adozona.hu
BH+ 2003.2.67
BH+ 2003.2.67
A felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó követelést - ideértve a keresettel, viszontkeresettel, beszámitási kifogással és végrehajtási kérelemmel való igényérvényesítést is - csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. [Ptk. 269. § (1) bek., 1986. évi 11. tvr. 17. § (4) bek., 1991. évi XLIX. tv. 36. §, 38. § (3) bek., 84. § a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes jogelődje, a B. Rt. és az alperes l989. október 6-án megállapodott egymással, amelyben a B. Rt. vállalta, hogy a l93l26. lajstromszámú "Eljárás élő állatok húsminőségének előrejelzésére és a húsminőség alapján szelekcióra" című szabadalom l20 000 Ft-os fenntartási költségét megfizeti, illetve, amennyiben szabadalom hasznosítási szerződés létrejön a felek között, viseli, míg az alperes vállalta, ha a fenti szerződés nem jön létr...
BH+ 2003.2.67 A felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó követelést - ideértve a keresettel, viszontkeresettel, beszámitási kifogással és végrehajtási kérelemmel való igényérvényesítést is - csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. [Ptk. 269. § (1) bek., 1986. évi 11. tvr. 17. § (4) bek., 1991. évi XLIX. tv. 36. §, 38. § (3) bek., 84. § a) pont].
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes jogelődje, a B. Rt. és az alperes l989. október 6-án megállapodott egymással, amelyben a B. Rt. vállalta, hogy a l93l26. lajstromszámú "Eljárás élő állatok húsminőségének előrejelzésére és a húsminőség alapján szelekcióra" című szabadalom l20 000 Ft-os fenntartási költségét megfizeti, illetve, amennyiben szabadalom hasznosítási szerződés létrejön a felek között, viseli, míg az alperes vállalta, ha a fenti szerződés nem jön létre, úgy l989. december l5-től számított l5 napon belül a megelőlegezett költséget visszafizeti. A B. Rt. a l20 000 Ft-ot kifizette, azonban szabadalom hasznosítási szerződés a felek között nem jött létre, és az alperes a megelőlegezett összeget határidőben nem fizette vissza.A per során a B. Rt.-vel szemben l994. július 8-án felszámolást kezdeményeztek, majd a felszámolást l994. augusztus l6-án elrendelték.
Az alperes a perben az l995. március 22-én tartott tárgyaláson szóban, majd l995. április 27-én írásbeli előkészítő iratában a B. Rt. fa. követelésével szemben beszámítási kifogást terjesztett elő.
A jogerős ítélet a fenti tényállás alapján kötelezte az alperest, 120 000 Ft, ennek l990. március 8-tól járó évi 20%-os kamata és perköltség megfizetésére. A jogerős ítélet az alperes beszámítási kifogásával érdemben nem foglalkozott, mert megállapítása szerint a B. Rt.-vel szemben a felszámolás elrendelése az 1988. évi 26. tvr.-rel módosított 1986. évi ll. tvr. (továbbiakban: tvr.) hatálya alatt történt és a tvr. 17. §-ának (4) bekezdése szerint a felszámolási eljárás közzététele után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést - ideértve a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet is - csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. E rendelkezés valamennyi követelésre, így a beszámítási kifogás útján érvényesített követelésre is vonatkozott.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében az alperes kérte annak hatályon kívül helyezését és tartalma szerint az első fokú ítélet keresetet elutasító rendelkezésének a helybenhagyását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az 1986. évi ll. tvr. 17.§-ának (2) bekezdésébe és a Ptk. 296. §-ának (1) bekezdésébe ütközik, mert beszámításnak az azonos jogviszonyból eredő pénzkövetelés esetén a felszámolási eljárás során is helye van, amellyel egyező határozatot hozott a Legfelsőbb Bíróság a BH l989/1/25. szám alatt közzétett eseti döntésében.
A jogerős ítélet meghozatalát követően a B. Rt. felszámolása befejeződött, a céget a cégnyilvántartásból törölték, majd a megyei bíróság végzésében megállapította, hogy a cég egyetemleges jogutódja a B. Z. Kutatási Alapítvány, amely jogutódot az alperes perbe vont.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
Elöljáróban a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a beszámítási kifogás elbírálhatóságával kapcsolatban tévesen alkalmazta a tvr. 17. §-ának (4) bekezdését. Az iratokból egyértelműen megállapítható, hogy a felperes jogelődjével szemben elrendelt felszámolás kezdő időpontja 1994. augusztus 16-a, és a felszámolást a bíróság a csődeljárásról a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló, 1992. január l-jén hatályba lépett 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) alapján rendelte el és folytatta le. A felszámolás kezdő időpontjára tekintettel tehát a korábban hatályos rendelkezések már nem voltak alkalmazhatók, mert azokat a Cstv. 84. §-ának a) pontja l992. január l-jétől kezdődően hatályon kívül helyezte.
Mindennek azonban az ügy érdemi elbírálására ügydöntő kihatása nem volt, mert a tvr. 17. §-a a Cstv.-nek a jogerős ítélet meghozatalakor hatályos 36. és 38. §-aival lényegében egyezően rendelkezett arról, hogy a gazdálkodó szervezettel szemben megindult felszámolási eljárás során beszámításnak milyen feltételek mellett van helye, illetve egyezően rendelkezett mindkét jogszabály arról, hogy a felszámolási eljárástól függetlenül egyéb polgári perben a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelés érvényesíthető-e.
Mind a tvr. 17. §-ának (4) bekezdése, mind a Cstv. 38. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést - ideértve a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet is - csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Ezzel kapcsolatban pedig - a jogerős ítélet álláspontjával egyezően - a Legfelsőbb Bíróság a Bírósági Határozatokban 1994/I/695. szám alatt közzétett eseti döntésében rámutatott, hogy az igény érvényesítésének minősül mind a keresettel, mind a viszontkeresettel és a beszámítási kifogással való igényérvényesítés is.
Tartalmilag tehát jogszabálysértés nélkül mellőzte a jogerős ítélet az alperes beszámítási kifogásának érdemi elbírálását, ezért a Legfelsőbb Bíróság - a Pp. 11. §-ának (5) bekezdésében írtak szerint öt hivatásos bíróból álló tanácsban eljárva - a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (l) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. X. 21.239/2002.).