adozona.hu
BH+ 2003.3.133
BH+ 2003.3.133
A Ctv. az ügyészt önálló eljárási jogosultsággal ruházza fel. Amennyiben egyéb jogosult mellett az ügyész is eljárást kezdeményez, úgy az eljárásban önálló félként vesz részt [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 49. § (1) bek., 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. a) és b) pont, Pp. 64. § (3) bek., 213. § (1) bek., 215. §]. Törvényességi felügyeleti eljárás tárgya lehet, ha a kérelmezők a bejegyzett elnevezéstől eltérő névhasználatot sérelmezik [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. a) és d) pont].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az O. Í. Intézet Szervező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság az azonos elnevezésű betéti társaság átalakulásával jött létre. A cégbíróság (továbbiakban elsőfokú bíróság) a korlátolt felelősségű társaságot az 1999. március 29-én kelt végzésével - a jogutódlást feltüntetve - jegyezte be a cégjegyzékbe.
Az Igazságügyi Minisztérium 2000. február 17-én, a Megyei Főügyészség pedig 2000. április 5-én törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a társasággal szemben. A kérelemben az...
Az Igazságügyi Minisztérium 2000. február 17-én, a Megyei Főügyészség pedig 2000. április 5-én törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a társasággal szemben. A kérelemben azt kifogásolták, hogy a cég a működése során az elnevezését a cégjegyzékbe bejegyzett elnevezéstől eltérően használja, reklámjai és konferenciaszervező tevékenysége során a korlátolt felelősségű társasági cégformát nem, csupán az "Intézet" megjelölést tünteti fel. Ezzel az eltérő névhasználattal a Ctv. 52. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt törvénysértő működést valósítja meg. A megyei főügyészség indítványában eljárást kezdeményező jogosultságát a Ctv. 52. §-a (1) bekezdésének a) pontjában jelölte meg. Az Igazságügyi Minisztérium a 2000. május 17-ei kiegészítő beadványában hangsúlyozta, hogy az eljárást a név eltérő használatára tekintettel kezdeményezte. Beadványához szórólapot csatolt, amely O. Í. Intézet megjelöléssel képzési tájékoztatót tartalmaz.
A társaság ellenkérelmében a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmek elutasítását kérte, annak hangsúlyozásával, hogy bejegyzett elnevezésének viseléséhez joga van, az elnevezés nem sért jogszabályt, grafológusok és írásszakértők képzését végzi a társaság, a cégelnevezés erre a tevékenységre utal. Hivatkozott arra is, hogy hivatalos levelezésén a bejegyzett cégelnevezést tünteti fel, és ugyancsak ily módon jelennek meg hirdetései.
Állította azt is, hogy az Igazságügyi Minisztérium kérelméhez csatolt szórólap képzési tájékoztató, amelyet a jelentkező hallgatók kapnak kézhez.
Az elsőfokú bíróság a 2000. május 23-án kelt végzésével a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint a kérelem nem tartozik a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörébe. A névhez fűződő jog, mint személyhez fűződő jog védelmének érvényesítése polgári peres eljárásra tartozik.
A végzéssel szemben a megyei főügyészség fellebbezett, a fellebbezést a Legfőbb Ügyészség fenntartotta, azzal a megjegyzéssel, hogy álláspontja szerint a megyei főügyészség fellépése a Pp. 64. §-ának (3) bekezdése szerinti eljárási cselekménynek minősül. A végzés megváltoztatását, intézkedés alkalmazását indítványozta.
A társaság az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte, helyes indokai alapján.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
Az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) tartalmaz rendelkezéseket a törvényességi felügyeleti eljárásra nézve. Az eljárás fő eseteit az 50. § (1) bekezdése sorolja fel. Így egyebek mellett ilyen eljárásnak lehet helye akkor is, ha a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat. Az eljárás indulhat kérelemre, vagy hivatalból. Az eljárást az 52. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében kezdeményezheti az ügyész, a b) pont szerint pedig a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult közigazgatási szerv vezetője is. Az említett jogszabályhely tehát az ügyészt önálló eljárási legitimációval ruházza fel. Amennyiben egyéb jogosult mellett az ügyész eljárást kezdeményez, úgy az eljárásban önálló félként vesz részt.
A Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése értelmében továbbá eltérő rendelkezések hiányában, az eljárásban alkalmazni kell a Polgári perrendtartás szabályait. Így az eljárásban irányadó a Pp. 213. §-ának (1) bekezdésében és 215. §-ában szabályozott kérelemhez kötöttség elve is. Eszerint tehát a cégbíróságnak a kezdeményezésben írt kérelem tárgyában kell döntenie. Az eljárás sajátosságaira tekintettel az intézkedések vonatkozásában, azok kiválasztásában a kérelemhez már nincs kötve.
Az adott ügyben az elsőfokú bíróság a beadványok tartalmát tévesen értelmezte akként, hogy azok a cégelnevezést kifogásolják. A kérelmezők a bejegyzett elnevezéstől eltérő névhasználatot sérelmezték, ezért kérték a cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedését, e tekintetben azonban az elsőfokú bíróság nem hozott határozatot, ezért szükséges az eljárás megismétlése.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a fentiek szerint újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Cgf.VII.30.087/2001.sz.)