adozona.hu
BH+ 2003.4.188
BH+ 2003.4.188
Korlátolt felelősségű társaságbeli üzletrész egy részének ajándékozására csak az üzletrész felosztása után kerülhet sor. A felosztáshoz a taggyűlés hozzájárulása szükséges. Nem változtat ezen az sem, ha az ajándékozó és a megajándékozott házastársak [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 18. § (4) és (5) bek., 138. § (3) bek., 140. § (1) bek., 152. § (2) bek., 155. § (1) és (2) bek., Ptké. 38. § (1) bek., 1952. évi IV. tv. (Csjt.) 27. § (1) és (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégiratok és a cégjegyzék szerint az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) alapján működő 3 000 000 Ft értékű törzstőkéjű cégnek A. S. 1 200 000 Ft értékű üzletrésszel S. B. pedig 1 800 000 Ft értékű üzletrésszel a tagja és nevezett tagok a cég együttes cégjegyzési joggal felruházott ügyvezetői is.
2001. február 7-én az A. S. ügyvezető által meghatalmazott dr. R. A. ügyvéd terjesztett elő a cég nevében változás bejegyzési kérelmet, melyben a 2001. február 5-ei taggyűlési jegyzőkönyv alapján S. B. ügy...
BH+ 2003.4.188 Korlátolt felelősségű társaságbeli üzletrész egy részének ajándékozására csak az üzletrész felosztása után kerülhet sor. A felosztáshoz a taggyűlés hozzájárulása szükséges. Nem változtat ezen az sem, ha az ajándékozó és a megajándékozott házastársak [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 18. § (4) és (5) bek., 138. § (3) bek., 140. § (1) bek., 152. § (2) bek., 155. § (1) és (2) bek., Ptké. 38. § (1) bek., 1952. évi IV. tv. (Csjt.) 27. § (1) és (3) bek.].
A cégiratok és a cégjegyzék szerint az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) alapján működő 3 000 000 Ft értékű törzstőkéjű cégnek A. S. 1 200 000 Ft értékű üzletrésszel S. B. pedig 1 800 000 Ft értékű üzletrésszel a tagja és nevezett tagok a cég együttes cégjegyzési joggal felruházott ügyvezetői is.2001. február 7-én az A. S. ügyvezető által meghatalmazott dr. R. A. ügyvéd terjesztett elő a cég nevében változás bejegyzési kérelmet, melyben a 2001. február 5-ei taggyűlési jegyzőkönyv alapján S. B. ügyvezető cégjegyzési jogosultságának törlését kérte. Az S. B. által meghatalmazott dr. P. É. ügyvéd 2000. február 8-án kérte, hogy az elsőfokú bíróság ezt a változás bejegyzési kérelmet utasítsa el, mert S. B. ügyvezető visszahívásáról szóló taggyűlési határozat nem felelt meg a Gt. 18. § (5) bekezdésében és a Gt.155. §-ában írtaknak.
2001. február 20-án dr. R. A. ügyvéd - ugyancsak A. S. ügyvezető meghatalmazása alapján - A. S. lakcímében, kézbesítési megbízottjának személyében bekövetkezett változások bejegyzését, továbbá tagi adatváltozások bejegyzését kérte. Csatolta az A. S. ajándékozó és O. S. megajándékozott által 2001. február 5-én megkötött üzletrész ajándékozási szerzodést, melynek alapján A. S. üzletrésze 1 100 000 Ft értékűre csökkent, O. S. pedig 100 000 Ft értékű üzletrésszel a cég tagjává vált. S. B. képviseletében dr. P. É. ügyvéd bejelentette, hogy az üzletrész felosztásáról szóló taggyűlési döntés hiánya miatt az üzletrész átruházás nem felelt meg a jogszabályoknak. [Gt. 140. § (1) bekezdés]
2001. április 28-án S. B., valamint K. B. ügyvezetők és dr. P. É. jogi képviselő aláírásával ellátottan újabb változás bejegyzési kérelem érkezett az elsőfokú bírósághoz, melyben a cég A. S. cégjegyzési jogosultságának törlését, K. B. mint cégjegyzésre jogosult és mint tag bejegyzését, S. B. irányítást biztosító befolyással rendelkező tag törlését, valamint a cégjegyzés módjában bekövetkezett változás bejegyzését kérte. Csatolta a 2001. február 12-i üzletrész ajándékozási szerzodést annak igazolására, hogy S. B. 1 800 000.Ft értékű üzletrészéből 1 600 000 Ft értékű üzletrészhányadot K. B. részére ajándékozott azzal a feltétellel, hogy a cég a felosztáshoz hozzájárul. Jegyzőkönyveket csatolt annak igazolására, hogy 2001. február 23-án a cég S. B. üzletrészének felosztásáról (3/2001. határozat) és A. S. ügyvezető visszahívásáról (6/2001. határozat) döntött, 2001. március 12-én pedig K. B.-t ügyvezetővé választotta.
Az elsőfokú bíróság 33. sorszámú végzésében a 2001. február 7-én és 2001. április 28-án benyújtott változás bejegyzési kérelmeket elutasította, döntött arról, hogy a 2001. február 20-i változás bejegyzési kérelemnek részben helyt adva külön végzéssel elrendeli A. S. lakcímváltozásával kapcsolatos adatok bejegyzését, egyebekben a 2001. február 20-i változás bejegyzési kérelmet is elutasította. (Az elsőfokú bíróság 2001. május 29-én meghozott 34. sorszámú végzésével bejegyezte a cégjegyzékbe A. S. lakcímváltozását és a kézbesítési megbízottjának személyében bekövetkezett változásokat)
A végzés indoklásában írtak szerint azért döntött a 2001. február 7-i változás bejegyzési kérelem elutasításáról, mert a változás bejegyzésének alapjául szolgáló taggyűlési jegyzőkönyv nem felelt meg a Gt. 152. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírásnak. A jegyzőkönyvön csak A. S. aláírása, valamint jogi képviselőjének ellenjegyzése található, az ügyvédi ellenjegyzés pedig nem pótolja a taggyűlésen jelen volt jegyzőkönyv-hitelesítő S. B. aláírásának hiányát. A 2001. február 20-i változás bejegyzési kérelem részbeni elutasításáról azért döntött, mert a taggyűlés részéről nem született döntés az üzletrész felosztásáról a Gt.140. §-ának (1) bekezdésében írtaknak megfelelően A 2001. április 28-i változás-bejegyzési kérelemmel kapcsolatban az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogy mivel a 2001. február 22-i taggyűlésen A. S. képviseletében eljáró dr. R. A. ügyvéd azon álláspontját fejtette ki, hogy a cégnek S. B. és A. S. mellett O. S. is tagja és ezt az álláspontját a 2001. február 23-i taggyűlésen is fenntartotta - tehát "ismét vitássá vált a társaság tagjainak száma" - nem kerülhetett volna sor a 3/2001. és 6/2001. számú határozatok meghozatalára, illetve azok alapján bejegyzésnek nem lehet helye. K. B. jogosultsága bejegyzésének pedig a Gt. 156. §-ában írtakra tekintettel nem tehetett eleget a bíróság. K. B. ügyvezetővé választásakor ugyanis a taggyűlési határozat K. B. mint tagot jelölte ki ügyvezetőnek, holott őt mint üzletrész tulajdonost a bíróság a cégjegyzékbe nem jegyezte be.
Dr. R. A. ügyvéd a cég és A. S. képviseletében terjesztett elő fellebbezést, melyben azt kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság változtassa meg a 33. sorszámú végzésnek a 2001. február 7-én és 2001. február 20-án benyújtott változás bejegyzési kérelmek elutasítására vonatkozó rendelkezését és e vonatkozásban a változások bejegyzésére utasítsa az elsőfokú bíróságot. Álláspontja szerint az adott esetben analógia alapján alkalmazni kell a Ptké. 38. § (1) bekezdésének azon rendelkezését, mely kimondja, hogyha az okiratot több példányban állítják ki, a szerződés akkor is érvényes, ha mindegyik fél csak a másik félnek szánt példányt írja alá. Álláspontja szerint a 2001. február 5-i taggyűlésen jelen levő S. B. ugyan nem írta alá hitelesítőként a taggyűlési jegyzőkönyvet, de véleményeltérési nyilatkozatot tett, melyen található aláírása a taggyűlési jegyzőkönyv aláírásának minősül. Hangsúlyozta, hogy O. S. A. S. házastársa, és ennek alapulvételével az elsőfokú bíróságnak azt kellett volna megállapítani, hogy O. S. törvényes módon szerzett üzletrészt a cégben. Ennek alátámasztására a fellebbezés idézte az 1952. évi IV. tv. (Csjt.) 27. §-ának (1), (2) és (3) bekezdésében írtakat.
Fellebbezést terjesztett elő a 33. sorszámú végzés ellen a cég nevében dr. P. É. ügyvéd is, S. B. és K. B. meghatalmazása alapján kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság részben változtassa meg a 33. sorszámú végzést és adjon helyt a 2001. április 28-án benyújtott változás bejegyzési kérelemnek. Álláspontja szerint a 2001. április 28-i változás bejegyzési kérelem alapjául szolgáló valamennyi taggyűlési határozat meghozatala megfelelt a jogszabályoknak, a döntések meghozatalakor O. S.-t nem lehetett a társaság tagjának tekinteni, A. S. jogi képviselőjének nyilatkozatára tekintettel pedig a taggyűlés úgy tekintette, hogy A. S. a határozati javaslatok ellen szavazott. E tények figyelembevételével is azonban jogszerű határozatok meghozatalára került sor.
A cég nevében benyújtott fellebbezések közül a dr. R. A. ügyvéd által benyújtott fellebbezés részben alapos, a dr. P. É. által benyújtott fellebbezés alapos.
A Gt. 155. §-ának (1) bekezdése a jegyzőkönyv tartalmát határozza meg, a Gt. 155. §-ának (2) bekezdése pedig kimondja, hogy a jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy - a taggyűlésen jelenlevő hitelesítőnek megválasztott tag írja alá. S. B. visszahívásáról a 2001. február 5-ei taggyűlés döntött, melyen - az érintettek egyező előadása szerint - A. S. mellett S. B. is jelen volt, sőt a jegyzőkönyv szerint S. B. a taggyűlés jegyzőkönyv hitelesítő tagnak meg is választotta. Ennek ellenére a taggyűlési jegyzőkönyvet S. B. nem írta alá, mert - külön iratban tett írásbeli nyilatkozata szerint - nem értett egyet annak tartalmával. A törvényességi felügyeleti kérelemben kifejtett álláspontja szerint a jegyzőkönyv nem tartalmazta a taggyűlésen elhangzottakat, azaz nem tartalmazta a napirendi pontokkal kapcsolatos észrevételeinek, kifogásainak előadását. Egy előre megszövegezett és elkészített taggyűlési jegyzőkönyvet kellett volna aláírnia akkor, amikor a taggyűlésen megjelent, ezért nem volt hajlandó a taggyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére.
A régi Gt. alapján működő cégek esetében a taggyűlésről nem kellett jegyzőkönyvet készíteni, ami nehezítette adott esetben annak tisztázását, hogy például kik voltak jelen a taggyűlésen, a taggyűlésről esetleg ki mikor távozott el, hogy milyen sorrendben került sor egyes határozatok meghozatalára, vagy mi volt egy adott taggyűlési határozat pontos tartalma. Az új Gt. 155. §-ának (1) és (2) bekezdése ilyen bizonytalanságok kiküszöbölése érdekében határozta meg az írásba foglalandó taggyűlési jegyzőkönyv tartalmi és alaki előírásait. Jelen esetben azonban a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a 2001. február 7-ei változás-bejegyzési kérelemhez csatolt jkv. alapján a változások bejegyzésének annak ellenére helye van, hogy azt S. B. nem írta alá, és hogy állításai szerint az a taggyűlés pontos lefolyását nem rögzítette. S. B. sem vitatta ugyanis, hogy a taggyűlésen a jegyzőkönyvben feltüntetett személyek voltak jelen, és hogy a visszahívásáról a jegyzőkönyvben megjelölt akarat-nyilvánításra sor került, azt pedig, hogy álláspontja szerint a cég jogszabálysértően fosztotta meg a szavazás lehetőségétől és ezzel kapcsolatban kifejtett kifogásainak jegyzőkönyvbe vétele elmaradt, törvényességi felügyeleti kérelmében jogosult volt előadni. A taggyűlésen meghozott egyetlen határozaton alapuló változás bejegyzési kérelmet ezért az adott esetben az elsőfokú bíróság a 33. számú végzésben megjelölt okból nem tagadhatta volna meg, egyébként a határozat meghozatalában S. B. - mivel az őt, mint ügyvezetőt kötelezettségek, illetve felelősség alól mentesítette - nem vehetett részt.
A 2001. február 20-i változás bejegyzési kérelemhez csatolt iratok szerint hányadátruházás következtében O. S. 100 000 Ft értékű önálló üzletrészt szerzett a cégben, mert A. S. a részére ilyen értékű üzletrészhányadot ajándékozott. A Gt. 140. §-ának (1) bekezdése értelmében ilyen hányadátruházásra csak az üzletrész felosztása esetén kerülhet sor, és mivel a cég tagjainak érdekeit érintheti, hogy a cégben az átruházás következtében új üzletrész alakul ki, a felosztáshoz a taggyűlés hozzájárulása szükséges. Jelen esetben az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett, hogy a taggyűlés hozzájárult-e A. S. üzletrészének felosztásához és mivel egyértelmű, hogy a felosztás ügyében való döntés a taggyűlés napirendjén nem szerepelt, a felosztáshoz a taggyűlés nem járult hozzá, helyesen állapította meg, hogy a 2001. február 20-i változás-bejegyzési kérelemben közölt tagjegyzéki változások nem következtek be. E döntés meghozatalánál nincs jelentősége annak, hogy az adott esetben a megajándékozott az ajándékozónak házastársa, az üzletrész felosztásáról a taggyűlésnek attól függetlenül döntést kellett volna hoznia, hogy a Csjt. 27. §-a a házastársi vagyonközösségről, illetve a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyainak szerződéses rendezéséről milyen előírásokat tartalmaz.
Tévesen döntött viszont az elsőfokú bíróság a 2001. április 28-i változás bejegyzési kérelem elutasításáról. A 2001. február 23-i taggyűlés megtartása idején a cég tagjai az 1 000 000 Ft értékű üzletrésszel és 120 szavazattal rendelkező A. S. és az 1 800 000 Ft értékű üzletrésszel és 180 szavazattal rendelkező S. B. voltak. A 2001. február 23-i taggyűlésen mindkét tag jogi képviselője jelen volt, majd az A. S. képviseletében eljáró dr. R. A. a taggyűlési határozatok meghozatala előtt távozott a taggyűlésről, azzal, hogy valamennyi napirendi pont tekintetében ellenszavazatot jelent be. A taggyűlés azonban távozása után is határozatképes maradt és a szavazatok többségével rendelkező S. B. érvényesen dönthetett A. S. ügyvezető visszahívásáról. Érvényesen dönthetett saját üzletrészének felosztásáról is, mert e döntés meghozatalánál nem zárta ki szavazati jogának gyakorlását sem a társasági szerződés, sem a Gt.18. § (5) bekezdésének rendelkezése. (Üzletrészének felosztásáról csak akkor nem szavazhatott volna, - a Gt.18. §-ának (4) bekezdése értelmében - ha a cég társasági szerződése ekként rendelkezett volna, a társasági szerződés azonban ilyen rendelkezést nem tartalmazott.) Határozatképes volt a 2001. március 12-i taggyűlés is, melyen A. S. távollétében K. B. és S. B. a jogszabályoknak megfelelően döntött K. B. ügyvezetővé választásáról. K. B. a 2001. március 12-i taggyűlés megtartása idején már a cég tagjának minősült, mert ezt megelőzően már bejelentette üzletrész megszerzését a társaságnak, már megtette a Gt. 138. § (3) bekezdésében írt nyilatkozatot, az üzletrész átruházás pedig nem igényelte a társasági szerződés alakszerű módosítását. K. B. mint tag a szavazásban részt vehetett, mert a szavazásban való részvételét nem zárta ki a Gt. 18. §-ának (5) bekezdése.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv) 20. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-a és a Pp. 252. § (3) bekezdése, illetve a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján a 33. sorszámú végzés fellebbezéssel nem érintett részét nem érintette, fellebbezéssel megtámadott rendelkezését részben - a 2001. február 7-én és a 2001. április 28-án előterjesztett változás-bejegyzési kérelmek elutasítása tekintetében - hatályon kívül helyezte és e körben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Egyebekben a 33. sorszámú végzését helybenhagyta. Az újabb eljárásban fentiek figyelembevételével kell az elsőfokú bíróság újabb döntést hoznia a 2001. február 7-i és a 2001. április 28-i változás bejegyzési kérelem tárgyában. (Legf. Bír. Cgf.II.32.086/2001. sz.)