adozona.hu
BH+ 2002.8.405
BH+ 2002.8.405
A taggyűlési határozat megtámadására irányuló kereset előterjesztésére engedett határidő anyagi jogi határidő, ezért arra a Pp. szabályai nem irányadók [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 13. §, 18. § (2), (3) és (5) bek., 47. § (3) bek., 155. §, Pp. 103. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperesnek az 1999. november 16-án kelt alapító társasági szerződése szerint két tagja van a felperes és a G. Kft.
A felperes és a társaság másik ügyvezetője - akik az alperes társaság társasági szerződése szerint együttes cégjegyzési joggal rendelkeztek - 2000. február 9-én 2000. február 28-ra taggyűlést hívtak össze. 2000. február 19-én az alperes másik tagja, a G. Kft. további 7 napirendi pont megtárgyalását kérte, ezek között szerepelt az ügyvezető felperes felmentése és új ügyvezető ...
BH+ 2002.8.405 A taggyűlési határozat megtámadására irányuló kereset előterjesztésére engedett határidő anyagi jogi határidő, ezért arra a Pp. szabályai nem irányadók [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 13. §, 18. § (2), (3) és (5) bek., 47. § (3) bek., 155. §, Pp. 103. §].
Az alperesnek az 1999. november 16-án kelt alapító társasági szerződése szerint két tagja van a felperes és a G. Kft.A felperes és a társaság másik ügyvezetője - akik az alperes társaság társasági szerződése szerint együttes cégjegyzési joggal rendelkeztek - 2000. február 9-én 2000. február 28-ra taggyűlést hívtak össze. 2000. február 19-én az alperes másik tagja, a G. Kft. további 7 napirendi pont megtárgyalását kérte, ezek között szerepelt az ügyvezető felperes felmentése és új ügyvezető választása.
Az alperes 2000. február 28-án taggyűlést tartott. Részt vett a taggyűlésen többek között a felperes és H. G., mint a G. Kft. "megbízott képviselője". A 11/2000. számú taggyűlési határozat szerint a felperes által készített eredeti meghívóban szerepelt témákat a taggyűlés nem tárgyalta (e határozat meghozatalára egyhangúan került sor), a 12-18/2000. számú határozatokat a taggyűlés a felperes három ellenszavazata mellett fogadta el.
A felperes 2000. április 4-én érkeztetett keresetében a taggyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Kifejtette, a taggyűlés határozatai törvénysértőek, mert a G. Kft. képviseletében jelen volt H. G. képviseleti jogosultságát nem igazolta. A határozatok meghozatala az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 18. §-ának (2) bekezdésében foglaltakba ütközik. Az ügyvezető visszahívása tárgyában hozott határozat során a felperest a Gt. 18. §-ának (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel szavazati jog nem illette volna meg.
Felhívásra felperes akként nyilatkozott, hogy keresetét 2000. március 27-én adta postára, mely állítását azonban nem igazolta.
Az alperes a tárgyalásokon nem jelent meg, ellenkérelmet nem terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság a 2000. október 5. napján megtartott tárgyaláson a tárgyalási jegyzőkönyv szerint betekintett a G. Kft. cégirataiba. Megállapította, hogy H. G. a kft.-nek nem ügyvezetője, nem képviselője. Rögzítette továbbá az alperes cégirataiból, hogy a 2000. február 28-i taggyűlés anyaga között nem található olyan okirat, mely H. G. képviseleti jogosultságát igazolná.
A megyei bíróság 2000. október 5-én kelt ítéletében az alperesnek a 2000. február 28-án megtartott taggyűlésen hozott valamennyi, azaz 10/2000., 11/2000., 12/2000., 13/2000., 14/2000., 15/2000. és 16/2000. számú taggyűlési határozatait hatályon kívül helyezte. Kötelezte továbbá az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 27 500 Ft perköltséget. Ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság kifejtette H. G. a taggyűlésen a G. Kft.-t szabályszerűen nem képviselhette, mert a kft.-nél nem rendelkezett cégjegyzési joggal és meghatalmazását sem mutatta fel. Ilyen adatot a jegyzőkönyv nem tartalmaz. A jegyzőkönyvet nem az ügyvezető vezette, holott a Gt. 155. §-ának (1) bekezdése szerint ez az ő kötelezettsége. A G. Kft. által megtárgyalni javasolt napirendi pontokról a Gt. 18. §-a (3) bekezdésében foglaltak megsértésével döntött a taggyűlés. A felperes ügyvezetői tisztségéből történő visszahívásáról a felperes nem szavazhatott volna, figyelemmel a Gt. 18. §-ának (5) bekezdésében foglaltakra.
Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a: felperes keresetének elutasítását kérte. Kifejtette, H. Sz. a G. Kft. ügyvezetője teljes körű meghatalmazást adott H. G.-nak, hogy az alperes kft. taggyűlésén a G. Kft.-t képviselje. Mellékelte fellebbezéséhez a 2000. február 7-én kelt meghatalmazást. Álláspontja szerint nem a Gt. 18. §-ának (3) bekezdésében foglaltak sérelmével döntött a taggyűlés a G. Kft. által napirendre felvenni kívánt kérdésekben, mert a másik tag a javasolt napirendi pontokról tudomást szerzett. Az ügyvezető visszahívásával kapcsolatos taggyűlési határozat során álláspontja szerint a felperest szavazati jog megillette, miután tagi minőségében, hanem ügyvezetői minőségében volt érintve. Egyébként is, ha ez az érvelés nem lenne helytálló a felperes többletjogot kapott, így erre felperes keresetét nem alapozhatja. Az alperes fellebbezésében arra is kitért, miért nem tudott az elsőfokú bíróság által megtartott tárgyalásokon jelen lenni és álláspontját miért nem fejtette ki az elsőfokú eljárásban. A fellebbviteli tárgyaláson az alperes bejelentette, hogy a felperes tagsági viszonya az alperes társaságban a Gt. 13. §-a alapján 2001. január 30. napján megszűnt.
A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Legfelsőbb Bíróság először is rögzíti, hogy a felperes tagsági viszonyának időközbeni megszűnése a felperes keresetindítási jogát nem érinti, ugyanis a keresettel támadott határozatok meghozatalának idején a felperes az alperes tagja volt. Így a fellebbezési eljárás során ismertté vált új tény az ügy megítélését nem befolyásolja.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor úgy ítélte meg, hogy a felperes keresetét időben nyújtotta be, és így a keresetet érdemben bírálta el.
Tényként kell megállapítani, hogy a keresettel támadott határozatokat az alperes taggyűlése 2000. február 28-án hozta meg. A határozatokról a felperes ezen a napon tudomást szerzett, mert a taggyűlésen végig jelen volt. A felperes keresete azonban csak 2000. április 4-én érkezett meg az elsőfokú bírósághoz. A Gt. 47. §-ának (3) bekezdése szerint a jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozatról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kell megindítani. A határozat meghozatalától számított 90 napos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást. A Gt. idézett szabályai anyagi jogi határidőt írnak elő a keresetlevél benyújtására, a Gt. anyagi jogi jogszabály.
A Pp. 103. §-ának rendelkezései nem irányadóak a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset benyújtása esetén. A Pp. vonatkozó rendelkezése ugyanis már folyamatban levő eljárásokban a beadványok benyújtásának határidejére vonatkozik. Ebből következően nincs jelentősége, hogy a felperes keresetét mikor adta postára, kizárólag annak van jogi relevanciája, hogy a keresetlevél a törvényes határidőn belül a bírósághoz megérkezett-e.
A Gt. hivatkozott 47. §-ának (3) bekezdésében szereplő határidők eltérő jogi jelleggel rendelkeznek. A 30 napos határidő szubjektív, elévülési jellegű határidő, míg a 90 napos határidő objektív, jogvesztő határidő. Ez azt jelenti, hogy a 30 napos határidő elmulasztásának következménye alapos kimentéssel elhárítható, a 90 napos határidő elmulasztása azonban mindenképpen jogvesztő jellegű. A felperes keresete a Gt. 47. §-ának (3) bekezdésében meghatározott 30 napos szubjektív elévülési határidőn túl érkezett az elsőfokú bírósághoz úgy, hogy abban a felperes késlekedését, mulasztását nem mentette ki. Így az adott tényállás mellett azt kellett megállapítani, hogy a felperes a keresetét késve terjesztette elő.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-a alapján hatályon kívül helyezte és a peres eljárást a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján figyelemmel a Pp. 130. §-ának (1) bekezdés h) pontjában foglaltakra - megszüntette. (Legf.Bír. Cgf.II.33.033/2000. sz.)