adozona.hu
BH+ 2003.6.292
BH+ 2003.6.292
Átalakulás esetén az új cég bejegyzésére irányuló eljárási illetéket kell leróni. A hiánypótló végzéssel szemben jogorvoslat nem vehető igénybe [1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 45. §, 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 59. § (1) és (4) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. § (1) bek., 41. § (3) bek., Pp. 233. § (3) bek. b) pont, 237. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A K. Betéti Társaságból átalakulással létrejövő K. Korlátolt Felelősségű Társaság 2001. július 17-én nyújtotta be cégbejegyzés iránti kérelmét.
A cégbíróság 2001. július 30-án kelt hiánypótló végzésében 45 napos hiánypótlási határidő biztosításával hiányok pótlására hívta fel többek között arra, hogy a bejegyzési kérelmen lerótt 6000 Ft eljárási illetéken túl a további 54 000 Ft eljárási illetéket rójon le, figyelemmel az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 59. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra. A ...
BH+ 2003.6.292 Átalakulás esetén az új cég bejegyzésére irányuló eljárási illetéket kell leróni. A hiánypótló végzéssel szemben jogorvoslat nem vehető igénybe [1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 45. §, 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 59. § (1) és (4) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. § (1) bek., 41. § (3) bek., Pp. 233. § (3) bek. b) pont, 237. §].
A K. Betéti Társaságból átalakulással létrejövő K. Korlátolt Felelősségű Társaság 2001. július 17-én nyújtotta be cégbejegyzés iránti kérelmét.A cégbíróság 2001. július 30-án kelt hiánypótló végzésében 45 napos hiánypótlási határidő biztosításával hiányok pótlására hívta fel többek között arra, hogy a bejegyzési kérelmen lerótt 6000 Ft eljárási illetéken túl a további 54 000 Ft eljárási illetéket rójon le, figyelemmel az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 59. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra. A cégbíróság hiánypótló végzésében rámutatott, átalakulás esetén az alapításra irányadó eljárási illetéket kell leróni, mert új cég jön létre.
2001. augusztus 8-án érkeztetett beadványában (melynek kelte azonban 2001. augusztus 9.) a kft. jogi képviselője kifejtette azt az álláspontját, mely szerint - figyelemmel a Gt. 59. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra - az átalakulás illetékfizetési kötelezettséget nem keletkeztet. Ezért kérte, hogy a hiánypótló végzés illeték fizetésére vonatkozó pontját a cégbíróság saját hatáskörében vonja vissza. A beadványban szerepel továbbá, hogy a hiánypótló végzésben megjelölt egyéb hiányokat a cég időben pótolni fogja. A kft. az eljárási illeték megfizetésétől eltekintve 2001. augusztus 21-én hiánypótlási kötelezettségének eleget tett.
A cégbíróság 2001. augusztus 24-én kelt végzésében a kft. bejegyzésére irányuló kérelmet elutasította. Végzése indokolásában az elsőfokú bíróság rámutatott, a kft. nem tett eleget maradéktalanul hiánypótlási kötelezettségének, nem rótta le a törvényes mértékű eljárási illetéket. Hivatkozott a Gt. 59. § (1) bekezdésében, illetve az 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 45. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra.
A kft. 2001. szeptember 13-án érkeztetett beadványában "jogfenntartással" a hiányzó eljárási illetéket lerótta.
2001. szeptember 14-én érkeztetett fellebbezésében a kft. az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a cég bejegyzését kérte. Kifejtette az elsőfokú bíróság álláspontja ellentétes a Gt. 59. §-ának (4) bekezdésében foglaltakkal, az Itv. tételesen nem mondja ki, hogy átalakulás esetén eljárási illetéket kell fizetni, holott ez szükséges lenne, figyelemmel a Gt. hivatkozott rendelkezésére. Előadta, törvénysértő a végzés azért is, mert a 45 napos hiánypótlási határidő letelte előtt utasította el a cégbíróság a kérelmet, a 45 napos határidőn belül pedig a hiányzó eljárási illetéket a kft. lerótta. Törvénysértő továbbá, hogy az augusztus 8-i beadványra a cégbíróság nem válaszolt, a beadványt nem tekintette jogorvoslati kérelemnek sem.
A cégbíróság 2001. október 12-én kelt végzésében a kft. igazolási kérelmét elutasította, az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 41. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra hivatkozással. Az igazolási kérelmet elutasító végzés indokolása szerint a 2001. augusztus 13-i beadványt tekintette a bíróság igazolási kérelemnek, melynek pozitív elbírálását a hivatkozott jogszabályi rendelkezés nem tette lehetővé.
A kft. fellebbezésében a végzés megváltoztatását kérte. Kifejtette, 2001. augusztus 9-i beadványa nem igazolási kérelem volt, hanem jogorvoslati kérelem, amit a cégbíróság nem bírált el és a Legfelsőbb Bírósághoz sem terjesztett fel.
A fellebbezések érdemben nem alaposak.
Az elsőfokú bíróság helyesen, a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően értelmezte a Gt. 59. §-ának (4) bekezdését, amikor az adott tényállás mellett az új cég bejegyzésére irányuló eljárási illeték lerovására hívta fel a kft.-t. Az átalakulás során ugyanis új társaság jön létre, a jogelődöt törölni, a jogutódot, mint új céget cégjegyzékbe be kell jegyezni. Az Itv.45.§-ának bekezdése pedig tételesen meghatározza, hogy milyen mértékű eljárási illetéket kell leróni új cég bejegyzése esetén. A Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el a bejegyzést kérőnek azt az álláspontját, hogy az Itv.-nek külön kellene utalnia arra, átalakulás esetén az új cégek bejegyzése esetén irányadó eljárási illetéket kell megfizetni, figyelemmel az Gt. 59. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra.
A Legfelsőbb Bíróság ugyancsak nem fogadta el a 2001. augusztus 8-i beadvány jogi jellegével kapcsolatos fellebbezési álláspontot. E beadványban a bejegyzést kérő kifejtette, miért nem ért egyet az illeték fizetésére történő felhívással. Azt kérte, hogy a cégbíróság álláspontját változtassa meg. A beadvány akként értelmezhető és értelmezendő, hogy a cég az illeték fizetésével kapcsolatos hiánypótlási kötelezettségének nem kíván eleget tenni, álláspontja szerint a céget illetékfizetési kötelezettség nem terheli. A cégbíróság hiánypótló végzése a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. szabályok szerint pervezető végzés [Pp. 233. § (3) bekezdés b) pont], mellyel szemben külön fellebbezésnek nincs helye, így nem követett el szabálysértést az elsőfokú bíróság, amikor a beadványt nem tekintette fellebbezésnek. A beadvány tartalmilag nem fellebbezés, de ha az is lett volna, hivatalból kellett volna utasítani a Pp. 237. §-a alapján. A beadvány kapcsán a cégbíróság ismételt hiánypótló végzést nem adhatott ki, hiszen ezt a Ctv. 41. §-ának (3) bekezdése kizárja. A cégbíróság álláspontját a hiánypótló végzésben kifejtette, azt nem változtatta meg, erről a kft.-t külön értesíteni nem kellett, ilyen eljárási szabály sem a Pp.-ben, sem a Ctv.-ben nincs.
Az elsőfokú bíróság akkor is helyesen, a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően járt el, amikor figyelemmel a 2001. augusztus 8-i beadványában írtakra, illetve a 2001. augusztus 21-i hiánypótlásra 2001. augusztus 24-én a bejegyzési kérelmet elutasította. A Legfelsőbb Bíróság már Cgf.II.32.245/1999. számú határozatában kifejtette, a hiánypótlási határidő eltelte előtt is lehet teljesíteni, vagy megtagadni a hiánypótlást, ha a bejegyzést kérő vitatja a hiánypótló végzésben szereplő felhívás jogszerűségét. A hiánypótlás megtagadását bejelentő beadvány azonban lezárja a hiánypótlásra rendelkezésre álló időtartalmat akkor is, ha a hiánypótló végzésben biztosított hiánypótlási határidő nem telt el, és a beadvány beérkezését követő naptól kezdődő idő a 60 napos ügyintézési határidőbe számítódik be. Ebből következően az elsőfokú bíróság nem sértett jogszabályt, hanem a Ctv. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően járt el, amikor az adott tényállás mellett a részleges hiánypótlást követően a bejegyzési kérelmet elutasította. A részleges hiánypótlást követően csak abban az esetben kellett volna várni a hiánypótlási határidő elteltére, ha a részleges hiánypótlást tartalmazó beadványban a cég bejelentette volna, hogy illetékfizetési kötelezettségének később, a hiánypótlási határidőn belül eleget fog tenni, de ilyen tartalmú előadást a kft. nem tett. Fentiekből következően a bejegyzési kérelmet elutasító végzés jogszerű.
Az igazolási kérelmet elutasító végzés is jogszerű az alábbi pontosítással. A végzés indokolása szerint a 2001. augusztus 13-i beadványt tekintette a cégbíróság igazolási kérelemnek. A felterjesztett iratokból megállapítható, hogy 2001. augusztus 13-án beadvány az adott ügyben a cégbírósághoz nem érkezett, így egyértelmű, hogy elírás történt, és a "2001. szeptember 13-i beadványt - melyben "jogfenntartással" az eljárási illeték lerovására került sor - tekintette a cégbíróság igazolási kérelemnek. Ez helyes jogi álláspont volt, hiszen nyilvánvaló, hogy a szeptember 13-i beadvánnyal a kft. az elutasító végzés megváltoztatását kívánta elérni oly módon, hogy elsődlegesen a cégbíróság maga változtassa meg a bejegyzési kérelmet elutasító végzését. Ezt azonban az adott tényállás mellett a Ctv. 41. §-ának (3) bekezdése nem tette lehetővé. A Legfelsőbb Bíróságnak sincs jogi lehetősége arra, hogy a bejegyzési kérelmet elutasító végzés kézhezvételét követően történt hiánypótlásra tekintettel az elsőfokú bíróság végzését megváltoztassa és az elsőfokú bíróságot a cég bejegyzésére utasítsa.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzéseit a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf.Bír. Cgf.II.32.602/2001. sz.)