adozona.hu
BH+ 2003.4.187
BH+ 2003.4.187
Felülvizsgálati kérelem egyesbíró általi elutasítása, mert az nem tartalmazza azokat a tényeket, amelyek megalapozzák a felülvizsgálati kérelem együttes előfeltételeinek fennállását [Pp. 270. § (2) bek. a) pont, ba) és bb) pont, (3) bek., 273. § (1) bek., 1990. évi CXIII. tv. (továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bek. a) pont].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az M. F. Rt. adós gazdálkodó szervezet ellen 1996. március 26-i kezdő időponttal indult felszámolási eljárás. Az elsőfokú bíróság a hitelező 1999. december 30-án benyújtott kifogásának helyt adva megállapította, hogy a hitelező által 1998. október 14-én kifizetett 794 893 151 Ft nem része az adós gazdálkodó szervezet felszámolás hatálya alá tartozó vagyonának. Egyben kötelezte a felszámolót, hogy ezt az összeget 15 napon belül utalja vissza a hitelező részére. Az elsőfokú bíróság végzése elle...
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a kifogást elutasította. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az adós felszámolás alá vonható vagyonát a módosított Cstv. 4. §-ának (1) bekezdése határozza meg. A 4. § (3) bekezdése tartalmazza azokat a kivételeket, amelyek nem tartoznak a felszámolási vagyon körébe. E kivételek közé nem vonható a hitelező által jogerős bírósági ítélet alapján az adós részére átutalt készpénz összege. A jogerős ítélet alapján teljesített összeg a felszámolási vagyon részévé vált, abba beleolvadt. Azt az adós nem kezelte külön számlán sem, mint olyan összeget, melyre vonatkozóan elszámolási, vagy visszafizetési kötelezettsége lenne a hitelező részére. A felülvizsgálati ítélet folytán az átutalt és az adós felszámolási vagyonába beolvadt készpénzösszegnek az a minősége, hogy az a felszámolási vagyon részévé vált, nem változott meg. A felülvizsgálati határozat folytán a hitelezőnek az adóssal szemben visszafizetési igénye keletkezett, melyet az adós vagyonából a módosított Cstv. 57. és 58. §-ai szerint kell kielégíteni.
A kifejtettekből következően tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a hitelező által 1998. október 14-én kifizetett összeg nem része az adós felszámolás alatti vagyonának és téves az a rendelkezése is, amellyel a felszámoló szervezetet a megjelölt összeg 15 napon belüli visszautalására kötelezte. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a hitelező kifogását elutasította.
A jogerős végzés ellen a hitelező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte a másodfokú végzés megváltoztatását és a kifogásának helyt adó elsőfokú végzés hatályában való fenntartását. Azzal érvelt, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogerős végzése figyelmen kívül hagyja a Legfelsőbb Bíróságnak a peres eljárásban hozott felülvizsgálati ítéletét és annak jogkövetkezményeit. A jogerős végzés szerinti jogértelmezés azt eredményezné, hogy az alperes a jogalap nélkül magánál tartott, a felülvizsgálati ítélet szerint őt soha meg nem illető pénzösszeggel továbbra is rendelkezhetne és abból a hitelezőket kielégíthetné. Álláspontja szerint a jogerős végzés a Cstv. 4. §-ának (1) bekezdésében és 38. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat sérti. Egyben kérte a jogerős végzés végrehajtásának felfüggesztését.
A felülvizsgálati bíróság megállapította, hogy a támadott határozatot a másodfokú bíróság 2002. február hó 18-án hozta meg, ezért a 2001. évi CV. törvény 9. és 12. §-ával módosított 1952. évi III. törvény (módosított Pp.) 270. §-ában és a 273. § (1) és (3) bekezdésében foglalt eljárási szabályok alkalmazásával kell megvizsgálni a hitelező felülvizsgálati kérelmét.
A módosított Pp. 273. §-a (1) bekezdésének megfelelő előzetes vizsgálat során a felülvizsgálati bíróság megállapította, hogy a hitelező felülvizsgálati kérelme nem tartalmazza azokat a tényeket, amelyek megalapozzák a felülvizsgálatnak a módosított Pp. 270. §-ában meghatározott együttes előfeltételei fennállását:
- A hitelező nem jelölt meg olyan jogegységi határozatot, amelytől a támadott határozat eltér [módosított Pp. 270. § (2) bekezdés a) pont];
- nem határozta meg azt az elvi jelentőségű - a joggyakorlat egysége, továbbfejlesztése szempontjából fontos - jogkérdést, amelyben a Legfelsőbb Bíróság még nem hozott közzétett elvi határozatot (irányelvet, elvi döntést, állásfoglalást);
- illetve nem határozta meg azt az elvi jelentőségű jogkérdést, amelyet a támadott határozat a Legfelsőbb Bíróság iránymutatásától eltérően döntött el, konkrétan megjelölve azt az elvi határozatot (irányelvet, elvi döntést, állásfoglalást) amellyel a támadott határozat ellentétes [módosított Pp. 270. § (2) bekezdés bb), és ba) pont].
Mindezek miatt a felülvizsgálati kérelem tartalma nem felel meg a törvényben előírt követelményeknek. Ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a módosított Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján hivatalból elutasította. A módosított Pp. 270. §-ának (3) bekezdése értelmében, a hivatalból történt elutasításra tekintettel, a jogerős másodfokú végzés végrehajtása felfüggesztésének feltételei sem állnak fenn.
Az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a kérelem hivatalból történt elutasítása következtében a felülvizsgálati eljárás illetékmentes. Ezért a Legfelsőbb Bíróság nem határozott a hitelező személyes illetékmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték lerovásáról, illetőleg viseléséről. (Legf. Bír. Gfv.X.31.398/2002. sz.)