adozona.hu
BH+ 2003.6.288
BH+ 2003.6.288
A társaság tagjának érdekkörén kívül eső, vagyis nem a tag tevékenységére, magatartására visszavezethető okok a tagkizárást nem alapozzák meg [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 18. § (2) bek., 49. §, 1995. évi LVII. tv. 9. §, 1990. évi LXV. tv. (Ötv.) 1. § (1) bek., 9. § (1) és (2) bek., 36. § (2) bek., 38. § (1) bek., 81. § (1) bek., 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) 66. §, 87. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes társaságot az 1995. május 2-án kelt társasági szerződéssel az alperes polgármesteri hivatal többségi részesedésével alapították, elsősorban P. község szennyvíz- és ivóvízhálózata üzemeltetésére. A működés során az alperes többségi részesedése a társaságban megszűnt.
A felperes mint szolgáltató és a perben nem álló P. Község Önkormányzata között 1996-ban szerződés jött létre az önkormányzat törzsvagyonához tartozó szennyvíz- és ivóvízhálózat üzemeltetésére 2001. december 31-éig tar...
BH+ 2003.6.288 A társaság tagjának érdekkörén kívül eső, vagyis nem a tag tevékenységére, magatartására visszavezethető okok a tagkizárást nem alapozzák meg [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 18. § (2) bek., 49. §, 1995. évi LVII. tv. 9. §, 1990. évi LXV. tv. (Ötv.) 1. § (1) bek., 9. § (1) és (2) bek., 36. § (2) bek., 38. § (1) bek., 81. § (1) bek., 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) 66. §, 87. § (1) bek.].
A felperes társaságot az 1995. május 2-án kelt társasági szerződéssel az alperes polgármesteri hivatal többségi részesedésével alapították, elsősorban P. község szennyvíz- és ivóvízhálózata üzemeltetésére. A működés során az alperes többségi részesedése a társaságban megszűnt.A felperes mint szolgáltató és a perben nem álló P. Község Önkormányzata között 1996-ban szerződés jött létre az önkormányzat törzsvagyonához tartozó szennyvíz- és ivóvízhálózat üzemeltetésére 2001. december 31-éig tartó határozott időre. A szerződés 25. §-al jelölt pontja szerint a szolgáltató a szerződés hatályának megszűnésekor köteles elvárható műszaki színvonalon visszaadni az üzemeltetési szerződés megkötésekor rábízott teljes vagyont.
A szerződő felek az üzemeltetési szerződést 2002. február 18-án 2003. december 31-éig meghosszabbították, azzal a kikötéssel, hogy az önkormányzat jogosult a szerződést 6 hónapos felmondási idővel 2002. december 31. napjával felmondani.
P. Község Önkormányzata 2002. április 22-én egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapított, egyebek mellett a felperes tevékenységébe is tartozó víztermelés-kezelés, szennyvíz szolgáltatás tevékenységi körökkel.
P. község polgármestere 2002. június 18-án kelt levelével 2002. december 31. napjával az üzemeltetési szerződést felmondta.
A felperes 2000. augusztus 28-án tartott taggyűlése határozatot hozott az alperes kizárása iránti perindításról. A kizárás okaként az üzemeltetési szerződés felmondását, ennek következtében a felperes működése ellehetetlenítését, konkurens cég létrehozását, és azt jelölték meg, hogy az alperes a társaságban maradása esetén olyan információk birtokába jutna, amelyeket a konkurens cég tevékenysége érdekében, a felperes hátrányára tud felhasználni, így a vagyon kiadása vonatkozásában is, amelyre nézve előreláthatóan jogvita lesz a szerződő felek között.
A felperes a 2002. szeptember 10-én a taggyűlési határozatra, és az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 49. §-ára alapítva keresetet nyújtott be az alperes kizárása iránt. A kizárás indokaként a taggyűlési határozatban foglaltakat jelölte meg.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a víziközmű az önkormányzat és nem az alperes tulajdonában van, az önkormányzatnak kellene perben állnia. Előadta továbbá azt is, adósságrendezés folytán elvesztette a többségi részesedését a felperesben. A tagok elzárkózó magatartása miatt pedig a többszöri kísérlet ellenére nem sikerült a többségi részesedést visszaszerezni, illetve "helyreállítani". A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 9. §-a pedig előírja az önkormányzat többségi részesedését. Az üzemeltetési szerződésben kikötött felmondási jog gyakorlása nem szolgálhat alapul a kizáráshoz. A felperesnek hosszabb idő állt rendelkezésére, ahhoz hogy az új helyzetre felkészüljön, egyebekben pedig máshol is ellát üzemeltetési tevékenységet.
Az elsőfokú bíróság a 2002. október 9-én kelt ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20 000 Ft perköltséget. Ítélete indokolásában rámutatott, P. Község Önkormányzata nem tagja a társaságnak, a kizárási per pedig a taggal szemben, vagyis a tagként bejegyzett alperessel szemben indítható. Kifejtette, a szerződésen alapuló felmondási jog rendeltetésszerű gyakorlása nem minősíthető társaságellenes magatartásnak. Utalt arra is, hogy a felperes társaság az 1995. évi LVII. tv. 9. §-ában előírt feltételeknek az Önkormányzat többségi részesedése hiányában nem felel meg. Az Önkormányzat törvényben előírt ellátási kötelezettsége teljesítése érdekében hozta létre az egyszemélyes társaságot. Rámutatott arra is, hogy a felperes nem jelölt meg olyan tényt, körülményt, amely azt támasztaná alá, hogy az alperes bármely információt a felperes kárára felhasznált volna. Mindezen körülményekre tekintettel az elsőfokú bíróság a kizárásra nem látott alapot. A pervesztes felperest kötelezte az alperes perköltsége megfizetésére.
Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes fellebbezett. Az ítélet megváltoztatását, keresete szerint az alperes kizárását kérte. Előadása szerint az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytelen jogi következtetést vont le. A kizárásnak nem feltétele a felróható magatartás. Az alperes felmondásának következtében előállt helyzet önmagában megalapozza a kizárást.
Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel alaptalan.
A tagsági viszony a társasági jogon alapuló sajátos többpólusú jogviszony, amelyben a tag jogait, kötelezettségeit elsősorban a társaság működésére irányadó Gt. szabályok határozzák meg. Annak sincs azonban jogszabályi akadálya, hogy a tag az említett sajátos tagsági jogviszonyon túl a társasággal egyéb polgári jogi megállapodásokat kössön, amely kötelmi jogviszonyokra a Gt. 18. § (2) bekezdése értelmében a Ptk. szabályait kell irányadónak tekintetni. Ha tehát a tag tagsági jogviszonya mellett egyéb polgári jogi jogviszonyban is áll a társasággal, a különböző jogviszonyon alapuló kötelezettségeinek teljesítését, magatartását különös körültekintéssel kell megítélni.
Az adott esetben az alperesnek, mint a felperes társaság bejegyzett tagjának, továbbá a felperes társasággal üzemeltetési szerződést kötő félnek személye nem azonos.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (Ötv.) 1. § (1) bekezdése és 9. § (1) bekezdése értelmében a község önkormányzata (helyi önkormányzat) feladat és hatáskörébe tartozó ügyekben önállóan jár el, jogi személy, az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő testületet illetik meg, a képviselő testületet a polgármester képviseli. A tv. 9. § (2) bekezdése, 38. § (1) bekezdése ugyanakkor a képviselő testület hivatalát, a polgármesteri hivatalt az önkormányzat képviselő testületétől elkülönült szerveként szabályozza, amely hivatalt a 36. § (2) bekezdése szerint a jegyző vezeti. A polgármesteri hivatal az Ötv. 81. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) 66. §-ában, továbbá az Áht. 87. § (1) bekezdésében írtakból következően, mint költségvetési szerv szintén jogi személynek minősül az önkormányzati gazdálkodás körében.
A társaság bejegyzett tagja - a jogi személyiséggel rendelkező - P. Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, míg az üzemeltetési szerződés alanya - a felperes szolgáltató mellett - a szintén jogi személynek minősülő P. Község Önkormányzata.
Az üzemeltetési szerződésben kikötött, nem vitásan szerződésszerűen gyakorolt felmondással tehát nem az alperes, hanem az önkormányzat élt, és értelemszerűen élhetett is, mint szerződő fél. Mindebből következően a kizárás okaként megjelölt körülmények - melyek egyebekben az üzemeltetési szerződés megszűnésének előre látható következményei voltak -, nem az alperes tevékenységére vezethetők vissza, tehát alperes terhére sem róhatók.
Mindezekre tekintettel azt kellett megállapítani, hogy az alperes kizárásának jogszabályban előírt feltételei nem állnak fenn, helytálló a keresetet elutasító határozat.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf.Bír. Gf.VII.32.560/2002. sz.)