adozona.hu
BH+ 2002.7.352
BH+ 2002.7.352
A szövetkezet alapszabálya az igazgatóság elnöke mellett az igazgatóság valamennyi tagját felhatalmazhatja önálló cégjegyzésre [1992. évi I. tv. (Szvt.) 11. § (1) és (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1999. december 20-án alapított cég 2000. január 10-én nyújtotta be bejegyzési kérelmét az elsőfokú bírósághoz. A kérelemhez csatolt alapszabály szerint az igazgatóság elnöke és az igazgatóság tagjai is önállóan képviselik a szövetkezetet. Ugyanezen személyeket a bejegyzési kérelem önálló cégjegyzésre jogosultakként tüntette fel.
Az elsőfokú bíróság 3. sorszámú végzésében az alapszabály említett rendelkezésének az 1992. évi I. tv. (Szvt.) 11. §-ának (1) és (2) bekezdésének megfelelő módosí...
BH+ 2002.7.352 A szövetkezet alapszabálya az igazgatóság elnöke mellett az igazgatóság valamennyi tagját felhatalmazhatja önálló cégjegyzésre [1992. évi I. tv. (Szvt.) 11. § (1) és (2) bek.].
Az 1999. december 20-án alapított cég 2000. január 10-én nyújtotta be bejegyzési kérelmét az elsőfokú bírósághoz. A kérelemhez csatolt alapszabály szerint az igazgatóság elnöke és az igazgatóság tagjai is önállóan képviselik a szövetkezetet. Ugyanezen személyeket a bejegyzési kérelem önálló cégjegyzésre jogosultakként tüntette fel.Az elsőfokú bíróság 3. sorszámú végzésében az alapszabály említett rendelkezésének az 1992. évi I. tv. (Szvt.) 11. §-ának (1) és (2) bekezdésének megfelelő módosítására, továbbá az igazgatósági tagok együttes cégjegyzési módjának megjelölését tartalmazó aláírási címpéldányának csatolására hívta fel a céget.
Az elsőfokú bíróság 5. sorszámú végzésében e felhívás eredménytelenségére tekintettel utasította el a cég bejegyzésére irányuló kérelmet, rámutatva arra, hogy az Szvt. 11. §-ának (2) bekezdése értelmében az igazgatósági tagok cégjegyzésének módja csak együttes lehet.
A cég fellebbezésében a végzés megváltoztatását és a cég bejegyzésének elrendelését kérte. A fellebbezés szerint az elsőfokú bíróság 5. sorszámú végzése téves jogértelmezésen alapul, a cégbejegyzési kérelem és annak mellékletei megfelelnek az Szvt. 11. § (1) és (2) bekezdésében írtaknak.
A fellebbezés alapos.
Az Szvt. 11. §-ának (1) bekezdése szerint a szövetkezetet az igazgatóság elnöke, az ügyvezető elnök, az ügyvezető igazgató, vagy az alapszabályban meghatározott igazgatósági tag, illetve az e személyek által írásban felhatalmazott más tag, vagy alkalmazott jogosult képviselni. Jelen esetben az alapszabály az öttagú igazgatóság elnökét és valamennyi tagját is a cég képviselőjeként tüntette fel. Az Szvt. 11. §-ának (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy az Szvt. 11. § (1) bekezdésében felsorolt képviseleti jogra jogosult személyek a cég önálló, vagy együttes képviseletére jogosultak-e. Az Szvt. 11. § (2) bekezdésének egyértelmű rendelkezése szerint mind az igazgatóság elnöke, mind az alapszabályban képviseletre feljogosított igazgatósági tagok cégjegyzési joga önálló. Az elsőfokú bíróság tehát a jogszabály téves értelmezése alapján rendelt el hiánypótlást és a hiánypótlás nem teljesítése miatt jogszabálysértően döntött a cégbejegyzési kérelem elutasításáról. Az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben ugyanis az alapszabály akkor nem felelt volna meg az Szvt. rendelkezésének, ha az igazgatóság elnöke vonatkozásában önálló, két igazgatósági tag vonatkozásában pedig együttes cégjegyzési jogról rendelkezett volna. Az alapszabály a jogszabálynak megfelelően jogosította fel jelen esetben az igazgatóság elnöke mellett az igazgatóság valamennyi tagját önálló képviseletre, az e rendelkezéssel összhangban álló - az igazgatósági tagok önálló cégjegyzési módját tartalmazó - aláírási címpéldányok megfeleltek az Szvt. 11. § (2) bekezdésében írtaknak, ebből következően az elsőfokú bíróság a cégbejegyzési kérelmet - mely szerint az igazgatóság elnöke mellett az igazgatóság valamennyi tagja önálló cégjegyzésre jogosult - nem utasíthatta volna el.
Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezéséről döntött a Legfelsőbb Bíróság az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-a és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján. Az újabb eljárásban az előbbiek szerint kell az elsőfokú bíróságnak újabb döntést hoznia. (Legf. Bír. Cgf. II. 31.050/2000. sz.)