adozona.hu
BH+ 2002.11.581
BH+ 2002.11.581
Ha a bíróság vagy más hatóság a cégbíróságot olyan ítéletről vagy határozatról tájékoztatja, amely a cégjegyzékben szereplő adatról megállapítja vagy valószínűsíti, hogy törvénysértő, a cégbíróságnak törvényességi felügyeleti eljárást kell lefolytatnia [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 46. § (1) és (3) bek., 52. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cég l997. február 24-én megtartott taggyűlésén Sz. L. és M. G-né tagokat kizárta, és mint ügyvezetőket visszahívta, továbbá R. Zs.-t ügyvezetőnek megválasztotta. Sz. L. és M. G.-né taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt pert indítottak a céggel szemben. A kerületi bíróság 2000. március 16-án meghozott ítéletében az l997. február 24-én meghozott taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte, a másodfokú bíróság pedig ezt a határozatot 2000. december 14-én meghozott ítéletével...
BH+ 2002.11.581 Ha a bíróság vagy más hatóság a cégbíróságot olyan ítéletről vagy határozatról tájékoztatja, amely a cégjegyzékben szereplő adatról megállapítja vagy valószínűsíti, hogy törvénysértő, a cégbíróságnak törvényességi felügyeleti eljárást kell lefolytatnia [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 46. § (1) és (3) bek., 52. § (2) bek.].
A cég l997. február 24-én megtartott taggyűlésén Sz. L. és M. G-né tagokat kizárta, és mint ügyvezetőket visszahívta, továbbá R. Zs.-t ügyvezetőnek megválasztotta. Sz. L. és M. G.-né taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt pert indítottak a céggel szemben. A kerületi bíróság 2000. március 16-án meghozott ítéletében az l997. február 24-én meghozott taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte, a másodfokú bíróság pedig ezt a határozatot 2000. december 14-én meghozott ítéletével helybenhagyta.Az elsőfokú bíróságon 2001. február 5-én érkeztetett ítéletek alapján az elsőfokú bíróság meghozta 106. sorszámú végzését, melyben a 2000. december 14-i hatállyal R. Zs. ügyvezetőt törölte a cégjegyzésre jogosultak sorából, Sz. L.-t és M. G.-nét cégjegyzésre jogosult ügyvezetőként bejegyezte, továbbá 2000. december 14-i hatállyal törölte a cégjegyzékből annak feltüntetését, hogy M. G.-né és Sz. L. a cég kizárt tagjai. a "kizárt tag" minőségre utalás nélkül e személyeket, mint tagokat a cégjegyzékbe 2000. december 14-i hatállyal bejegyezte. A 106. sorszámú végzés azt is rögzítette, hogy mindezen bejegyzésekre az előbb hivatkozott ítéletek alapján került sor. Az indoklást nem tartalmazó 106. sorszámú végzés rendelkező része a végzés elleni jogorvoslat tekintetében az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 46. §-ának (1) és (3) bekezdésében írtak szerinti tájékoztatást tartalmazott.
A cég a fellebbezési határidőn belül fellebbezési illetékkel ellátott kijavítás iránti kérelmet terjesztett elő a 106. sorszámú végzéssel szemben. Előadása szerint a Ctv. 46. §-ának (1) bekezdése kifejezetten csak a kérelemre induló változás bejegyzési eljárások esetén és a kérelemnek helyt adó bejegyző végzéssel kapcsolatban zárja ki a fellebbezési jogosultságot. Álláspontja szerint a 106. sorszámú végzésnek a fellebbezési jogosultság kizárására vonatkozó tájékoztatása tehát nyilvánvalóan téves, csak elírás következménye lehet, így ennek kijavítása mellőzhetetlen. Rámutatott arra is, hogy az állandó bírói gyakorlat szerint valamely taggyűlési határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bírói ítélet nem jelenti az eredeti állapot helyreállítását, ezért törvénytelennek kell minősíteni a 106. sorszámú végzésnek Sz. L. és M. G.-né "visszajegyzéséről" szóló rendelkezéseit". Utalt arra is, hogy e személyek ügyvezetői megbízatása egyébként is 1997. április 1-jén lejárt, üzletrészük pedig időközben értékesítésre került. Kérte a 106. sorszámú végzés jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatásának akkénti kijavítását, hogy a végzés ellen fellebbezésnek van helye. Egyben fellebbezését is előterjesztette a jogszabálysértő 106. sorszámú végzés ellen, és kérte annak hatályon kívül helyezését, mert álláspontja szerint a hivatalbóli "visszajegyzésnek" jogszabályi alapja nem volt.
Az elsőfokú bíróság 112. sorszámú végzésében a kijavítás iránti kérelmet elutasította. A végzés indoklásában arra utalt, hogy a 106. sorszámú végzés meghozatalára hivatalból, bírósági ítéletek alapján került sor.
A cég fellebbezésében a 112. sorszámú végzés megváltoztatását, a kijavítási kérelemnek helyt adó határozat meghozatalát és a 106. sorszámú végzés elleni fellebbezés érdemi elbírálását kérte. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a 106. sorszámú végzés mind a jogorvoslati záradék tekintetében, mind érdemben megalapozatlan, téves és súlyosan jogszabálysértő volt. Előadása szerint a jogerős ítélet alapján a cég törvényes működésének helyreállításáról törvényességi felügyeleti eljárás keretében kellett volna az elsőfokú bíróságnak gondoskodnia, és az eljárás eredményéhez képest kellett volna a cégjegyzékben bejegyzést, vagy törlést foganatosítania. A 106. sorszámú végzésben írt tartalommal azonban nem volt jogosult az elsőfokú bíróság a jogerős ítélet végrehajtására.
A 112. számú végzés elleni fellebbezés nem alapos.
A cégeljárásban is alkalmazandó a Pp. 224. §-a, melyben írtak szerint a bíróság akár kárkérelemre, akár hivatalból, elrendelheti határozatának kijavítását, amennyiben a határozat névcserét, hibás névírás, számítási hibát, vagy más hasonló elírást tartalmaz. Az elsőfokú bíróság 106. sorszámú végzésének a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatásról szóló rendelkezése azonban elírást nem tartalmazott, az elsőfokú bíróság azért tájékoztatta a feleket a Ctv. 46. §-ának (1) bekezdésében írtak szerint a jogorvoslat lehetőségéről, mert az volt az álláspontja, hogy e jogszabályhely szerint van helye jogorvoslatnak a 106. számú végzéssel szemben. Erre tekintettel viszont a kijavítás iránti kérelmet elutasító 112. számú végzése a jogszabályoknak megfelelt, ezért a Legfelsőbb Bíróság a 112. számú végzés helybenhagyásáról döntött a Pp. 259. §-a és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján.
A 106. sorszámú végzés elleni fellebbezés alapos.
A Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el az elsőfokú bíróság álláspontját a Ctv. 46. §-ának (1) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban. E jogszabályhely első mondata a kérelemnek helyt adó bejegyző végzés ellen zárja ki a fellebbezés lehetőségét és ilyen végzéssel szemben engedi meg a perindítást a jogszabályhely második mondatában írtak szerint. Jelen esetben azonban az elsőfokú bíróság a 106. sorszámú végzés meghozatalakor nem kérelemnek adott helyt, hanem hivatalból, egy tudomására jutott jogerős ítélet alapján döntött adatváltozások bejegyzéséről.
A Ctv. 52. §-ának (2) bekezdése szerint, ha bíróság, vagy más hatóság a cégbíróságot olyan ítéletről, vagy határozatról tájékoztatja, amely a cégjegyzékben szereplő adatról megállapítja, vagy valószínűsíti, hogy az törvénysértő, a cégbíróságnak a törvényességi felügyeleti eljárást le kell folytatnia. Miután jelen esetben a jogerős ítélet olyan taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezéséről döntött, melyek az elsőfokú bíróság korábbi bejegyző végzésének alapjául szolgáltak, és erről az elsőfokú bíróság tudomást szerzett, nem mellőzhette volna a Ctv. 52. § (2) bekezdésében írtak alapján a hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását és csak e törvényességi felügyeleti eljárás eredménye alapján dönthetett volna arról, hogy a törvényesség helyreállítása érdekében milyen intézkedések meghozatala szükséges. Az elsőfokú bíróság nem ennek megfelelően járt el, majd indoklás nélkül döntött adatváltozások bejegyzéséről és végzése ellen nem biztosított fellebbezési jogot.
Az eljárási szabálysértéssel meghozott elsőfokú végzést ezért a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése és 49. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 252. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján. Az újabb eljárásban az előbbiek szerint kell az elsőfokú bíróságnak a hivatalbóli eljárást lefolytatnia a cég működésének helyreállítása érdekében és döntését indokolnia kell. (Legf. Bír. Cgf.II.32.728/2001. sz.)