adozona.hu
BH+ 2002.12.632
BH+ 2002.12.632
Cégbejegyzésre irányuló kérelem illetékes bírósághoz való áttétele esetén a bejegyzésre irányadó határidőket a változás bejegyzése iránti kérelem illetékes cégbírósághoz való megérkezésétől kell számítani [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 26. § (2) bek., 42. §, 44. § (3) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégbíróságnál nyilvántartott S. Bt. 1999. február 1-jén változás bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő, amely a társaság új székhelyének cégbejegyzésére is irányult. A cégbíróság 1999. február 2. napján kelt 14. sorszámú végzésével a kérelmet és a cégiratokat illetékességből áttette a megyei bírósághoz mint cégbírósághoz. A végzés 1999. február 21. napján jogerőre emelkedett.
A cégiratok a megyei bírósághoz mint cégbírósághoz 2000. október 3. napján érkeztek meg. A cégbíróság 2000. ok...
A cégiratok a megyei bírósághoz mint cégbírósághoz 2000. október 3. napján érkeztek meg. A cégbíróság 2000. október 12-én hiánypótlást rendelt el, amely érvényes társasági szerződésmódosító okirat benyújtására is irányult, mert a beltag már más társaságoknak is korlátlan felelősségű tagja, ami a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 4. §-ának (1) bekezdésébe ütközik. A cégbíróság a hiánypótlás teljesítésére - elutasítás terhe mellett - 30 napot biztosított. A végzést a társaság jogi képviselője 2000. október 16. napján átvette.
A kérelmező 2000. november 15. napján a hiánypótlási kötelezettségét részben teljesítette, a társasági szerződésmódosítással kapcsolatosan azonban kifejtette azt a jogi álláspontját, amely szerint a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 42. §-ának (3) bekezdése értelmében a változás bejegyzés a törvény erejénél fogva létrejött. Álláspontja szerint ugyanis a Ctv. 42. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidőt 1999. február 1. napjától kell számítani, amikor a kérelem a cégbírósághoz érkezett. Emellett előadta, hogy B. Zs. beltagnak a társaság tudomása szerint más társaságnál nem áll fenn korlátlan felelősséggel járó tagsági viszonya.
A megyei bíróság mint cégbíróság a 2000. november 28. napján kelt végzésével a változás bejegyzése iránti kérelmet elutasította a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatt. Határozatát azzal indokolta, hogy a Ctv. 42. §-ának (2) bekezdésében meghatározott 38 napos határidőt az iratoknak a megyei bírósághoz mint cégbírósághoz való megérkezésétől kell számítani. A cégbíróság a jogszabályban meghatározott határidőn belül bocsátotta ki a hiánypótlást elrendelő végzését, amit arra alapított, hogy a társasági szerződés a Gt. 4. §-ának (1) bekezdésébe és 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rendelkezésekbe ütközik, ugyanis a társaságba belépő tag már 16 más társaság korlátlan felelősségű tagja, továbbá 32 társaságban képviselő.
A végzés ellen a társaság fellebbezett, kérte annak megváltoztatását és a változások cégbejegyzését. Lényegében megismételte azt a jogi álláspontját, amely szerint a változás bejegyzése a Ctv. 42. §-ának (3) bekezdése értelmében a törvény erejénél fogva a kérelem szerinti tartalommal a kérelem benyújtását követő 39. napon létrejött. Emellett hivatkozott arra, hogy a cégbíróság hiánypótlást elrendelő végzése nem jelölte meg azokat a gazdasági társaságokat, amelyekben a beltag korlátlan felelősségű tag lenne, illetve azt, hogy tagsági viszonyok a kérelem előterjesztésének időpontjában fennálltak-e, vagy azokat a kérelem benyújtását követően létesítette a beltag. A cégbíróság végzéséből nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy valóban azonos személyről van-e szó a korlátlan felelősségű tagsági viszony és képviselői tisztség vizsgálata során.
A fellebbezés részben megalapozott.
Az elsőfokú bíróság hiánypótlást elrendelő végzéséből és a fellebbezéssel kifogásolt változás bejegyzése iránti kérelmet elutasító végzéséből, továbbá a cégiratokból sem lehet megállapítani azokat az adatokat, amelyekre az elsőfokú bíróság alapította a határozatait. Ezek hiányában a határozatok helytállóságának kérdésében a másodfokú bíróság megalapozottan nem foglalhat állást.
A Legfelsőbb Bíróság már több eseti döntésében (pl. Cgf. II. 31.819/1999/4. számú) kifejtette, hogy a székhelyváltozás cégbejegyzésére irányuló kérelem illetékes bírósághoz való áttétele esetében a Ctv. 26. §-ának (2) bekezdésében, a 42. §-ában, valamint 44. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidőt milyen kezdő naptól kell számítani. A bírói gyakorlat ebben a kérdésben következetesen úgy foglalt állást, hogy ezeket a határidőket a változás bejegyzése iránti kérelem illetékes cégbírósághoz való megérkezésétől kezdődően kell számítani.
Az áttételt elrendelő cégbíróság és a változás bejegyzési eljárásra illetékes megyei bíróság mint cégbíróság a Ctv. 42. §-ának (1) bekezdésében meghatározott határidőt betartotta, a kérelem cégbírósághoz történt megérkezését követő 11. napján postára adta a hiánypótlást elrendelő végzését, majd a hiánypótlásra nyitva álló 30 napos határidő leteltét követően a változás bejegyzése iránti kérelem megérkezését követő 26. napon postára adott végzésével elutasította a változás bejegyzése iránti kérelmet. Ezért a változás bejegyzése a törvény erejénél fogva nem jött létre. A rendelkezésre álló adatok hiányában azonban a hiánypótlást elrendelő végzés megalapozottsága kérdésében nem lehet állást foglalni, amelynek függvénye a változás bejegyzése iránti kérelmet elutasító végzés helytállóságának kérdésében hozandó határozat tartalma.
Fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az újabb eljárásban a vizsgálat tárgyává kell tenni a társaság új beltagjának és képviselőjének a más gazdasági társaságoknál fennálló korlátlan felelősségű tagsági viszonyának és képviselői vezető tisztségviselői megbízatása fennálltának a kérdését, és ennek eredményétől függően hozhat az elsőfokú bíróság megalapozottan újabb határozatot. (Legf. Bír. Cgf. VII. 30.367/2001. sz.)