adozona.hu
BH+ 2002.9.470
BH+ 2002.9.470
A cégnév írásmódjának is jelentősége van, tehát ha a bejegyzést kérő kizárólag a cégnév írásmódját kívánja megváltoztatni, akkor a cégnév, a rövidített név módosításáról van szó, amely változás bejegyzési kérelem előterjesztésének kötelezettségével jár [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 1. § (2) bek., 40. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2000. március 27-én a H. és Társa Közkereseti Társaság változás bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő a 2000. március 20-án megtartott taggyűlés határozatai alapján. Ezen a taggyűlésen többek között döntés született H. Gy. tagsági viszonya megszűnéséről, és új tagként lépett be a társaságba T. A. Új fióktelepet is létesítettek. Csatolásra került az egységes szerkezetű, az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.)-nek megfelelő tartamú társasági szerződés is, melyben a cég nevében, rövidített nevében a ...
BH+ 2002.9.470 A cégnév írásmódjának is jelentősége van, tehát ha a bejegyzést kérő kizárólag a cégnév írásmódját kívánja megváltoztatni, akkor a cégnév, a rövidített név módosításáról van szó, amely változás bejegyzési kérelem előterjesztésének kötelezettségével jár [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 1. § (2) bek., 40. § (1) bek.].
2000. március 27-én a H. és Társa Közkereseti Társaság változás bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő a 2000. március 20-án megtartott taggyűlés határozatai alapján. Ezen a taggyűlésen többek között döntés született H. Gy. tagsági viszonya megszűnéséről, és új tagként lépett be a társaságba T. A. Új fióktelepet is létesítettek. Csatolásra került az egységes szerkezetű, az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.)-nek megfelelő tartamú társasági szerződés is, melyben a cég nevében, rövidített nevében a vezérszó - szemben a cégjegyzékbe bejegyzett formától - kizárólag nyomtatott nagybetűkből áll, ugyanilyen formában szerepel az új üzletvezetésre jogosult tag aláírási címpéldányán is a vezérszó. Az egységes szerkezetű társasági szerződés szerint B. J. tag lakcíme B., V. út 4., (eltérő a cégjegyzékbe bejegyzett címtől) az új lakcím bejegyzésére irányuló kérelmet azonban a cég nem terjesztett elő.A cégbíróság 2000. március 31-én kelt hiánypótló végzésében felhívta a bejegyzést kérőt egyebek mellett az alábbi hiányok pótlására: "a társasági szerződés alakiságainak megfelelő szerződéssel korrigálják az egységes szerkezetű társasági szerződésben a cég elnevezésénél és rövidített elnevezésénél a vezérszót és azt a bejegyzésnek megfelelően határozzák meg (H. és Társa)." A felhívás egyebek mellett tartalmazta, a szerződés módosításának minősülő jegyzőkönyvet egészítsék ki B.J. új lakcímének megjelölésével.
A cégbíróság 2000. május 30-án kelt végzésével a bejegyzést kérő változás bejegyzése iránti kérelmét elutasította. Végzése indokolásában kifejtette, a bejegyzést kérő hiánypótlási kötelezettségének hiányosan, illetve hibásan tett eleget, nem korrigálta az egységes szerkezetű társasági szerződésben, a szerződést módosító okiratban, illetve az aláírási címpéldányon a cég vezérszavának írásmódját. Az egységes szerkezetű társasági szerződés szerint B. J. lakcíme B., V. utcában van, a módosított társasági szerződés szerinti lakcíme azonban megegyezik a cégjegyzékbe bejegyzett, a fentiektől eltérő címmel.
A bejegyzést kérő fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a változások bejegyzését kérte. Kifejtette, H. Gy. tagsági viszonyának megszűnése miatt a céget névváltoztatási kötelezettség nem terhelte, elírás folytán került B. J. lakcímeként a V. utca feltüntetésre, ezt megfelelően tükrözi a hiánypótlásként csatolt társasági szerződést módosító okirat, illetve jegyzőkönyv. Vitatta továbbá, hogy jogi személyiség nélküli cégek esetén az elutasítás okként megjelöltek egyáltalán vizsgálhatók-e.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen észlelte, hogy a bejegyzett cégnévben, rövidített névben a vezérszó a kezdőbetűt leszámítva kisbetűvel íródik, míg a változás bejegyzési kérelemhez mellékelt okiratokban a vezérszó kizárólag nyomtatott nagybetűkből áll. Az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 1. §-ának (2) bekezdése szerint a cég cégneve alatt szerezhet jogokat, vállalhat kötelezettségeket. A cégnév írásmódjának is jelentősége van, ha tehát a bejegyzést kérő kizárólag a cégnév írásmódját kívánja megváltoztatni, akkor a cégnév, rövidített név módosításáról van szó, mely változás bejegyzési kérelem előterjesztési kötelezettséggel jár. A csatolt okiratokból azonban ilyen szándék nem állapítható meg, így helyesen és egyértelműen hívta fel a cégbíróság a bejegyzést kérőt, hogy a releváns okiratokban (szerződés-módosítás, egységes szerkezetű társasági szerződés, aláírási címpéldány) a cég nevét, a bejegyzett cégnévvel azonos formában tüntesse fel. A hiánypótlási felhívás nem irányult a vezérszó megváltoztatására, így a fellebbezés ezzel kapcsolatos fejtegetései érdektelenek.
A fellebbezésben foglaltak nem helytállóak B. J. lakcímét illetően sem. Olyan egységes szerkezetű társasági szerződés ugyanis nem került a hiánypótlási eljárás során csatolásra, melyben B. J. lakcíme azonos lenne a cégjegyzékbe bejegyzett címmel.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat továbbá arra, hogy a cégbíróság nem lépte túl a Ctv. 40. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hatáskörét, mind a cégnév, mind a kkt. tagjainak lakcíme cégjegyzéki adat, melynek helytállóságát vizsgálni köteles. Ellentmondó adatok alapján adatváltozás pedig a cégjegyzékbe nem jegyezhető be, tehát nem lehetséges, hogy úgy kerüljön változás bejegyzésre, hogy az alapjául szolgáló egységes szerkezetű okirat, illetve szerződés-módosítás ellentétes adatokat tartalmazzon.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf.Bír. Cgf.II.32.297/2000. sz.)