 21. napjával - a közbenső ítélet meghozatalának napjával - való megszűnését.
A megyei bíróság szerint a helytállóan megállapított tényállás alapján az elsőfokú bíróság helytelen jogértelmezéssel hibás jogi következtetésre jutott. A Kjt. 47. §-ának (1) bekezdése és a 49. §-ának (3) bekezdése, valamint az 53. §-ának (1) bekezdése figyelembe vételével kifejtette, hogy ha a vizsgálóbiztos személye a munkáltató szervezeti keretein belül a személyi feltételek hiánya miatt nem jelölhető ki, olyan külső személyek kijelölésére is sor kerülhet, akik nem közalkalmazottak. Adott esetben a fenntartó önkormányzat képviselő-testületi tagjai, vagy a polgármesteri hivatal megfelelő köztisztviselője is kijelölhető vizsgálóbiztosnak. Az ügyben kijelölt külső vizsgálóbiztos, J. I.-né óvodavezető nem volt tagja a képviselő-testületnek, de nem volt a polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselő sem, ezért a kijelölése törvénysértően történt.
Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az ügy érdemi vizsgálatát mellőzve az elsőfokú ítéletet a jogalap tekintetében megváltoztatta.
Az alperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását, valamint a felperes perköltségben való marasztalását kérték. A felülvizsgálati álláspont szerint a Kjt. 53. § (1) bekezdésében előírt választható személyi kör felsorolása nem tartalmaz sorrendiséget, ezért a vezető óvónő vizsgálóbiztosi kijelölése megfelelt a jogszabályi követelményeknek, mert a fenntartó egy másik közintézményének vezető beosztású közalkalmazottja. Mivel a Kjt. 53/A. § (1) bekezdése értelmében elrendelt fegyelmi eljárásban maga a képviselő-testület jár el, ezért vizsgálóbiztosként csak a képviselő-testületen kívül álló személy kijelölése jöhetett szóba az általános szabályozás alapján.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős közbenső ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás alapján a másodfokú bíróság helytálló jogi következtetéssel állapította meg, hogy alapvető eljárási hiba miatt a felperessel szemben hozott fegyelmi határozat jogszabálysértő.
A Kjt. 53. §-ának (1) bekezdésében előírt feltételek mellett a fenntartó, illetve a felügyeleti szerv a vizsgálóbiztost a saját tagjai vagy alkalmazottai közül jelölheti ki. Helyes jogértelmezéssel állapította tehát meg a másodfokú bíróság, hogy nem lehet olyan személyt kijelölni vizsgálóbiztosnak, aki nem tagja vagy nem alkalmazottja a fenntartónak, illetve a felügyeleti szervnek. A perbeli esetben J. I.-né óvodavezető nem tagja a felperes munkáltatóját, az I. r. alperest fenntartó önkormányzat képviselő-testületének és nem is alkalmazottja a fenntartónak, mivel a munkáltatója az óvoda, a fenntartó másik önálló intézménye. A vizsgálóbiztos személyének törvénysértő kijelölése [Kjt. 53. § (1) bekezdés] a fegyelmi eljárás szabályainak olyan súlyos megsértését jelenti, amely miatt a meghozott fegyelmi határozat is jogellenes. Ezért annak hatályon kívül helyezése és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása jogszabálysértés nélkül történt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A közbenső ítéletre tekintettel a felülvizsgálati eljárás költségéről, illetékéről a PK 154. számú állásfoglalás értelmében rendelkezni nem kellett. (Legf.Bír.Mfv.II.11.134/2001)