adozona.hu
BH+ 2002.7.347
BH+ 2002.7.347
A kézbesítési megbízott a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező és a bejegyzési kérelemben szereplő külföldi személyek - tehát nem a társaság - kézbesítési megbízottjaként jogosult eljárni, és a tőlük származó meghatalmazást fogadja el [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 23. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A két tagú céget, melynek tagjai magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személyek voltak, a megyei bíróság mint cégbíróság jegyezte a cégjegyzékbe. A cég 2000. január 21-én a megyei bíróságnál mint cégbíróságnál nyújtotta be változás bejegyzési kérelmét, melyben az 1999. december 21-i okiratok alapján kérte a cég székhelyében, tevékenységi körében, a tagok személyében és a cégjegyzésre jogosult személyében bekövetkezett változások bejegyzését. A változás bejegyzési kérelem V.R. kézb...
BH+ 2002.7.347 A kézbesítési megbízott a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező és a bejegyzési kérelemben szereplő külföldi személyek - tehát nem a társaság - kézbesítési megbízottjaként jogosult eljárni, és a tőlük származó meghatalmazást fogadja el [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 23. § (2) bek.].
A két tagú céget, melynek tagjai magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személyek voltak, a megyei bíróság mint cégbíróság jegyezte a cégjegyzékbe. A cég 2000. január 21-én a megyei bíróságnál mint cégbíróságnál nyújtotta be változás bejegyzési kérelmét, melyben az 1999. december 21-i okiratok alapján kérte a cég székhelyében, tevékenységi körében, a tagok személyében és a cégjegyzésre jogosult személyében bekövetkezett változások bejegyzését. A változás bejegyzési kérelem V.R. kézbesítési megbízottra vonatkozóan tartalmazott adatokat.Az elsőfokú bíróság 2000. március 16-án kézbesített 2. sorszámú végzésében 45 napon belüli hiánypótlásra szólította fel a céget, melynek alapján 2000. április 20-án hiánypótlási anyag benyújtására került sor.
Az elsőfokú bíróság 4. sorszámú végzésében a változás bejegyzési kérelmet elutasította arra hivatkozással, hogy a cég 2. sorszámú végzésben írt felhívás ellenére nem igazolta kamarai tagságának fennállását, és nem csatolt megfelelő okiratot a kézbesítési meghatalmazott kijelölésére vonatkozóan sem. Rámutatott arra, hogy az 1999. december 21-i elfogadó nyilatkozat azért nem megfelelő, mert egyrészt "nem a társaságnak, hanem a külföldi tagoknak kell a kézbesítési megbízott", másrészt a kézbesítési megbízott megbízására vonatkozó megállapodást a külföldi tagoknak is alá kellett volna írniuk.
A cég fellebbezésében azt kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság utasítsa az elsőfokú bíróságot a változások bejegyzésére. Álláspontja szerint téves az az állítás, hogy a kézbesítési megbízott a tagoktól nem kapott meghatalmazást, mert a csatolt okiratokból ennek ellenkezője egyértelműen megállapítható. Részletes előadást tett arra vonatkozóan, hogy miért nem utasíthatta volna el az elsőfokú bíróság a változás bejegyzési kérelmet a megyei kamara igazolásának hiánya miatt.
A fellebbezés az alábbiak miatt nem alapos.
A változás bejegyzési kérelemhez csatolt okiratok szerint a cégnek jelenleg mindkét tagja és cégjegyzésre jogosult képviselője is jugoszláviai lakóhellyel rendelkező külföldi személy. Az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 23. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a bejegyzési kérelemben szereplő külföldi személy Magyarországon lakóhellyel nem rendelkezik, a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell magyarországi kézbesítési megbízottjának nevét és lakóhelyét, illetve a meghatalmazásának elfogadását tartalmazó okiratot. A Ctv. melléklete I/3/c. pontja szerint a külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának meghatalmazására, illetve a meghatalmazás elfogadására vonatkozó okirat - ha a bejegyzési kérelem erre vonatkozó adatot tartalmaz - a bejegyzési kérelem kötelező melléklete.
Mindezen jogszabályhelyekből következően a kézbesítési megbízott a bejegyzési kérelemben szereplő külföldi személy érdekében és meghatalmazása alapján jár el. Olyan okirat csatolására lett volna tehát szükség, melyben a bejegyzési kérelemben szereplő külföldi személyek adnak meghatalmazást a kézbesítési meghatalmazottnak - a megbízott nevének és lakóhelyének feltüntetése mellett - illetve olyan elfogadó nyilatkozat csatolására lett volna szükség, mely az e személyektől származó meghatalmazás elfogadására vonatkozik. Jelen esetben a tagok gyűléséről l999. december 21-én készült jegyzőkönyv szerint a tagok gyűlése döntött - egyhangú határozattal - a kézbesítési megbízott megválasztásáról, akit mind a társasági szerződést módosító okirat, mind az egységes szerkezetű társasági szerződés a társaság kézbesítési megbízottjaként jelölt meg. A csatolt elfogadó nyilatkozat szerint a kézbesítési megbízott a társaság megbízását fogadja el, és a társaság kézbesítési megbízotti feladatainak elvégzését vállalja el. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint ezek az okiratok nem felelnek meg a már idézett jogszabályok rendelkezéseinek. Az ugyan nem lenne kifogásolható, ha a kézbesítési megbízott meghatalmazásáról és a meghatalmazás elfogadásáról külön-külön okirat készül, de az okiratokból annak egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a kézbesítési megbízott a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező és a bejegyzési kérelemben szereplő külföldi személyek - tehát nem a társaság - kézbesítési megbízottjaként jogosult eljárni, és a tőlük származó meghatalmazást fogadja el. Az elsőfokú bíróság 2. sorszámú végzésében egyértelműen közölte a céggel, hogy "nem a társaság, hanem a külföldi tagok részére szükséges a kézbesítési meghatalmazás", és a hiánypótlási eljárás lefolytatása után helyesen állapította meg, hogy az e felhívásnak megfelelő okiratok pótlása elmaradt. Önmagában erre a hiányosságra tekintettel az elsőfokú bíróságnak a változás bejegyzési kérelmet el kellett utasítania, tehát a 4. sorszámú végzés megalapozott volt.
A Legfelsőbb Bíróság végzése a Ctv. 20. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-án és Pp. 253. §-ának (2) bekezdésén alapul. (Legf. Bír. Cgf. II. 31.380/2000. sz.)