adozona.hu
BH+ 2003.6.291
BH+ 2003.6.291
A felszámolás egyszerűsített módon történő befejezésének feltételei [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 63/A. § (1) és (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 16. sorszámú végzésével a felszámoló által előterjesztett záró egyszerűsített mérleget és vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyta. Az adós gazdálkodó szervezetet megszüntette, a felszámolási eljárást befejezettnek nyilvánította. Felhívta a felszámolót, hogy a felszámolással kapcsolatos szükséges intézkedéseket tegye meg. Megállapította, hogy a felszámoló díjára és költségére nincs fedezet. Megállapította továbbá, hogy az adós gazdálkodó szervezetnek a felszámoló által fel...
BH+ 2003.6.291 A felszámolás egyszerűsített módon történő befejezésének feltételei [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 63/A. § (1) és (3) bek.].
Az elsőfokú bíróság a 16. sorszámú végzésével a felszámoló által előterjesztett záró egyszerűsített mérleget és vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyta. Az adós gazdálkodó szervezetet megszüntette, a felszámolási eljárást befejezettnek nyilvánította. Felhívta a felszámolót, hogy a felszámolással kapcsolatos szükséges intézkedéseket tegye meg. Megállapította, hogy a felszámoló díjára és költségére nincs fedezet. Megállapította továbbá, hogy az adós gazdálkodó szervezetnek a felszámoló által feltárt egyéb vagyona nincs, ezért a felszámolási eljárásban bejelentett, összesen 3 561 630 Ft hitelezői igény és a felszámolói költség kielégítést nem nyernek.Végzésének indokolásában utalt arra, hogy az adós felszámolási eljárásának közzététele a Cégközlöny 2000. május 4-i számában megtörtént. A felszámoló a felszámolási eljárás során előterjesztette a zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot. Megállapítást nyert, hogy az adós gazdálkodó szervezet mindössze 24 462 Ft készpénz-vagyonnal rendelkezett a felszámolás kezdetekor, gazdálkodó tevékenységet korábban sem végzett, csupán egyetlen ügyletet bonyolított, amelynek kapcsán keletkezett az adóssága. A jelen ügyben alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) 63/A. §-ának (1) bekezdése alapján, miután a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, a bíróság a felszámolást egyszerűsített módon fejezte be.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az SZ. Korlátolt Felelősségű Társaság hitelező nyújtott be fellebbezést. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének a hatályon kívül helyezését, és az egyszerűsített felszámolás helyett a felszámolási eljárás lefolytatásának új felszámoló kijelölése mellett való elrendelését, és a felszámolónak a tényleges felszámolási eljárás lefolytatására történő utasítását.
Előadta, hogy a záródokumentumot sem fogadta el, az ezzel kapcsolatos kérelmét megismételni nem kívánja, azonban az ügyben megállapíthatóan a felszámoló érdemi vizsgálatot a felszámolás alatt álló cégnél nem végzett. Elfogadta az ügyvezető szóbeli előadását. Ezt a felszámolás alatt álló cég kihasználta és az eltelt több mint egy év alatt a hat éve működő cégből kimentette a vagyont, emiatt a felszámoló eljárást nem kezdeményezett a cég ellen. Nem vizsgálta meg az iratokat sem. Az adós egyezséget kötött, amelyben több mint 3 millió forint tartozásának az azonnali megfizetését vállalta, tehát ezzel az összeggel rendelkeznie kellett. Ha nem, akkor csalást követett el, ha pedig volt, akkor elvonta a hitelezők elől a pénzt.
A fellebbezésre a felszámoló észrevételt tett. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását.
Hivatkozott arra, hogy a bíróság a felszámoló előterjesztésére T. M.-t, az adós ügyvezetőjét 30 000 Ft pénzbírsággal sújtotta, mert az iratok átadására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget. Ezt követően, a bírság eredményeként kerültek az iratok a felszámoló birtokába, és ezek átvizsgálása után tett javaslatot az egyszerűsített formában történő felszámolás lefolytatására. A fellebbező hitelező a vagyon kimentését csak vélelmezte, de a felszámoló kérésére egy esetleges büntetőfeljelentéshez adatokat nem igazolt. A hitelezőnek az egyezségkötés előtt kellett volna fizetési garanciát kérnie ahhoz, hogy a követelése megtérüljön. A hitelező is jogosult az adóssal szemben, ha bizonyítékok vannak a birtokában, csődbűntett alapos gyanújára hivatkozva feljelentést tenni a hatóságoknál.
A hitelező fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével megalapozott végzést hozott az ügyben. A hitelező a fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt vagy bizonyítékot, amely alkalmas lenne az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzésének a megváltoztatására.
Az elsőfokú bíróság a felszámoló írásbeli előkészítése alapján rendelte el az adós megszüntetését egyszerűsített felszámolás keretében. A felszámoló kérelme azon alapult, hogy az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő. A többször mód. Cstv. 63/A. §-ának (3) bekezdése szerint a hitelezőknek, ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, ezt be kell jelenteniük a felszámolónak. Ezzel nyújtanak segítséget ahhoz, hogy az eljárás a rendes szabályok szerint lebonyolítható legyen. Az iratok tartalmából megállapíthatóan, a jelen ügyben a felszámolási eljárást a fellebbezést benyújtó hitelező kezdeményezte, mert az adós kölcsönt vett fel tőle, amelyet nem fizetett vissza. Ezért pert indított ellene, amelyben egyezség született a fennmaradó összeg megfizetésére. Az egyezséget azonban az adós nem teljesítette. Amennyiben a hitelező ennek ellenére arról tud, hogy az adósnak a 3 millió forint a birtokában volt, mégsem nem teljesített, illetőleg más vagyonnal rendelkezett, ezt a hivatkozott jogszabályhelyben írt kötelezettsége alapján be kellett volna jelentenie a felszámolónak. Önmagában az az előadása, amely a felszámolóhoz írt leveléből kitűnik, hogy egy amerikai céggel kereskedelmi tevékenységet folytatott az adós, nem bizonyítja a vagyonának a meglétét. Vagyon hiányában pedig az elsőfokú bíróság nem sértett jogszabályt, amikor a jelen ügyben a többször mód. Cstv. 63/A. §-ának (1) bekezdése alapján járt el.
A felszámoló az észrevételében jelezte, hogy bűncselekményről nem volt tudomása, ilyet konkrétan a hitelező sem hozott a tudomására. A többször mód. Cstv. 54. §-a szerint a felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben elvárható gondossággal köteles eljárni. Ennek a körébe tartozik, hogy amennyiben a fizetésképtelenség bírósági megállapítása előtti időszakban jogszabályellenes vagyonkimentés történik és a felszámoló úgy látja, az ilyen vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolói vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani. Ha a kötelezettségeit megszegi, az ebből eredő kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. Ebből eredően, amennyiben a hitelezőnek az az álláspontja, hogy a felszámoló részéről kötelezettségszegés történt, a keresetét vele szemben benyújthatja rendes polgári bíróság előtt.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf.Bír. Fpk.VIII.31.701/2001. sz.)