adozona.hu
BH+ 2002.12.626
BH+ 2002.12.626
Ingatlan apportálása esetén az ingatlannal való rendelkezési jog széljegy alapján akkor tekinthető igazoltnak, ha annak a jogalanynak a tulajdonjoga, akitől a széljeggyel rendelkező apportőr a tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozó igényét származtatja, már bejegyzésre került [Ptk. 117. § (3) bek., 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 12. § (1) bek., 164. §, 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 41. § (1) bek. melléklet I. pont 3. alpont e) alpontja].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégbíróságnál nyilvántartott A. Kft. 2000. október 25-én változás bejegyzése iránt nyújtott be kérelmet, amely - többek között - a társaság törzstőkéjének 22 000 000 Ft-ról 138 000 000 Ft-ra történő felemelésének cégbejegyzésére is irányult. A törzstőke felemelésének tárgya volt a B-i 774. számú tulajdoni lapon 39.210/11. hrsz. alatt felvett B., F. út 10. szám alatt lévő felépítményes ipari terület 63/1000 eszmei hányad részéből a külön vázrajz szerint 4. számmal megjelölt épületrész teljes...
BH+ 2002.12.626 Ingatlan apportálása esetén az ingatlannal való rendelkezési jog széljegy alapján akkor tekinthető igazoltnak, ha annak a jogalanynak a tulajdonjoga, akitől a széljeggyel rendelkező apportőr a tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozó igényét származtatja, már bejegyzésre került [Ptk. 117. § (3) bek., 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 12. § (1) bek., 164. §, 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 41. § (1) bek. melléklet I. pont 3. alpont e) alpontja].
A cégbíróságnál nyilvántartott A. Kft. 2000. október 25-én változás bejegyzése iránt nyújtott be kérelmet, amely - többek között - a társaság törzstőkéjének 22 000 000 Ft-ról 138 000 000 Ft-ra történő felemelésének cégbejegyzésére is irányult. A törzstőke felemelésének tárgya volt a B-i 774. számú tulajdoni lapon 39.210/11. hrsz. alatt felvett B., F. út 10. szám alatt lévő felépítményes ipari terület 63/1000 eszmei hányad részéből a külön vázrajz szerint 4. számmal megjelölt épületrész teljes infrastruktúrával és a vázrajzon körülhatárolt földterület rész, amely a 63/1000 eszmei hányadrészből 8/1000 eszmei hányadrészt jelent. Az apportáló az S. Kft. tag. Az apport értékét 81 200 000 Ft + áfa összegben jelölték meg. A bejegyzés iránti kérelemhez mellékelt tulajdoni lap másolat szerint az ingatlanra vonatkozóan 92 db elintézetlen kérelem van folyamatban, amelyeket a széljegyek tanúsítanak. Az apportáló S. Kft.-nek 4 db tulajdonjog bejegyzése iránti kérelme elintézetlen (61027/1999, 115799/1999, 221946/1999. és 67656/2000. szám). A legutolsó kérelmet megelőzően 33 db kérelem szintén tulajdonjog bejegyzésére, a többi vételi jog, jelzálogjog, tulajdonjog fenntartással történő eladás, szerződésmódosítás, elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére, jelzálogjog törlésére, jelzálogjog jogosult változás bejegyzésére, illetve az eljárás megszüntetésére irányul.A cégbíróság 2000. november 2-án kelt 20. sorszámú végzésével hiánypótlásra szólította fel a kérelmezőt, amely - többek között - olyan tulajdoni lap benyújtását is előírta, amelyen az apportőr tulajdonosként szerepel. A cégbíróság a hiánypótlás teljesítésére - elutasítás terhe mellett - 20 napot biztosított.
A kérelmező 2000. december 6. napján a hiánypótlási kötelezettségét részben teljesítette. A hiteles tulajdoni lap másolatával kapcsolatosan előadta, hogy azt a kérelméhez eredetileg már mellékelte, és abból megállapítható az apportáló S. Kft. széljegyzett tulajdonjoga a szintén csatolt adásvételi szerződéssel együtt. A rangsor elve alapján az apportált felépítményes ingatlan a széljegyek sorrendjében 111. helyen szerepel, amely 111 államigazgatási határozat meghozatalát kívánja.
A cégbíróság a 2000. december 11. napján kelt végzésével a változás bejegyzése iránti kérelmet elutasította a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 41. §-ának (4) bekezdése alapján. Határozatát azzal indokolta, hogy a társaság a hiánypótlási kötelezettségét nem teljesítette, az apportáló S. Kft. tulajdonjoga csak széljegy formájában került rögzítésre. A Ptk. 117. §-ának (3) bekezdése szerint az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen kívül a tulajdonosváltozásnak a ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.
A végzés ellen a társaság fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, és a változások cégbejegyzését. Előadta, hogy az apportőr három adásvételi szerződéssel szerezte meg az ingatlanon fennálló tulajdonjogát, és mindhárom adásvételi szerződés a tulajdoni lapon széljegy formájában szerepel. A tulajdoni lapból és az adásvételi szerződésekből egyértelműen megállapítható az apportőr tulajdonjoga és az, hogy több mint 138 tulajdonos kérelme elintézetlen széljegyként szerepel. Ha a cégbíróság álláspontja kerülne elfogadásra, az gyakorlatilag az állami tulajdonú ingatlanok forgalomképtelenségét jelentené.
A fellebbezés megalapozatlan.
A Ptk. 117. §-ának (3) bekezdése szerint ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 12. §-ának (1) bekezdése értelmében - figyelemmel a Gt. 164. §-ában foglaltakra - a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság tulajdonába kell adni. Az apportot szolgáltató tagnak tehát a bejegyzési eljárás során a Ctv. 41. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján igazolnia kell, hogy az apportőr jogosult az apportként megjelölt ingatlan tulajdonjogát átruházni.
A Ctv. mellékletének I. 3. e) pontja azt tartalmazza, hogy ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan - három hónapnál nem régebbi - tulajdoni lapját kell mellékelni a cégbejegyzési kérelemhez, amelyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság már több eseti döntésében kifejtette azt a jogi álláspontját, amely szerint az ingatlannal való rendelkezési jog széljegy alapján akkor tekinthető igazoltnak, ha annak a jogalanynak a tulajdonjoga, akitől a széljeggyel rendelkező apportőr a tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozó igényét származtatja, már bejegyzésre került.
A társaság a cégbejegyzési eljárásban olyan tulajdoni lapot csatolt, amely nem alkalmas az ingatlan feletti rendelkezési jog igazolására.
Fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf. VII. 30.486/2001. sz.)