adozona.hu
BH+ 2002.11.585
BH+ 2002.11.585
A követelés jogi és ténybeli alapjának a megváltoztatása olyan keresetváltoztatás, amelyre a fellebbezési eljárás során nincs lehetőség [Pp. 247. § (1) bek., 249. § (1) bek., 235. § (1) bek., 141. § (6) bek].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. r. felperes a keresetében a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetése jogellenességének a megállapítását, a felmentési időre járó munkabér, valamint egyhavi végkielégítés, és ezek kamatai megfizetését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperesek, köztük az I. r. felperes keresetét elutasította.
A megállapított tényállás szerint az I. r. felperes tanítóként állt a B. I. Általános Iskola alkalmazásában. Az általános iskolát a fenntartó önkormányzat közgyűlési határozatával 1999...
BH+ 2002.11.585 A követelés jogi és ténybeli alapjának a megváltoztatása olyan keresetváltoztatás, amelyre a fellebbezési eljárás során nincs lehetőség [Pp. 247. § (1) bek., 249. § (1) bek., 235. § (1) bek., 141. § (6) bek].
Az I. r. felperes a keresetében a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetése jogellenességének a megállapítását, a felmentési időre járó munkabér, valamint egyhavi végkielégítés, és ezek kamatai megfizetését kérte.A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperesek, köztük az I. r. felperes keresetét elutasította.
A megállapított tényállás szerint az I. r. felperes tanítóként állt a B. I. Általános Iskola alkalmazásában. Az általános iskolát a fenntartó önkormányzat közgyűlési határozatával 1999. augusztus 31. napjával jogutód nélkül megszüntette. Az iskola igazgatója az I. r. felperest az 1999. július 28-án kelt intézkedésével értesítette, hogy közalkalmazotti jogviszonya 1999. augusztus 31-ével megszűnik, mert a fenntartó a hivatkozott határozatával az általános iskolát 1999. augusztus 31-ével jogutód nélkül megszüntette; felperes részére az őt megillető járandóságként a végkielégítést megfizette.
A bíróság a perbeli bizonyítékok alapján nem találta alaposnak az I. r. felperesnek azt az érvelését, hogy az alperesnek a egyes feladatok racionalizálásával kapcsolatos körlevele alapján előterjesztett felmentési kérelmére tekintettel a közalkalmazotti jogviszonyát ennek megfelelően, felmentéssel kellett volna a munkáltatónak megszüntetnie. A tájékoztató jellegű körlevélben ugyanis ilyen kötelezettségvállalás nem szerepelt. Ezért a Kjt. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszony jogszerűen szűnt meg. A munkáltató az erről szóló értesítés indokolásában a jogutód nélküli megszüntetésre hivatkozással a jogcímet is megjelölte. Mindezekre tekintettel a bíróság felperes keresetét elutasította.
Az I. r. felperes fellebbezésében a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatását, a közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítását, és a jogellenesség jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte a Kjt. 34. §-a alapján. Arra hivatkozott, hogy a fenntartó változására figyelemmel a Kjt. 25/A. §-át kellett volna alkalmazni. Az Mt. 4. §-a szerinti rendeltetésellenes joggyakorlást állított, a kilátásba helyezett felmentés mellőzése miatt. Az Mt. 5. §-a alapján hátrányos megkülönböztetésre is hivatkozott a más iskolákban alkalmazott kedvezőbb intézkedések miatt. Az Mt. 7. §-ába ütközően is jogellenesnek tartotta közalkalmazotti jogviszonya megszüntetését az alperes megtévesztő magatartása miatt. A csoportos létszámleépítésre tekintettel az Mt. 94/A. §-ában foglaltak megsértését is állította.
A megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét - a helytálló indokaira hivatkozással - helybenhagyta.
A másodfokú bíróság egyetértett a helytállóan megállapított tényállásból levont jogi következtetéssel, amely szerint az alapító döntése következtében a munkáltató jogutód nélküli megszűnése folytán jogszerűen szűnt meg a felperes közalkalmazotti jogviszonya.
Az Mt. 4., 5., 7., 10. §-ára, a Kjt. 25/A. §-ára, valamint az Mt. 94/A. §-ára alapított követelést a másodfokú bíróság tiltott keresetváltoztatásnak minősítette, ezért ezekkel érdemben nem foglalkozott. A fellebbezési eljárásban előterjesztett tényállítások és bizonyítási indítványok tekintetében utalt a Pp. 249. §-a (1) bekezdésében és 235. §-ában foglaltakra.
Az I. r. felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, és a kereseti kérelmének helytadó határozat hozatalát, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és új eljárás elrendelését kérte. Vitatta a tiltott keresetváltoztatás megállapítását. Arra hivatkozott, hogy a jogellenesség megállapítására irányult az eredeti kereseti kérelme is. A fellebbezésében csupán a jogellenességre vonatkozó álláspontját alátámasztó jogi érvelést egészítette ki, amelyet tévesen minősített a jogerős ítélet a keresetváltoztatás tilalmába ütközőnek. Az elsőfokú eljárásban előterjesztett, a felmentés jogkövetkezményeinek alkalmazására irányuló igényét a Kjt. 34. §-a alapján kiegészítette, ez azonban megítélése szerint nem ütközik a Pp. 247. §-a (1) bekezdésébe. Sérelmezte, hogy a másodfokú ítélet a jogszabály hivatkozásán túlmenően nem jelölte meg, melyek azok az új tényállítások és bizonyítékok, amelyek a Pp. 235. §-ának (1) bekezdésébe ütköztek, és nem indokolta meg, hogy ez milyen okból jogszabálysértő. Részletesen kifejtette érdemben is az Mt. 4. §-ára, 5. §-ára, 7. §-ára, 94/A. §-ára, valamint a Kjt. 25/A. §-ára alapított jogellenességre vonatkozó álláspontját.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A peres iratok alapján megállapítható, hogy az I. r. felperes pontosított kereseti kérelme a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetése jogellenességének megállapítására, továbbá közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel való megszüntetésének megállapítására és alperesnek a felmentési időre járó "munkabér" és kamatai, valamint egyhavi végkielégítés megfizetésére való kötelezésére irányult. A jogellenesség indokát abban jelölte meg, hogy a munkáltató a jogviszony megszüntetésének módjáról nem rendelkezett, illetve az előzetes kérelmére tekintettel jogviszonyát csak felmentéssel szüntethette volna meg.
Az előbbiekhez képest a fellebbezésében az elsőfokú eljárásban nem érvényesített, új igényként kérte az elmaradt illetménye (egyéb járandósága), és a Kjt. 34. §-a (4) bekezdése alapján a 2-12 havi átlagkeresete megfizetését. A jogellenesség megállapításának jogi és ténybeli alapja tekintetében új tényként és jogcímként hivatkozott az alapító és az Egyház megállapodására és ezzel kapcsolatban a Kjt. 25/A. §-a alkalmazására, a rendeltetésellenes joggyakorlásra (Mt. 4. §), a hátrányos megkülönböztetésre (Mt. 5. §), a megtévesztés miatti érvénytelenségre (Mt. 7. §-a és 10. §-a), illetve a csoportos létszámleépítésre (Mt. 94/A. §).
A felülvizsgálati kérelem ezért tévesen támadta az előzőeknek tiltott keresetváltoztatásként való minősítését, mivel a követelés jogi és ténybeli alapjának a megváltoztatása olyan keresetváltoztatás, amelyre a fellebbezési eljárás során a Pp. 247. §-ának (1) bekezdése alapján nincs lehetőség. Önmagában az a körülmény, hogy a felperes a keresetében is hivatkozott a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésére, a jogerős ítéletben a meg nem engedett keresetváltoztatásra vonatkozóan kifejtett álláspont helytálló voltát nem cáfolja. A fellebbezésben a jogellenesség megállapítását ugyanis az előzőekben részletezettek szerint más tényre és jogcímre alapítottan kérte, és az alperessel szemben új követeléseket érvényesített.
Az új tényállítással kapcsolatos felülvizsgálati támadás érdemben sem alapos. A fenntartó változás bizonyítékaként megjelölt megállapodásról ugyanis a felperes már az elsőfokú eljárás idején is tudomással bírt, ezt igazolják a fellebbezésben előadottak. Ily módon olyan új tényt, bizonyítékot jelölt meg, amelyet gondos pervitel mellett már az elsőfokú eljárásban elő kellett volna adnia. Ennek elmulasztása azzal járt, hogy a késedelmesen felhozott tényt, bizonyítékot a másodfokú bíróság a Pp. 249. §-ának (1) bekezdése, illetve 235. §-ának (1) bekezdése alapján - a 141. § (6) bekezdésében foglaltakra tekintettel - figyelmen kívül hagyta. Az ezzel kapcsolatos indokolásbeli hiányosság nem minősül az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértésnek.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet az I. r. felperes tekintetében a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Az alperesnek felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel, ezért e tárgyban határozni nem kellett.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.820/2001. sz.)