BH+ 2003.2.81

A jogszabály nem tesz különbséget a betéti társaságoknál a tagok vonatkozásában. A cégnévben vezérszóként mind a beltag, mind a kültag neve feltüntetésre kerülhet. A házasságkötés után …né toldatot viselő kültag családi neve a férj családi nevével azonos [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 10. § (1) bek., 103. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 15. § (4) és (8) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

S. B.-né beltag és H. E. I.-né (leánykori nevén: S. A.) kültag által 1999. december 3. napján alapított betéti társaság H. Betéti Társaság cégnéven, valamint H. és társa Bt. rövidített cégnéven kérte a cégbejegyzését.
A Cégbíróság a 2000. január 24-én kelt végzésével a cég bejegyzése iránti kérelmet a hiánypótlási eljárást követően elutasította. Határozatának indokolása szerint a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 15. §-...

BH+ 2003.2.81 A jogszabály nem tesz különbséget a betéti társaságoknál a tagok vonatkozásában. A cégnévben vezérszóként mind a beltag, mind a kültag neve feltüntetésre kerülhet. A házasságkötés után …né toldatot viselő kültag családi neve a férj családi nevével azonos [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 10. § (1) bek., 103. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 15. § (4) és (8) bek.].
S. B.-né beltag és H. E. I.-né (leánykori nevén: S. A.) kültag által 1999. december 3. napján alapított betéti társaság H. Betéti Társaság cégnéven, valamint H. és társa Bt. rövidített cégnéven kérte a cégbejegyzését.
A Cégbíróság a 2000. január 24-én kelt végzésével a cég bejegyzése iránti kérelmet a hiánypótlási eljárást követően elutasította. Határozatának indokolása szerint a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 15. §-ának (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a cégnévben (vezérszóban) a cégtulajdonos vagy a cég tagjainak a neve is szerepeljen. Ilyenkor a nevet nem kötelező teljes terjedelmében szerepeltetni, természetes személyek rendszerint csak a családnevet tüntetik fel. Az alapító tagok között azonban nincs H. nevű, mert a H. nem azonos H.-néval. A H. családi névként férfit jelöl, vagy olyan nőt, akinek a leánykori családneve H., illetve aki férjezett nevén a férj vezetéknevét viseli. A H. tehát nem azonos a férj nevét viselő "né" toldatos névviselési formát választó H. E. I.-néval. A bejegyezni kért H. és társa Bt.-re nem vonatkozik a Ctv. 15. §-ának (4) bekezdése, ezért a (8) bekezdés alapján kell megvizsgálni a cégnevet. A választott cégnév nem felel meg a cégkizárólagosság elvének, mert több ilyen nevű bejegyzett társaság is van a cégjegyzékben.
A társaság fellebbezése folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság a 2001. július 15. napján kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Az indokolást azzal egészítette ki, hogy a Ctv. 15. §-ának (8) bekezdése szerint a cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell, amely rendelkezés nem érinti a cégtulajdonosnak, illetve a tagoknak azt a jogát, hogy nevüket a cégnévben vezérszóként feltüntessék. Az előbbi jogszabályi rendelkezés a cégtulajdonos és a tag megjelölést tartalmazza, ami értelemszerűen azt jelenti, hogy betéti társaság esetén a céghitelesség szempontjából a cégjegyzék részét képező cég teljes elnevezésében és rövidített elnevezésében elsődlegesen a beltag vonatkozásában alkalmazandó ez az előírás. Ha a teljes elnevezésben azonos tevékenységet feltüntető társaságoknál a vezérszóban a cégtulajdonos vagy a cég tagjának a neve is azonos, az egyértelmű megkülönböztethetőségre vonatkozó előírás miatt szükséges valami megkülönböztetésre alkalmas toldat a vezérszónál. Ezt támasztja alá a törvény indokolása is, amely ilyen esetekre célszerűnek látja a cégnév vezérszavának megkülönböztető jelzővel való kiegészítését.
A jogerős végzés ellen a társaság nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását és a társaság cégbejegyzését kérte. Arra hivatkozott, hogy a Ctv. 15. §-ának (8) bekezdése betéti társaság esetében a kültagra is vonatkozik, miután a kültagok is tagok. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely kizárná betéti társaság kültagjának azt a jogát, hogy nevét a cégnévben szerepeltesse. A bejegyezni kért betéti társaság a Ctv. 15. §-ának (8) bekezdésére figyelemmel választotta vezérszóként a cégnévben a kültag nevét.
A felülvizsgálni kért határozat jogszabálysértő.
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 101. §-ának (1) bekezdése értelmében a betéti társaságot legalább egy tag (beltag), és legalább egy másik tag (kültag) alapíthatja, akik közül a beltag felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan, és a többi beltaggal egyetemleges, míg a kültag csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - e törvényben meghatározott kivétellel - nem felel.
A Gt. 103. §-ának (1) bekezdése szerint a beltaggal azonos módon felel a kültag, ha neve szerepel a társaság cégnevében.
A Ctv. 15. §-ának (8) bekezdése szerint a cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. Két vagy több azonos nevű cég közül a választott név viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be. Ez a rendelkezés nem érinti a cégtulajdonosnak, illetve a tagoknak azt a jogát, hogy nevüket a cégnévben vezérszóként feltüntethessék.
A Ctv. 15. §-ának (8) bekezdése tehát lehetővé teszi olyan cég cégbejegyzését, amelynek cégneve a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől nem különbözik egyértelműen. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha az azonos nevű cégek nevében vezérszóként a tag, illetve a cégtulajdonos neve szerepel. E jogszabályi rendelkezés nem tesz különbséget betéti társaságoknál a tagok körében. A cégnévben vezérszóként mind a beltag, mind a kültag neve feltüntetésre kerülhet. Ezt a lehetőséget a Gt. 103. §-a is biztosítja úgy, hogy amennyiben a kültag neve kerül a cégnévbe, akkor a kültag felelősségének mértéke megváltozik.
A bejegyzés alatt álló betéti társaság kültagjának házasságkötés utáni családi neve H., utóneve pedig E. I.-né. Ebből az következik, hogy a bejegyzés alatt álló betéti társaság cégnevében vezérszóként a kültag neve szerepel, ezért a Ctv. 15. §-ának (8) bekezdése értelmében a társaság cégneve nem sérti a cégjegyzékbe korábban már bejegyzett, illetve cégbejegyzési kérelmét korábban már benyújtott azonos cégnevű cégek névviselési jogát.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogszabálysértő határozatokat hatályon kívül helyezte, és a jogszabálynak megfelelő új határozatot hozott, amelyben a bejegyzés iránti kérelemnek helyt adott, és a cégbejegyzés foganatosítására felhívta az elsőfokú bíróságot. (Legf.Bír. Gfv.X.32.810/2001. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.