adozona.hu
BH+ 2003.5.237
BH+ 2003.5.237
Az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő végzés ellen az adós ügyvezetője jogosult perújítási kérelmet előterjeszteni. Az említett végzés ellen azonban perújításnak nincs helye [Pp. 260. § (1) bek., 262. §, 263-265. §, 266. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv-nyel és 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 34. § (2) bek., 38. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság az adós ügyvezetőjének, M. I.-nak a 2001. január 22-én előterjesztett perújítási kérelmét a 3. sorszámú végzésével hivatalból elutasította. A határozat indokolásában megállapított tényállás szerint az elsőfokú bíróság az 1999. május 6-án kelt végzésével a hitelező kérelmére az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét megállapította, e végzés a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság 2000. március 23-án hozott végzésével jogerőre emelkedett. A felszámolás kezdő időp...
BH+ 2003.5.237 Az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő végzés ellen az adós ügyvezetője jogosult perújítási kérelmet előterjeszteni. Az említett végzés ellen azonban perújításnak nincs helye [Pp. 260. § (1) bek., 262. §, 263-265. §, 266. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv-nyel és 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 34. § (2) bek., 38. § (3) bek.].
Az elsőfokú bíróság az adós ügyvezetőjének, M. I.-nak a 2001. január 22-én előterjesztett perújítási kérelmét a 3. sorszámú végzésével hivatalból elutasította. A határozat indokolásában megállapított tényállás szerint az elsőfokú bíróság az 1999. május 6-án kelt végzésével a hitelező kérelmére az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét megállapította, e végzés a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság 2000. március 23-án hozott végzésével jogerőre emelkedett. A felszámolás kezdő időpontja 2000. március 23., felszámolóként a K. Korlátolt Felelősségű Társaság felszámoló szervezet került kijelölésre. Az adós ügyvezetője, M. I. perújítási kérelmet nyújtott be, amelyben arra hivatkozott, hogy a 2001. január 10-én tartott megbeszélés során T. J. A. új tényként közölte vele: az adós képviseletében eljárva az I. r. hitelező követelését még a hitelező felszámolási kérelmének bíróságra történő beérkezését megelőzően folyamatosan vitatta. Így - álláspontja szerint - az I. r. hitelező jogszerűen nem kezdeményezhette volna a felszámolási eljárást, és R. Gy., volt ügyvezető eljárás közben tett nyilatkozata sem tekinthető relevánsnak. A II. r. hitelező pedig azért nem volt jogosult a felszámolási eljárás kezdeményezésére, mert az adós volt ügyvezetője, R. Gy. a saját tartozását vállalta át a hitelező felé.Az elsőfokú bíróság - figyelemmel a többször módosított 1991. évi IL. törvény 34. §-ának (2) bekezdésére és 38. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra - megállapította, hogy az adós társaság képviseletére a felszámolás kezdő időpontjától, 2000. március 23-ától kezdődően a felszámoló, nem pedig M. I. jogosult. Kifejtette továbbá, hogy a Pp. 260. §-ának (1) bekezdése értelmében perújításnak a jogerős ítélet és a Pp. 262. §-a alapján a bíróság által jóváhagyott egyezség esetében van helye. Mindebből következően a fizetésképtelenséget megállapító és a felszámolást elrendelő jogerős végzés ellen perújításnak a többször módosított 1991. évi IL. törvény 6. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében megfelelően alkalmazandó Pp. 260. §-ának (1) bekezdése szerint nincs helye. E kettős ok miatt az ügyvezető perújítási kérelmét az elsőfokú bíróság a Pp. 266. §-ának (1) bekezdése értelmében hivatalból elutasította.
E végzés ellen M. I. ügyvezető nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak az eljárás folytatására és újabb határozat hozatalára történő utasítását kérte. Előadta: véleménye szerint a felszámolási eljárásban a jognyilatkozatok tételére vonatkozó korlátozó rendelkezés csak az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokra vonatkozik. A cég státusával (létével) összefüggő nyilatkozatot a cég képviseletére egyébként jogosult is tehet. Hivatkozott e tárgyban a Bírósági Határozatokban 1998. évben 355. szám alatt közzétett eseti döntésben foglaltakra. Megjegyezte, hogy a perújítási kérelmet - figyelemmel a Pp. 263. és 265. §-aiban foglaltakra - tárgyaláson kellett volna elbírálni.
Az elsőfokú bíróságnak az adós fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő jogerős végzését illetően azzal érvelt, hogy a II. r. hitelező kérelme vonatkozásában az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Legfelsőbb Bíróságnak azt az eseti döntését, amely a képviseletre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése okán a tartozás-átvállalási szerződés érvénytelenségét mondta ki. A I. r. hitelező kérelmével kapcsolatban pedig megjegyezte: a hitelező nem nyújtott be beszedési megbízást a bankszámlája ellen, ez a hiányosság a kérelem idézés kibocsátása nélküli elutasítását kellett volna, hogy eredményezze.
A jelen felszámolási eljárásban alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel, valamint az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv., illetve Csődtörvény) 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazandó Pp. 260. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogerős ítélet ellen perújításnak van helye.
A jogi szabályozásból kitűnően a perújítás a jogerős bírósági ítéletek elleni, nem fellebbviteli jellegű, önálló rendkívüli perorvoslat, amely csak a törvényben meghatározott okok fennállása esetén vehető igénybe. Célja az anyagi jogerő feloldása, ezért a Polgári perrendtartásnak a felhívott 260. §-a (1) bekezdésében foglalt szabályon kívüli más rendelkezései, valamint egyéb jogszabályok is biztosítják a perújítás igénybevételének lehetőségét az ítéletek mellett más jogerős érdemi határozatok ellen is. Az adós fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő jogerős végzés ellen azonban sem a Pp., sem pedig a többször módosított Cstv. nem teszi lehetővé a perújítást. Az anyagi jogerő perújítással való feloldása a felszámolást elrendelő végzés vonatkozásában, a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, nem megengedhető. Ezt az álláspontot képviselte a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság által is hivatkozott, a Bírósági Határozatokban 1999. évben 230. szám alatt közzétett eseti döntésében is. Mindezekre figyelemmel helyesen járt el az elsőfokú bíróság, akkor, amikor a hitelező perújítási kérelmét elutasította.
Tévesen állapította meg viszont, hogy az adós ügyvezetője a többször mód. Cstv. 34. §-ának (2) bekezdése, valamint 38. §-ának (3) bekezdése értelmében perújítási kérelem előterjesztésére nem volt jogosult. Mintahogy erre az adós ügyvezetője is helytállóan hivatkozott a fellebbezésében, az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségének megállapítása és felszámolásának elrendelése nemcsak a gazdálkodó szervezet vagyonát, hanem létét, státusát is érinti. Ezért az e végzéssel szemben előterjesztett perújítási kérelem esetében a többször mód. Cstv. 34. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott korlátozó rendelkezés - amely csak a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozat tételére vonatkozik -, nem alkalmazható.
Alaptalanul hivatkozott azonban az adós ügyvezetője a fellebbezésében arra, hogy a perújítási kérelem tárgyában az elsőfokú bíróságnak - figyelemmel a Pp. 263-265. §-aiban foglaltakra - tárgyaláson kellett volna határoznia. A többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében megfelelően irányadó Pp. rendelkezései ugyanis csak a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból adódó eltérésekkel alkalmazandók. E rendelkezésekből következően, a felszámolási eljárásnak az adós fizetésképtelensége vizsgálatára irányuló szakaszában tárgyalás tartásának nincs helye, (személyes) meghallgatás kitűzése pedig csak lehetőség, amelynek elrendelése az elsőfokú bíróság mérlegelésétől függ. Mivel a fent kifejtettekre tekintettel perújítási kérelem érdemi vizsgálat nélküli, hivatalból való elutasításának van helye, nincs jogszabályi lehetőség a fellebbezésben is felhívott perújítási okok megalapozottságának a vizsgálatára.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Fpk. VIII. 30.805/2001. sz.)