adozona.hu
BH+ 2003.5.239
BH+ 2003.5.239
A beolvadás bejegyzése iránti kérelem nem utasítható el jogszerűen arra hivatkozással, hogy a beolvadó cég a korábbi számviteli törvény szerinti beszámolóit nem helyezte letétbe [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 62-64. §, 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) mellékletének III. pontja].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégbíróság 2001. június 12-én kelt végzésével az R. Kft.-nek a P és T. Kft.-be történő beolvadásának bejegyzésére irányuló kérelmét elutasította. A főügyészség kérelmére kötelezte az R. Kft.-t az 1997-1999. évi mérlegbeszámolók 60 napon belüli letétbe helyezésére. Végzése indokolásában az elsőfokú bíróság kifejtette, az R. Kft. az 1997-98. évi mérleget felhívás ellenére nem helyezte letétbe, az éves mérlegek ismeretének hiányában nem követhető a beolvadó cég vagyonának alakulása, mely a beo...
A cég fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását kérte. Előadta, 2000. június 26-án a kft. az általa már korábban megküldött mérlegbeszámolókat ismételten benyújtotta, így a beolvadással érintett cégek vagyona nyomon követhető, csatolásra került mindkét a beolvadással érintett cég átalakulási vagyonmérleg-tervezete, mely igazolja, hogy a két társaság ténylegesen milyen mértékű vagyonnal rendelkezik.
A főügyészség a fellebbezésben foglaltakra nem tett észrevételt. A Legfőbb Ügyészség sem tett észrevételt, kifejtette a végzés törvényességi felügyeleti kérelemmel érintett rendelkezése jogerőre emelkedett.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezés keretei között vizsgálta, vizsgálhatta felül. Az elsőfokú bíróság nem a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően döntött, amikor a beolvadás bejegyzése iránti kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasította. Az éves mérlegek letétbe helyezésének elmulasztása törvényességi felügyeleti szankció alkalmazását tette volna jogszerűvé, e mérlegek csatolásának elmaradása önmagában a beolvadás bejegyzése iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását nem tette jogszerűvé. A később kifejtendők mellett azért sem, mert ezzel a következménnyel a cég nem számolhatott, ezt a jogkövetkezményt az okiratok csatolására felhívó végzés nem tartalmazta. Ezen eljárásjogi jogszabálysértésen túlmenően anyagi jogilag sem megalapozott az elsőfokú bíróság végzése. Az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv) mellékletének III. pontja felsorolja, milyen okiratok mellékelendők átalakulás, ezen belül beolvadás esetén. Ezek azok az okiratok, mely alapján tipikus esetben az átalakulás, így a beolvadás jogszerűsége megítélendő. Természetesen jogi személyek bejegyzésére irányuló eljárásban, vagyis az átvevő társaság vonatkozásában benyújtott változás bejegyzési eljárásban a cégbíróság a bejegyzést kérőt egyéb okiratok csatolására is felhívhatja, de csak olyan okiratok mellékelésére, melyek a bejegyzési kérelem elbírálása szempontjából jelentőséggel bírnak. A beolvadó cégek vagyoni helyzete a vagyonmérleg és vagyonleltár-tervezetekből állapítandó meg, melyet könyvvizsgálónak is ellenőriznie kell. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 62-64. §]. A korábbi számviteli törvény szerinti mérlegekben szereplő adatoknak az átalakulás jogszerűsége kérdésében ügydöntő jelentősége nincs. A fent kifejtettekből következően a beolvadás bejegyzése iránti kérelem elutasítása az adott tényállás mellett jogszabálysértő volt, önmagában a korábbi mérlegek hiánya miatt a bejegyzési kérelmet nem lehetett volna jogszerűen elutasítani, különösen nem hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzésének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 259. §-a és 252.§-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az újabb eljárásban érdemben kell vizsgálni a beolvadás jogszerűségét, ha szükséges hiánypótlási eljárást kell lefolytatni, s ennek eredményeképpen kell dönteni a kérelemről. (Legf. Bír. Cgf. II. 32.731/2001. sz.)