adozona.hu
BH+ 2003.3.134
BH+ 2003.3.134
Szabályszerű tagi indítvány esetén a közgyűlés összehívása nem mellőzhető. A közgyűlés összehívása tekintetében mérlegelésnek nincs helye [1992. évi I. tv. (Szvt.) 13. § (1) bek., 21. § (1) bek., 49. § (1) bek., 51. § (6) bek., 54. § (1) bek. a) pontja].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezett szövetkezet 1998. július 13-án megtartott megismételt közgyűlésén - melyen a kérelmező is jelen volt - elfogadta az igazgatóság és a felügyelő bizottság beszámolóját, elfogadta az igazgatóság által előterjesztett költségvetést és ezen belül a közös költségek felemeléséről döntött, és határozott a tisztségviselők díjazásáról is. A lakásszövetkezet elnökéhez 35 személy, közöttük a kérelmező is, beadványt intézett, melyben az általuk megjelölt napirendi pontokkal rendkívüli közgyűl...
BH+ 2003.3.134 Szabályszerű tagi indítvány esetén a közgyűlés összehívása nem mellőzhető. A közgyűlés összehívása tekintetében mérlegelésnek nincs helye [1992. évi I. tv. (Szvt.) 13. § (1) bek., 21. § (1) bek., 49. § (1) bek., 51. § (6) bek., 54. § (1) bek. a) pontja].
A kérelmezett szövetkezet 1998. július 13-án megtartott megismételt közgyűlésén - melyen a kérelmező is jelen volt - elfogadta az igazgatóság és a felügyelő bizottság beszámolóját, elfogadta az igazgatóság által előterjesztett költségvetést és ezen belül a közös költségek felemeléséről döntött, és határozott a tisztségviselők díjazásáról is. A lakásszövetkezet elnökéhez 35 személy, közöttük a kérelmező is, beadványt intézett, melyben az általuk megjelölt napirendi pontokkal rendkívüli közgyűlés összehívását kérték. A javasolt napirendi pontok a következők voltak: az 1998. július 13-án közgyűlés határozatainak megsemmisítése és e közgyűlés napirendi pontjainak megtárgyalása, szavatossági igények érvényesítésének és két képviselő képviseleti jogának megtárgyalása, továbbá a közös helyiségek tulajdonjogával kapcsolatos tájékoztatás. Ezt a tagi kezdeményezést 1998. szeptember 4-én a szövetkezet képviselője átvette, a közgyűlés összehívását azonban - mivel azt indokolatlannak tartotta - mellőzte.A kérelmező törvényességi felügyeleti kérelmében a szövetkezet kötelezését kérte arra, hogy az 1998. szeptember 4-én közölt tagi indítvány alapján az abban megjelölt napirendi pontokkal hívja össze a rendkívüli közgyűlést. (A kerületi bíróság előtt folyamatban lévő perben előterjesztett és áttétel folytán az elsőfokú bírósághoz 1998. november 6-án érkezett kérelem.) Ezen túlmenően a kérelmező úgy nyilatkozott, hogy az elsőfokú bíróság 1998. július 7-én meghozott végzése ellen 1998. július 27-én benyújtott fellebbezésben előadott, az 1998. július 13-i közgyűlési határozatot megsemmisítése iránti kérelmét törvényességi felügyeleti kérelemként kéri elbírálni és ezen törvényességi felügyeleti kérelmet mint a szövetkezet sérelmet szenvedett tagja tartja fenn.
A kérelmezett az alaptalan törvényességi felügyeleti kérelmek elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság 2001. március 22-én meghozott 7. sorszámú végzésében a kérelmező törvényességi felügyeleti kérelmét teljes terjedelmében elutasította. A végzés indoklásában rámutatott arra, hogy az 1998. július 13-i közgyűlésen érvényes határozatok meghozatalára került sor, a kérelmező a határozathozatal szabályszerűtlenségére alaptalanul hivatkozik, mert az alapszabály nem zárja ki a meghatalmazott útján történő szavazást. Erre tekintettel szükségtelen lenne a közgyűlés összehívása is abból a célból, hogy a közgyűlés az 1998. július 13-ai határozatok megsemmisítése után a közgyűlés napirendjén szerepelt kérdéseket ismét megtárgyalhassa. Indokolatlan lett volna az 1998. szeptember 4-én közölt tagi indítványban megjelölt egyéb napirendi pontok megtárgyalása érdekében is közgyűlés összehívása. Az 1998. július 13-ai közgyűlés is foglalkozott ugyanis a szavatossági igények érvényesítésével és a közös helyiségek tulajdonjogáról is tárgyalt, a tagi indítványban megjelölt két személy képviseleti jogának kérdésében pedig szintén nem a közgyűlésnek kell állást foglalnia, mert a két igazgatósági tag megválasztására vonatkozó taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetet jogerős bírósági ítélet elutasította - a kérelmező felülvizsgálati kérelmének elbírálására még nem került sor - a cégbíróság pedig felfüggesztette az ugyanezen igazgatósági tagok bejegyzésére irányuló eljárást.
Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a törvényességi felügyeleti kérelmet teljes terjedelmében megalapozatlannak találta.
A kérelmező fellebbezésében a 7. sorszámú végzés megváltoztatását és a kérelemnek helyt adó határozat meghozatalát kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a szövetkezet alapszabályának rendelkezését, mert nincs lehetőség arra, hogy a közgyűlésen távollévő tagok meghatalmazottjuk útján szavazzanak. Az elsőfokú bíróságnak köteleznie kellett volna a szövetkezetet a tagok által indítványozott közgyűlés összehívására, mert az indítvány szabályos volt, és a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (Szvt.) 21. §-ának (1) bekezdése nem engedi meg, hogy az összehívás mérlegelés kérdése lehessen.
A szövetkezet a 7. sorszámú végzés helybenhagyását kérte.
A fellebbezés részben alapos.
Az Szvt. 21. §-ának (1) bekezdése szerint soron kívül össze kell hívni a közgyűlést, ha ezt a tagok legalább 10%-a indítványozza. Az 1998. július 13-ai közgyűlés jegyzőkönyvében rögzítettek szerint a szövetkezetnek 245 tagja van, és mivel nem merült fel adat arra nézve, hogy a tagi indítvány előterjesztésekor a tagok létszáma a 350 főt meghaladta volna, abból kell kiindulni, hogy a közgyűlés összehívását a tagok több mint 10%-a kezdeményezte. Az indítvány négy pontban jelölte meg, hogy mely napirendi pontok tekintetében kéri a közgyűlés összehívását, így az sem vitatható, hogy az indítványra az ok megjelölésével került sor. Mindezekre tekintettel 1998. szeptember 4-én olyan szabályszerű tagi indítvány előterjesztésére került sor, melyre tekintettel a szövetkezet illetékes szerve nem mellőzhette volna a közgyűlés összehívását. A közgyűlés összehívása tekintetében nem volt helye a mérlegelésnek, mert az Szvt. 21. §-ának (1) bekezdése szabályszerű tagi indítvány esetén parancsoló módon kötelezi a szövetkezetet a közgyűlés összehívására. A szövetkezet tehát nem jogosult az indítvány indokoltságának vizsgálatára, annak következményeit is viselnie kell, ha adott esetben a tagok 10%-a szükségtelenül, ésszerűtlenül kérte a közgyűlés összehívását. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróságnak abból kellett volna kiindulnia, hogy a szövetkezet a közgyűlés összehívásának megtagadásával mulasztásos jogsértést követett el, emiatt működése törvénysértővé vált és fel kellett volna hívnia a szövetkezetet arra, hogy közgyűlésének összehívása útján működésének törvényességét állítsa helyre.
Ezért döntött a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzésének részbeni megváltoztatásáról akként, hogy felhívta a szövetkezetet illetékes szerve útján haladéktalanul hívja össze a szövetkezet közgyűlését az 1998. szeptember 4-én közölt tagi indítványban írtak megtárgyalása végett az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 49. § (1) bek., a Pp. 259. §, 253. § (2) bek. és a Ctv. 54. § (1) bekezdés a/ pontja alapján. (Legf.Bír. Cgf.II.31.723/2001. sz.)