BH+ 2002.10.526

A cég végelszámolása során hozott téves törvényességi felügyeleti intézkedés, a végelszámolás téves törlése [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. § (1) bek., 46. §, 48. §, 49. § (1) bek., 50. § (1) bek. b) és c) pont, 52. § (3) bek., 54. § (1) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A megyei bíróság mint cégbíróság (továbbiakban elsőfokú bíróság) a szövetkezetet …. cégjegyzékszámon tartja nyilván. Az elsőfokú bíróság a szövetkezetet 1998. június 10-én kelt végzésével megszűntnek nyilvánította, végelszámolónak dr. W. F.-t rendelte ki. A fellebbezés folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az 1999. június 1-jén kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzésének a végelszámoló személyére vonatkozó rendelkezését megváltoztatta, és végelszámolónak M. B.-nét jelölt...

BH+ 2002.10.526 A cég végelszámolása során hozott téves törvényességi felügyeleti intézkedés, a végelszámolás téves törlése [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. § (1) bek., 46. §, 48. §, 49. § (1) bek., 50. § (1) bek. b) és c) pont, 52. § (3) bek., 54. § (1) bek.].
A megyei bíróság mint cégbíróság (továbbiakban elsőfokú bíróság) a szövetkezetet …. cégjegyzékszámon tartja nyilván. Az elsőfokú bíróság a szövetkezetet 1998. június 10-én kelt végzésével megszűntnek nyilvánította, végelszámolónak dr. W. F.-t rendelte ki. A fellebbezés folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az 1999. június 1-jén kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzésének a végelszámoló személyére vonatkozó rendelkezését megváltoztatta, és végelszámolónak M. B.-nét jelölte ki.
Az elsőfokú bíróság az 1999. december 13-án kelt végzésével kijavított 1999. december 6-án kelt végzésével a cégjegyzékbe végelszámolóként 1999. december 6-i hatállyal M. B.-nét bejegyezte. A végzésében az elsőfokú bíróság a végelszámolás kezdő időpontjaként 1999. június 1-jét tüntette fel.
A végelszámolási eljárás tartama alatt a szövetkezettel szemben több per indult, egyebek mellett a szövetkezet "volt tagjai által megalakított Társasházak" elszámolási pert kezdeményeztek.
2000. december 5-én M. B.-né végelszámoló bejelentette az elsőfokú bíróságnak, hogy a végelszámolási eljárást 2000. november 30-án befejezte. Kérte a szövetkezet törlését a cégjegyzékből. Az elsőfokú bíróság a kérelemre nézve hiánypótlási eljárást folytatott, 2000. december 14-én személyes meghallgatást is tartott. A személyes meghallgatás jegyzőkönyvéből megállapíthatóan M. B.-né a végelszámolási eljárást 1999. december 6-ától tekintette megindultnak. Az elsőfokú bíróság tájékoztatta a végelszámolót arról, hogy a végelszámolás kezdő időpontja 1999. június 1-je, ennek az időpontnak alapulvételével kell a végelszámolási záróokiratokat elkészíteni. A meghallgatáson a végelszámoló bejelentette az elsőfokú bíróságnak, hogy a szövetkezet székhelyét értékesítette. A perekre nézve akként nyilatkozott, azokról nem volt tudomása, azért fejezte be a végelszámolást. Az elsőfokú bíróság a meghallgatáson kihirdetett végzésével felhívta a végelszámolót új székhely bejelentésére. (A felhívásra a végelszámoló egyebekben 2001. február 8-án új székhelyet jelentett be, az elsőfokú bíróság pedig végzésével 2001. február 5-i hatállyal a szövetkezet új székhelyét bejegyezte.)
Az elsőfokú bíróság a személyes meghallgatást követően, a 2000. december 28-án kelt végzésével elrendelte "M. B.-né cégjegyzékből való törlését". Egyidejűleg végelszámolónak kirendelte a "T-A." Részvénytársaságot.
Törvényességi felügyeleti intézkedésként továbbá felhívta a cég képviselőjét (végelszámolóját) új székhely kijelölésére, és az arra vonatkozó változásbejegyzési kérelem előterjesztésére. A végzés indokolása szerint a végelszámoló a cég székhelyét értékesítette, a végelszámolási eljárást 2000. november 30-án befejezte, a cég törlése iránt terjesztett elő kérelmet, és nyilatkozata szerint a végelszámolás befejezésére figyelemmel nem tekinti magát végelszámolónak. Ugyanakkor az eljárás során megállapítást nyert, hogy a szövetkezettel szemben számos per van folyamatban. Ezért az elsőfokú bíróság az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjára hivatkozással új végelszámoló kijelöléséről döntött.
A végzésnek a M. B.-né törlésére és új végelszámoló kirendelésére vonatkozó rendelkezésével szemben M. B.-né jogi képviselő útján fellebbezett. E rendelkezések hatályon kívül helyezését, az eljárás megszüntetését kérte. Arra hivatkozott, az elsőfokú bíróság hatáskörét túllépte, amikor új végelszámoló kijelöléséről határozott, erre a Ctv. 50. §-ának (1) bekezdése nem ad lehetőséget. Vitatta, hogy a 2000. december 14-i személyes meghallgatáson tett nyilatkozatát akként lehetne értelmezni, hogy nem tekinti magát végelszámolónak. Természetszerűleg mindaddig, amíg a szövetkezet törlésére nem kerül sor, ellátja a tisztséget. Hangsúlyozta azt is, az eddig elvégzett végelszámolási tevékenységhez kapcsolódó még hátralévő feladatokat is neki kell elvégeznie.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A cégeljárásra, így a bejegyzési, változásbejegyzési eljárásra és a törvényességi felügyeleti eljárásra nézve a Ctv. tartalmaz rendelkezéseket. A bejegyzési, változásbejegyzési eljárás a cég törvényes képviselője, illetve az általa meghatalmazott jogi képviselő kérelmére indul. Ha a kérelem illetve az annak alapjául szolgáló okiratok hiányosak - bejegyzésre alkalmatlanok - a cégbíróság hiánypótlási eljárást folytat, és érdemi határozatát - elutasítás vagy bejegyzés - annak eredményétől függően hozza meg. A hiánypótlás esetleges elmulasztásának jogkövetkezménye a kérelem elutasítása.
A cégeljárásban eltérő rendelkezések hiányában, továbbá a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése és 49. §-ának (1) bekezdése értelmében megfelelően alkalmazandók a polgári peres eljárás szabályai. A bejegyzési, változásbejegyzési és a törvényességi felügyeleti eljárásban tehát egyaránt irányadók a Pp.-nek a határozatok kötőerejére vonatkozó rendelkezései.
Korábban bejegyzett adatok megváltoztatására (törlésére) csak a Ctv. 46. §-ában illetve 48. §-ában szabályozott peres eljárásban hozott jogerős ítélet alapján, vagy egyéb, a Ctv.-ben meghatározott törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként kerülhet sor.
A törvényességi felügyeleti eljárás fő eseteit a Ctv. 50. §-ának (1) bekezdése sorolja fel. Így ilyen eljárásnak van helye a b/ pont értelmében, ha a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok folytán vált törvénysértővé, továbbá a c/ pont értelmében akkor is, ha a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve ennek alapján a cégjegyzék nem tartalmazza vagy jogszabályba ütköző módon tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok kötelezően előírnak. Ha pedig a cég okirat-benyújtási, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a Ctv. 52. § (3) bekezdésében írt eljárásnak van helye. E szerint a cégbíróság felhívja a céget, ha pedig a cég a felhívás ellenére mulaszt, a cégbíróság a Ctv. 54. §-ának (1) bekezdésében írt intézkedéseket alkalmazhatja.
Az adott ügyben önmagában az a tény, hogy a végelszámoló 2000. november 30-án a végelszámolási eljárást befejezte, a cég törlése iránti kérelmet előterjesztette, és álláspontja az volt, hogy a végelszámolást a jogszabályoknak megfelelően lefolytatta, nem alapozza meg a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását, a végelszámoló törlését, új végelszámoló kirendelését. Egyebekben az iratokból az is megállapítható volt, hogy az elsőfokú bíróság 2001. január 22-én a 114. sorszámú végzésével M. B.-né végelszámoló által előterjesztett törlési kérelmet el is utasította, többek között a folyamatban lévő peres eljárásokra figyelemmel.
Mindezekre tekintettel azt kellett megállapítani, hogy az elsőfokú bíróság tévesen és alaptalanul folytatott törvényességi felügyeleti eljárást.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett részét a Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, és ebben a körben az eljárást megszüntette. (Legf.Bír. Cgf.VII.30.524/2002. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.