adozona.hu
BH+ 2002.7.346
BH+ 2002.7.346
Az ún. off shore cégek jegyzett tőkéjét a cégjegyzékben forintban kell meghatározni [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 19. § (2) bek., 1988. évi XXIV. tv. 37-41. §-ai, 1995. évi XCV. tv. 85. § (2) bek., 1995. évi C. tv. 90-94. §-ai, 1996. évi LXXXI. tv. 4. § 28. pont a)-f) alpontjai, 1991. évi XVIII. tv. 19. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégbíróság 1999. december 22-én kelt végzésével a D. Rt. cégbejegyzés iránti kérelmét hiánypótlási eljárás lefolytatását követően elutasította. A végzés indokolásában a cégbíróság kifejtette, az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 19. §-ának (2) bekezdése értelmében a jegyzett tőkét a vámszabadterületen működő cégek kivételével forintban kell meghatározni, ebből következően az ún. off shore cégeknek is forintban kell meghatározniuk jegyzett tőkéjüket.
A bejegyzést kérő fellebbezésében az elsőfokú b...
BH+ 2002.7.346 Az ún. off shore cégek jegyzett tőkéjét a cégjegyzékben forintban kell meghatározni [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 19. § (2) bek., 1988. évi XXIV. tv. 37-41. §-ai, 1995. évi XCV. tv. 85. § (2) bek., 1995. évi C. tv. 90-94. §-ai, <a id=526 ssz=2796>1996. évi LXXXI. tv. 4. § 28. pont a)a>-f) alpontjai>, 1991. évi XVIII. tv. 19. § (3) bek.].
A cégbíróság 1999. december 22-én kelt végzésével a D. Rt. cégbejegyzés iránti kérelmét hiánypótlási eljárás lefolytatását követően elutasította. A végzés indokolásában a cégbíróság kifejtette, az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 19. §-ának (2) bekezdése értelmében a jegyzett tőkét a vámszabadterületen működő cégek kivételével forintban kell meghatározni, ebből következően az ún. off shore cégeknek is forintban kell meghatározniuk jegyzett tőkéjüket.A bejegyzést kérő fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a cég bejegyzését kérte. Kifejtette, míg a társasági adótörvény, a számviteli törvény, illetve a devizakódex azonosan rendezi az off shore cégeket a vámszabadterületi társaságokkal, addig a Ctv. hatályos szabályozása ezzel ellentétes. Rámutatott továbbá, hogy a bírói gyakorlat is eltérő az adott kérdésben.
A fellebbezés nem alapos.
Tény, hogy hosszabb ideig bizonytalan volt a joggyakorlat, az off shore cégek jegyzett tőkéjének cégjegyzékében történő nyilvántartásával kapcsolatban. A Legfelsőbb Bíróság azonban a Gfv. X. 31.852/1999. számú felülvizsgálati eljárásban, öttagú tanácsban meghozott határozatában akként foglalt állást, hogy az off shore cégek vagyonát forintban kell a cégjegyzékben meghatározni, figyelemmel a Ctv. 19. §-a (2) bekezdésének tételes rendelkezésére. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság hivatkozott határozatában kifejtette "a vámszabadterületi társaságokra a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. tv. 37-41. §-ai, illetve a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatóságról szóló 1995. évi C. tv. 90-94. §-ai tartalmaznak rendelkezéseket." E jogszabályokból megállapítható, hogy vámszabadterületi társaságok a vám-, és a devizaszabályok, illetve a kereskedelmi szabályok alkalmazása szempontjából külföldiek, székhelyük, a vámszabadterület külföldnek minősül. Ezzel szemben a társasági adóról és az osztalékadóról szóló, 1996. évi LXXXI. tv. 4. §-ának 28. pontja szerint a külföldön tevékenységet végző, belföldön bejegyzett, belföldi székhellyel rendelkező, megszakítás nélkül 100%-ig külföldi tulajdonban lévő társaság, amely az adóévben folyamatosan megfelel az 1996. évi LXXXI. tv. 4. § 28. pont a)-f) alpontjaiban írt feltételeknek ún. off shore cégnek tekintendő, mely a devizáról szóló 1995. évi XCV. tv. 85. §-ának (2) bekezdése alapján devizakülföldinek minősül attól kezdve, amikortól az adókedvezmény igénybevételéhez előírt valamennyi feltétel egyidejű teljesítését bejelenti a devizahatóságnak. Ahogy a szabályozásból kitűnik az off shore cégek nem azonosak a vámszabadterületi társaságokkal. Elsősorban a reájuk vonatkozó adózási szabályok tekintetében különböznek, a devizajogszabályok szempontjából belföldinek tekintendő társaságoktól. Működésük során a társasági szerződés módosítása nélkül, az adóhatósághoz tett bejelentést követően, ismét devizabelföldi alannyá válhatnak, a kizárólagosan külföldön végzett tevékenység megszüntetésével. A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. tv. 19. §-ának (3) bekezdése sem azt tartalmazza, hogy az ilyen társaságok a társasági szerződésükben a vagyont konvertibilis devizában jogosultak, illetve kötelesek feltüntetni. Kizárólag azt mondja ki a jogszabály, hogy az éves beszámolót, illetve a könyveket milyen konvertibilis devizában fogja elkészíteni, illetve vezetni a cég.
A fent kifejtett indokokra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján.
(Legf. Bír. Cgf. II. 30.270/2000. sz.)
Lábjegyzet
Az 1995. évi XCV. törvényt a 2001. évi XCIII. törvény hatályon kívül helyezte, de a határozatban foglaltak a hatálya alá tartozó ügyekben még irányadó.
Az 1991. évi XVIII. törvényt a 2000. évi C. törvény hatályon kívül helyezte, de a határozatban foglaltak a hatálya alá tartozó ügyekben még irányadó.
