adozona.hu
BH+ 2003.1.32
BH+ 2003.1.32
A cégnév cégvalódiság elvébe ütközésénél vizsgálandó szempontok [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 15. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Ö.-H. J. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 2000. október 19-én cégbejegyzési iránti kérelmet terjesztett elő. A bejegyzési kérelem mellékleteként becsatolt 2000. október 11-én kelt társasági szerződés szerint a társaság főtevékenysége a 7484. TEÁOR számú máshová nem sorolt egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás, de tevékenységi körei között szerepel a 9271. TEÁOR számú szerencsejáték fogadás elnevezésű tevékenységi kör is.
A cégbíróság 2000. november 17...
A cégbíróság 2000. november 17-én kelt hiánypótló végzésében többek között felhívta a kft.-t, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a 9271. TEÁOR számú tevékenységi körön belül mit kíván végezni és szükség esetén csatolja a szükséges engedélyt. Felhívta továbbá a bejegyzést kérőt a székhely jogszerű használatának igazolására.
A hiánypótló végzés felhívásának a kft. akként tett eleget, hogy 2000. december 28. napján módosította létesítő okiratát, mely a kft. főtevékenységét és a cégnevet nem érintette, a tevékenységi körök közül azonban törlésre került a 9271. számú TEÁOR tevékenység. A székhelyhasználat vonatkozásában a kft. csatolta az ingatlan tulajdoni lapját, valamint a tulajdonossal kötött haszonkölcsön szerződést.
A cégbíróság 2001. február elsején kelt végzésében a cég bejegyzése iránti kérelmet elutasította. Végzése indokolásában az elsőfokú bíróság kifejtette, a cég úgy tett eleget a hiánypótló felhívásban foglaltaknak, hogy a 9271. TEÁOR számú tevékenységet törölte, így a cég nevében megjelölt tevékenységi kör már nincs összhangban a társaság tevékenységi körével, ezért a választott név nem felel meg az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 15. §-ának (1) bekezdésében írtaknak. A székhelyhasználat vonatkozásában kifejtette, a tulajdoni lap szerint az ingatlan építési terület, azon építmény nincs. A csatolt szerződés szerint az ingatlanon van valamilyen felépítmény, hogy ez miből áll az nem állapítható meg.
A cég fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a cég bejegyzését, másodlagosan az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását kérte. Fellebbezésében kifejtette, a kft. elsődlegesen szerencse, illetve egyéb játékok közvetítésével, játékleírások, játékismertetők megírásával kíván foglalkozni, így ez a tevékenységi kör ténylegesen nem tartozik a 9271. TEÁOR számú tevékenységi kör alá, a cég tevékenysége és a cég elnevezése pedig összhangban áll. Álláspontja igazolására csatolta a Szerencsejáték Felügyelet tájékoztatását. A székhelyként megjelölt ingatlannal kapcsolatban ugyancsak okiratokat csatolt, melyek igazolják, hogy az ingatlanon felépítmény található, kifejtette azt az álláspontját, hogy a cégbíróságnak nem is kellett volna vizsgálnia a székhelyhasználat jogszerűségét.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezésben felhozott érvelést elfogadva akként döntött, hogy a kft. cégneve az adott tényállás mellett nem ütközik a cégvalódiság elvébe. A vezérszó nem vitásan játékkal kapcsolatos alapvető tevékenységre utal, de nem feltétlenül szerencsejátékra, fogadásra, így a cégnév nem tekinthető a módosított tevékenységi kör alapján sem megtévesztőnek.
A székhelyhasználat jogszerűségének vizsgálatával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság álláspontja a következő. Helyesen hivatkozott a cég arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság kialakult gyakorlata szerint csak akkor kell vizsgálni a székhelyhasználat jogszerűségét, ha olyan adat merül fel, amely azt kétségbe vonja. A jelen tényállás mellett ilyen adat nem volt a felterjesztett iratokból megállapítható. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a hiánypótló végzéshez csatolt haszonkölcsön szerződés már valószínűsítette, hogy ellentétben a tulajdoni lapban szereplő adatokkal a székhelyként megjelölt ingatlanon felépítmény van. Ezt a tényt megerősítették a fellebbezéshez csatolt okiratok. Így a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem jogszerűen utasította el a kft. cégbejegyzési kérelmét.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban a fentiek figyelembevétele mellett kell dönteni arról, hogy a cég bejegyzésének törvényes feltételei fennállnak-e. (Legf. Bír. Cgf. II. 30.988/2001. sz.)