adozona.hu
BH+ 2002.10.522
BH+ 2002.10.522
A cég cégbejegyzési kérelmének jogerős elutasítása után a cég csak az elutasító végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül használhatja fel a korábbi eljárásban benyújtott iratokat. A később benyújtott kérelmet a cégbíróságnak új, önálló cégbejegyzési kérelemnek kell tekinteni, és ilyenként elbírálni [1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 15. § (2) bek., 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 26. § (2) és (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 2000. július 14-én indult cégbejegyzési eljárás során az elsőfokú bíróság 2000. július 27-én kézbesített 3. sorszámú végzésével a bejegyzési akadályok megjelölése mellett 40 nap alatti hiánypótlásra szólította fel a céget, majd 4. sorszámú végzésében a hiánypótlás elmaradása miatt a bejegyzési kérelmet elutasította. A 4. sorszámú végzés az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 41. §-ának (4) bekezdésén alapul.
A cég fellebbezésében a 4. sorszámú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság...
BH+ 2002.10.522 A cég cégbejegyzési kérelmének jogerős elutasítása után a cég csak az elutasító végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül használhatja fel a korábbi eljárásban benyújtott iratokat. A később benyújtott kérelmet a cégbíróságnak új, önálló cégbejegyzési kérelemnek kell tekinteni, és ilyenként elbírálni [1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 15. § (2) bek., 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 26. § (2) és (4) bek.].
A 2000. július 14-én indult cégbejegyzési eljárás során az elsőfokú bíróság 2000. július 27-én kézbesített 3. sorszámú végzésével a bejegyzési akadályok megjelölése mellett 40 nap alatti hiánypótlásra szólította fel a céget, majd 4. sorszámú végzésében a hiánypótlás elmaradása miatt a bejegyzési kérelmet elutasította. A 4. sorszámú végzés az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 41. §-ának (4) bekezdésén alapul.A cég fellebbezésében a 4. sorszámú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. A fellebbezésben előadta, hogy miután az elsőfokú bíróság a cég 2000. május 4-én előterjesztett cégbejegyzési kérelmét elutasította, a cég bejegyzési kötelezettségének az újabb bejegyzési kérelem benyújtásával kívánt eleget tenni. Álláspontja szerint az újabb - 2000. július 14-én előterjesztett - bejegyzési kérelmét az elsőfokú bíróság jogszabálysértően utasította el, a 3. sorszámú végzésben írt felhívás teljesítésének elmulasztása miatt. A 3. sorszámú végzésben ugyanis az elsőfokú bíróság nem hívhatta volna fel a céget olyan okiratok csatolására, melyeket a cég a korábbi cégbejegyzési eljárás során már csatolt, ezen kívül olyan okiratok csatolására sem hívhatta volna fel, melyek hiányát a korábbi cégbejegyzési eljárás nem kifogásolta.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú eljárás során beszerzett cégiratok alapján megállapította, hogy ugyanezen cég a 2000. május 3-án kelt társasági szerződése alapján már 2000. május 4-én nyújtott be cégbejegyzési kérelmet az elsőfokú bírósághoz, melyet az elsőfokú bíróság 2000. május 9-én meghozott és 2000. május 27-én jogerőre emelkedett végzésével hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül - a pénzintézeti igazolás hiánya miatt - elutasított. A fellebbezésben írtakkal ellentétben ezt követően a cégnek bejegyeztetési kötelezettsége nem volt, számára az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 15.§-ának (2) bekezdése volt irányadó, azaz működését meg kellett volna szüntetnie. A cég nem ennek megfelelően járt el, a 2000. május 3-i társasági szerződés alapján 2000. július 14-én ismételt cégbejegyzési kérelmet nyújtott be az elsőfokú bírósághoz, az eljárási illeték és a költségtérítés ismételt befizetése mellett. Az elsőfokú bíróság az újabb bejegyzési eljárás során meghozott 3. sorszámú végzésében több pontban szólította fel a céget a társasági szerződés módosítására és további mellékletek csatolására és a Gt. 15. §-ának (2) bekezdésében írtak alapján arra is felhívta a cég figyelmét, hogy "az új cég alapítását a tagok az elutasítást követően határozhatták el", tehát a bejegyzésnek csak az ennek megfelelően elkészített okiratok alapján lehet helye.
A cég a 3. sorszámú végzés alapján semmiféle okiratot nem csatolt. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyes tényállás alapján a jogszabályok megfelelő alkalmazásával megalapozottan döntött a bejegyzési kérelem elutasításáról.
A Ctv. 26. §-ának (2) bekezdése alapján 2000. május 9-én meghozott elutasító végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül a cég benyújthatta volna a hiányzó pénzintézeti igazolást és kérhette volna a Ctv. 26. §-ának (4) bekezdése alapján ismételten a cég bejegyzését. Ebben az esetben fel lehetett volna használni a korábbi eljárásban benyújtott iratokat. Jogosult lett volna fellebbezést is benyújtani a 2000. május 9-én meghozott végzés ellen. Ez a végzés azonban 2000. május 27-én jogerőre emelkedett.
A 2000. július 14-én benyújtott cégbejegyzési kérelmet azonban az elsőfokú bíróságnak már önálló cégbejegyzési kérelemnek kellett tekintenie, és annak alapján például arra is jogosult volt, hogy aláírási címpéldányok csatolására a céget attól függetlenül felhívja, hogy a 2000. május 4-én indult cégbejegyzési eljárás során az aláírási címpéldány csatolásra került. Jogosult volt az elsőfokú bíróság a társasági szerződés érdemi vizsgálatára is, függetlenül attól, hogy erre a korábbi cégbejegyzési eljárásban nem került - a Ctv. 26. § (2) bekezdése alapján meghozott végzésre tekintettel nem is kerülhetett - sor. Önmagában arra tekintettel, hogy a cég az aláírási címpéldányt a hiánypótlási eljárás során nem csatolta, az elsőfokú bíróság jogosult volt elutasítani a 2000. május 3-án kelt társasági szerződésen alapuló és egyébként 2000. július 14-én téves jogszabály értelmezés alapján előterjesztett cégbejegyzési kérelmet.
A Legfelsőbb Bíróság döntése a Ctv. 20. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-án és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdésén alapul. (Legf.Bír. Cgf.II.32.431/2000. sz.)