adozona.hu
BH+ 2002.8.377
BH+ 2002.8.377
Gazdasági társaság tagjainak mögöttes felelősségét megállapító és a társasággal együtt-perlését lehetővé tevő rendelkezések alkalmazása szempontjából a megszűnt gazdasági munkaközösség tagjai nem minősülnek a társaság jogutódainak. Ezért a megszűnt gmk. tagjaival szemben a másodfokú eljárásban keresetkiterjesztésnek nincs helye [1988. évi VI. tv. 75. §, 84. §, Pp. 48. §, 61. §, 62. §, 107. §, 130. § (1) bek. e) pont, 141. § (2) és (6) bek., 146. § (2) bek., 247. § (1) bek., 270. § (1)-(2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A másodfokú bíróság az alperest marasztaló elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontjában írott okból megszüntette. Megállapította, hogy az alperesi Gmk. megszűnt, a cégjegyzékből 2000. szeptember 20-án hivatalból törölték. Rögzítette, hogy a felperes a megszűnt alperesi társaság tagjainak a Gt. szerinti mögöttes felelősségére alapított keresetet az elsőfokú eljárásban nem terjesztett elő, a másodfokú eljárá...
BH+ 2002.8.377 Gazdasági társaság tagjainak mögöttes felelősségét megállapító és a társasággal együtt-perlését lehetővé tevő rendelkezések alkalmazása szempontjából a megszűnt gazdasági munkaközösség tagjai nem minősülnek a társaság jogutódainak. Ezért a megszűnt gmk. tagjaival szemben a másodfokú eljárásban keresetkiterjesztésnek nincs helye [1988. évi VI. tv. 75. §, 84. §, Pp. 48. §, 61. §, 62. §, 107. §, 130. § (1) bek. e) pont, 141. § (2) és (6) bek., 146. § (2) bek., 247. § (1) bek., 270. § (1)-(2) bek.].
A másodfokú bíróság az alperest marasztaló elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontjában írott okból megszüntette. Megállapította, hogy az alperesi Gmk. megszűnt, a cégjegyzékből 2000. szeptember 20-án hivatalból törölték. Rögzítette, hogy a felperes a megszűnt alperesi társaság tagjainak a Gt. szerinti mögöttes felelősségére alapított keresetet az elsőfokú eljárásban nem terjesztett elő, a másodfokú eljárásban pedig a kereset újabb alperesekre történő kiterjesztésére nincs perjogi lehetőség.A jogerős végzés ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helybenhagyása érdekében. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság az alperes fellebbezését a Pp. 235. §-ának (1) bekezdésében, 141. §-ának (2) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére hivatalból nem utasította el. Nem vette figyelembe az alperes rosszhiszemű, perelhúzó magatartását, továbbá azt sem, hogy a másodfokú eljárásban tett nyilatkozatával a Gt. 75. §-ára alapítottan az alperesi Gmk. tagjaival szemben kívánta folytatni az eljárást. E nyilatkozatát a Pp. 107. §-a szerint igazolási kérelemként kellett volna elbírálni, mivel nyilatkozatának megtételét megelőzően nem volt tudomása az alperesi cég megszűnéséről és cégjegyzékből történt törléséről.
Az alperes perben eljárt jogi képviselője - annak hangsúlyozásával, hogy képviseleti joga az alperesi cég megszűnésével együtt megszűnt - a felülvizsgálati kérelem elutasítását indítványozta. Előadta, hogy fellebbezését a Pp. rendelkezéseinek megfelelő tartalommal terjesztette elő, a fellebbezés elutasításának tehát nem volt helye. Az alperesi társaság megszűnésére tekintettel a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül döntött a per megszüntetéséről, és ez irányadó a felülvizsgálati kérelem elbírálására is.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében a jogerős permegszüntető végzés felülvizsgálatának csak a végzéssel elbírált körben van helye. Ebből következően a felperes felülvizsgálati kérelmével - jogszabálysértésre hivatkozással - a jogerős végzésnek csak a per megszűnésével kapcsolatos rendelkezését és annak indokait támadhatta.
Ettől függetlenül az alperes jogi képviselője helyesen mutatott rá felülvizsgálati ellenkérelmében arra, hogy az elsőfokú ítélet elleni fellebbezése megfelelt a fellebbezés tartalmával szemben a Pp. 235. §-ának (1) bekezdésében támasztott követelményeknek. Az alaptalannak állított bizonyítási indítvány értékelése már a fellebbezés érdemi elbírálására tartozott. Ebből következően a fellebbezés hivatalból történő elutasításának a Pp. 235. §-ának (2) bekezdésében és 237. §-ában írott okai nem álltak fenn.
A másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes jogképességének elvesztésével (Pp. 48. §) a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontjában írott okból a per megszüntetésének volt helye. Helyesen foglalt állást abban a jogkérdésben is, hogy a keresetváltoztatásnak a Pp. 247. §-ának (1) bekezdésében, a keresetkiterjesztésnek a Pp. 146. §-ának (2) bekezdésében foglalt tilalma folytán a per a megszűnt gazdasági munkaközösség tagjaival szemben a másodfokú eljárásban nem volt folytatható. E tilalmak olyan perjogi akadályt jelentenek, amelyek a keresetkiterjesztés határideje elmulasztásának igazolásával nem orvosolhatóak.
A peres felek személyében változásnak a másodfokú eljárásban a Pp. 61. §-a és 62. §-a alapján, csak akkor van helye, ha a per alapjául szolgáló jogviszonyban a polgári jog szabályai szerint jogutódlás történt. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 75. §-ának a társaság tagjai mögöttes felelősségét megállapító és a társasággal együtt perlését lehetővé tevő rendelkezések alkalmazása szempontjából azonban a megszűnt Gmk. tagjai nem minősülnek a társaság jogutódainak. A társaság megszűnésével a Gt. 75. §-a alkalmazásának a jogalapja elenyészett. A Gt. 84. §-a értelmében a felperes a végelszámolás szabályai szerint igényelheti a megszűnt társaság tagjaival szemben a követelése kielégítését.
Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogszabálysértést nem tartalmazó jogerős végzést a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf.Bír.Pfv.IX.21 318/2001. szám)