adozona.hu
BH+ 2002.9.479
BH+ 2002.9.479
A bíróság a pert részben nem szüntetheti meg, ha az ügyfél a közigazgatási eljárásban a fellebbezési jogát kimerítette (1957. évi IV. tv. 72. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesnél az elsőfokú adóhatóság 1993-96. adóévekre vonatkozóan a költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzését végezte. Az ellenőrzés megállapításai alapján az elsőfokú adóhatóság az 1999. március hó 17. napján kelt határozatában összesen a vizsgált adóévekre vonatkozóan társasági adó és útalap hozzájárulás adónemekben 1 246 000 Ft adóhiányt állapított meg a felperes terhére, egyben kötelezve a felperest az adóhiány után 196 000 Ft adóbírság és 239 000 Ft késedelmi pótlék egyidejű megfiz...
BH+ 2002.9.479 A bíróság a pert részben nem szüntetheti meg, ha az ügyfél a közigazgatási eljárásban a fellebbezési jogát kimerítette (1957. évi IV. tv. 72. §).
A felperesnél az elsőfokú adóhatóság 1993-96. adóévekre vonatkozóan a költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzését végezte. Az ellenőrzés megállapításai alapján az elsőfokú adóhatóság az 1999. március hó 17. napján kelt határozatában összesen a vizsgált adóévekre vonatkozóan társasági adó és útalap hozzájárulás adónemekben 1 246 000 Ft adóhiányt állapított meg a felperes terhére, egyben kötelezve a felperest az adóhiány után 196 000 Ft adóbírság és 239 000 Ft késedelmi pótlék egyidejű megfizetésére.Az elsőfokú határozat ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő, mely fellebbezésben kérte a határozat megváltoztatását, indokként tételesen megjelölve az adóhiányok és a bírság, valamint a késedelmi pótlék összegét. Az útalapra vonatkozó elsőfokú adómegállapítást vitatva megjegyezte, hogy amennyiben nem áll meg a társasági adóhiány és az útalap utáni megállapítás, nem lehetséges a bírság és a késedelmi pótlék előírása sem.
A fellebbezés folytán eljárt alperes az 1999. május hó 18. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében kérte az alperesi határozat megváltoztatását, valamint az adóhiányok és a mulasztási bírság törlését. A felperes keresetében a fellebbezésben foglaltakat változatlanul fenntartva ismételten összegszerűen megjelölte a társasági adóhiány, valamint az útalapra vonatkozó adóhiány összegét. Egyben keresetét az útalap, valamint az elsőfokú határozat 8. pontja tekintetében részletesen indokolta is.
A megyei bíróság az 1999. október hó 4. napján kelt végzésével a pert az elsőfokú adóhatósági határozat indokolásának 3., 8. és 9. pontjával összefüggésben előterjesztett kereseti kérelem vonatkozásában az 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 72. § (1) és (2) bekezdése, valamint a Pp. 157. § a) pontja alapján, figyelemmel a Pp. 130. § b) pontjára is megszüntette. Az elsőfokú bíróság indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú közigazgatási határozatban több egymástól jól elkülöníthető kérdésben döntött az elsőfokú adóhatóság, mely döntések közül a felperes a fellebbezését csak a határozat indokolásának 2., 6. és 14. pontjával összefüggésben terjesztette elő. Ennek következtében - miután a felperes az elsőfokú határozat 3., 8. és 9. pontjai tekintetében fellebbezési jogával nem élt - e pontokra vonatkozóan jogszerűen keresetet sem indíthatott.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezésében kifejtette, hogy az Áe. 62. § (1) és (2) bekezdései alapján az ügyfél az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen élhet fellebbezéssel, mely fellebbezés folytán a megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást az alperes teljes körűen felülvizsgálja. A felperes álláspontja szerint a közigazgatási eljárásban az alperesi határozatot teljes egészében megtámadta és a teljes határozati érték után eleget tett a fellebbezési illeték lerovási kötelezettségének. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatására való kötelezését, valamint az alperes perköltségben való marasztalását.
Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az Áe. 72. § (1) bekezdése alapján az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekében sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti keresettel az ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát. A hivatkozott szakasz (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezése kizárt.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság - az általa vizsgált jogkérdésben - téves jogi álláspontra helyezkedett; a felperes elsőfokú közigazgatási határozat elleni fellebbezéséből egyértelműen megállapítható ugyanis, hogy az a határozat valamennyi rendelkezése ellen irányult, ehhez képest nincs jogi relevanciája annak, hogy a határozat indokolását hogyan és mennyiben érintette a fellebbezés. A felperes az általa vitatott adóhiány összegét is akként jelölte meg, hogy az kimerítette az elsőfokú határozat által megállapított teljes adókötelezettséget.
Mindezek folytán az Áe. 72. § (2) bekezdésében - a keresetindítás feltételeként meghatározott - jogszabályi feltétel megvalósult, a felperes a fellebbezési jogát kimerítette, ezért tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a pert részben, az elsőfokú határozat 3., 8. és 9. pontjaihoz tartozó indokolás tekintetében megszüntette.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, és érdemi határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróságnak az új eljárás során - az időközben meghozott ítéletének figyelembevételével kell - az elsőfokú végzés által érintett kereseti kérelmek vonatkozásában döntenie. (Legf.Bír. Kpkf.III.35.415/1999.)