adozona.hu
BH+ 2002.8.407
BH+ 2002.8.407
Ha a rendelkezésre álló okiratokból nem állapítható meg, hogy a részvénytársaság nyilvánosan vagy zártkörűen működik, annak megállapítása érdekében, hogy a közgyűlés összehívása szabályszerűen történt-e, előbb a fentieket kell a bíróságnak tisztáznia [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 177. § (1) és (2) bek., 234. § (3) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 12-14. §-ai, 44. § (1) bek., 50. § (1) bek. c) pont, 62. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A B. Részvénytársaság 1999. december 20-án tartott közgyűlésén hozott határozatok alapján a jogi képviselő 2000. január 12. napján változás bejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz.
A kérelem hiányosságaira tekintettel a cégbíróság 35. sorszámú végzésében - egyebek mellett - felhívta a társaság jogi képviselőjét, hogy csatolja a Cégközlönyben, illetve a Magyar Nemzetben megjelent közgyűlési hirdetményt, továbbá igazolja a közgyűlési meghívók feladását, ugyanis a meghívón nincs keltezé...
BH+ 2002.8.407 Ha a rendelkezésre álló okiratokból nem állapítható meg, hogy a részvénytársaság nyilvánosan vagy zártkörűen működik, annak megállapítása érdekében, hogy a közgyűlés összehívása szabályszerűen történt-e, előbb a fentieket kell a bíróságnak tisztáznia [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 177. § (1) és (2) bek., 234. § (3) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 12-14. §-ai, 44. § (1) bek., 50. § (1) bek. c) pont, 62. § (1) bek.].
A B. Részvénytársaság 1999. december 20-án tartott közgyűlésén hozott határozatok alapján a jogi képviselő 2000. január 12. napján változás bejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz.A kérelem hiányosságaira tekintettel a cégbíróság 35. sorszámú végzésében - egyebek mellett - felhívta a társaság jogi képviselőjét, hogy csatolja a Cégközlönyben, illetve a Magyar Nemzetben megjelent közgyűlési hirdetményt, továbbá igazolja a közgyűlési meghívók feladását, ugyanis a meghívón nincs keltezés.
A hiánypótlást követően az elsőfokú bíróság 37. sorszámú végzésében a cég változás bejegyzése iránti kérelmét elutasította, egyben az l999. december 20. napján megtartott közgyűlésen hozott határozatokat megsemmisítette. Indokolásában megállapította, hogy a 35. sorszámú végzés kapcsán a társaság úgy nyilatkozott, hogy közgyűlési hirdetmény megjelentetése helyett a közgyűlési meghívókat a részvényeseknek megküldte, csatolta a postakönyv másolatát és a részvényesek képviselőinek meghatalmazását. Az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 44. §-ának (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 234. §-ának (3) bekezdése rendelkezései szerint a közgyűlést az alapító okiratban meghatározott módon, zártkörűen működő részvénytársaságnál a közgyűlés kezdő napját legalább 15 nappal megelőzően a részvényeseknek küldött meghívó, nyilvánosan működő részvénytársaságnál a közgyűlés kezdő napját legalább 30 nappal megelőzően az alapszabályban meghatározott módon közzétett hirdetmény útján kell összehívni. A rendelkezésre álló iratokból megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a közgyűlési meghívót a becsatolt nyilatkozattal ellentétben nem a részvényeseknek küldte meg az igazgatóság, hanem csak a részvénytulajdonosok meghatalmazottainak. Fentiek egybevetése alapján állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az 1999. december 20-án tartott közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, így érvényes határozatokat sem hozhatott.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen benyújtott fellebbezésében a cég jogi képviselője kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság annak megváltoztatásával utasítsa az elsőfokú bíróságot a változások bejegyzésére. Előadta, hogy az 1999. december 20-i rendkívüli közgyűlésre a közgyűlési meghívókat a teljes jogkörrel felhatalmazott dolgozói meghatalmazottaknak küldték meg, az egyes napirendekhez készült előterjesztésekkel együtt azzal, hogy a meghatalmazottak az alapító okirat módosítás tervezetét ismertessék a részvényesekkel; az ezzel kapcsolatos emlékeztetőket ennek igazolására benyújtotta. Erre tekintettel a közgyűlési meghívó kézbesítési kötelezettségének a társaság eleget tett, így a közgyűlés összehívása szabályszerű volt.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A fellebbezési kérelem korlátaira tekintettel elsődlegesen az alábbiakat rögzíti a Legfelsőbb Bíróság.
A B. Részvénytársaság az 1998. december 7. napján tartott közgyűlésen módosította alapító okiratát, amely alapján bejelentett változásokat a cégbíróság l999. március 5. napján bejegyezte a cégjegyzékbe. A kérelemmel egyidejűleg becsatolásra került a társaság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata is, amely tartalmazza, hogy az okirat rendelkezései a Gt. új előírásai alapján kerültek módosításra.
Az 1999. március 5. napján kelt 26. sorszámú változás bejegyzést elrendelő végzésben nem szerepel, hogy a társaság nyilvánosan vagy zártkörűen működik, ezt az újabb változások bejegyzését követően sem tartalmazza a társaság cégkivonata. Megállapította a Legfelsőbb Bíróság, hogy evonatkozásban az alapító okirat sem tartalmaz rendelkezést, továbbá, hogy az alapító okirat 9.6. pontja, amely a közgyűlés összehívásáról rendelkezik, nem szabályozza, hogy a közgyűlésre szóló meghívókat a részvényeseknek kell megküldeni, vagy hirdetmény útján kell közölni. A rendelkezés szerint a közgyűlést az ülés napját legalább 30 nappal megelőzően az igazgatóság hívja össze írásban a közgyűlés helyének, idejének, napirendjének, valamint a szavazati jog gyakorlásához az alapító okiratban előírt feltételeknek a megjelölésével, valamint határozatképtelenség esetére összehívott megismételt közgyűlés helyének és idejének feltüntetésével. A 9.8. pont úgy rendelkezik, hogy a közgyűlés határozatképtelensége esetén az eredeti időpontot követő l5 napon belüli időpontra, az eredeti helyszínre, változatlan napirenddel összehívott, és a társaság hirdetményei szerint közzétett újabb közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
A Gt. 177. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy a részvénytársaság zártkörűen vagy nyilvánosan működik. A (2) bekezdés alapján zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nyilvános forgalomba hozatalára nem került sor.
A Ctv. 62. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a törvény hatályba lépését megelőzően bejegyzett cégek a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor kötelesek a 12-14. §-nak megfelelő adatok bejelentésére. A 13. § (5) bekezdés a) pontja alapján részvénytársaság esetében a cégjegyzék tartalmazza azt, hogy a részvénytársaság nyilvánosan vagy zártkörűen működik.
A Gt. 234. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a közgyűlést az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon, zártkörűen működő részvénytársaságnál a közgyűlés kezdő napját legalább 15 nappal megelőzően a részvényeseknek küldött meghívó, nyilvánosan működő részvénytársaságnál a közgyűlés kezdő napját legalább 30 nappal megelőzően az alapszabályban meghatározott módon közzétett hirdetmény útján kell összehívni.
E rendelkezések egybevetéséből megállapítható, hogy akkor, amikor a társaság az l998. december 7. napján tartott közgyűlésen elfogadta a társaság alapító okiratának módosítását a Gt. új rendelkezéseinek megfelelően, a változás bejegyzési kérelemnek megfelelő bejegyzés napjától az új Gt. hatálya alatt áll, azonban a létesítő okirat módosítása és a cégjegyzék nem tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok kötelezően előírnak [Ctv. 50. § (1) bek. c) pont].
A 2000. január 12. napján benyújtott változás bejegyzési kérelem mellékleteként becsatolásra került jegyzőkönyv rögzíti, hogy a közgyűlés levezető elnöke megállapította, hogy a közgyűlés összehívása szabályszerűen történt; a meghívók az alapító okiratban meghatározott határidőn belül, a részvényeseknek átadásra kerültek.
A Ctv. 44. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a cégbíróság a jogi személyiségű cégek bejegyzési (változás bejegyzési) ügyeiben azt vizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a törvény előírja (12-14. §), illetve a létesítő okirat és annak módosításai, valamint a bejegyzési (változás bejegyzés) kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.
Jelen társaság vonatkozásában irányadó a már hivatkozott Gt. 234. §-ának (3) bekezdése alapján a közgyűlést az alapító okiratban meghatározott módon kell összehívni. Ez azonban az okiratban nem került szabályozásra. Mivel a rendelkezésre álló okiratokból nem állapítható meg, hogy a társaság zártkörűen, vagy nyilvánosan működik-e, és nem állapítható meg egyértelműen, hogy a részvényesek a közgyűlési meghívót a meghatalmazottaktól átvették-e, vagy az csak ismertetésre került részükre, ezért helytelenül hívta fel az elsőfokú bíróság a társaság jogi képviselőjét 35. sorszámú végzésében arra, hogy csatolják a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény lappéldányait, továbbá igazolják a közgyűlési meghívók feladását.
Mindezekre tekintettel megállapította a Legfelsőbb Bíróság, hogy az elsőfokú bíróság 37. sorszámú végzésében a tényállást hiányosan állapította meg, és az ebből levont jogi következtetése nem megalapozott.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a rendelkezésre álló iratok alapján a már hivatkozott Ctv. 50. § (1) bekezdés c) pontja - 51. § (1) és (3) bekezdése - és a Ctv. 44. §-ának (1) bekezdése rendelkezéseinek figyelembevételével kell eljárnia; olyan felhívást intézve a társaság részére, amely alapján biztosítható a társaság törvényes működése, (hogy a társaság a jogszabályi előírásoknak megfelelő alapító okirattal működhessen, a közgyűléseket megfelelően kiegészített alapító okirat alapján hívhassa össze az igazgatóság), és a fellebbezéssel érintett közgyűlés összehívásának szabályszerűsége megállapítható legyen. (Legf.Bír. Cgf.II.31.131/2000. sz.)