adozona.hu
BH+ 2002.6.301
BH+ 2002.6.301
I. A többször módosított Cstv. a hitelezői választmány részére nem biztosítja a kifogás előterjesztésének jogát. A választmány az azt létrehozó hitelezők nevében akkor nyújthat be kifogást, ha erre a választmányt létrehozó megállapodásban a hitelezők feljogosították [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 5. § (2) és (3) bek., 6. § (4) bek., 51. § (1) bek., Pp. 51. § a) pont, 52. § (1) bek., 130. § (1) bek. b) és g) pont, 135. § (4)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság az 1996. július 30-án előterjesztett hitelezői kérelem alapján indult eljárásban, az 1999. október 10-én meghozott - 1999. november 11-én jogerőre emelkedett - 27. sorszámú végzésével, az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét megállapította, felszámolását elrendelte és a felszámolót kijelölte. A felszámolást elrendelő végzés közzététele 2000. január 13-án (a Cégközlöny 2/2000. számában) történt meg.
2000. március 31-én 46 hitelező képviseletében dr. P. L. ügyvéd ...
BH+ 2002.6.301 I. A többször módosított Cstv. a hitelezői választmány részére nem biztosítja a kifogás előterjesztésének jogát. A választmány az azt létrehozó hitelezők nevében akkor nyújthat be kifogást, ha erre a választmányt létrehozó megállapodásban a hitelezők feljogosították [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 5. § (2) és (3) bek., 6. § (4) bek., 51. § (1) bek., Pp. 51. § a) pont, 52. § (1) bek., 130. § (1) bek. b) és g) pont, 135. § (4) bek.].
II. A hitelezők megállapítás iránti igényt kifogásként nem érvényesíthetnek [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 51. § (1) és (3) bek., Pp. 51. § a) pont, 130. § (1) bek. b) pont].
Az elsőfokú bíróság az 1996. július 30-án előterjesztett hitelezői kérelem alapján indult eljárásban, az 1999. október 10-én meghozott - 1999. november 11-én jogerőre emelkedett - 27. sorszámú végzésével, az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét megállapította, felszámolását elrendelte és a felszámolót kijelölte. A felszámolást elrendelő végzés közzététele 2000. január 13-án (a Cégközlöny 2/2000. számában) történt meg.2000. március 31-én 46 hitelező képviseletében dr. P. L. ügyvéd bejelentette, hogy a 46 hitelező, illetve hitelezőtárs megalakította a G. J., L-R. G. és P. P. hitelezők alkotta hitelezői választmányt. Bejelentésükhöz csatolták a választmányi tagok kijelölést elfogadó nyilatkozatát, valamint 15 hitelező dr. P. L. részére adott ügyvédi meghatalmazását.
A felszámoló, a hitelezői választmány megalakítása céljából, a hitelezőket 2000. április 6-ra hívta össze. A hitelezői választmányi alakuló ülésén a G. J., L-R G. és P. P. alkotta hitelezői választmányt a felszámoló nem ismerte el hitelezői választmánynak.
Az elsőfokú bíróságon a G. J., L-R. G. és P. P. alkotta hitelezői választmány, valamint a választmányt létrehozó 46 hitelező, illetve hitelezőtárs 2000. szeptember 5-én kifogást terjesztettek elő a felszámoló tevékenysége ellen. Kifogásukban kérték az elsőfokú bíróságot:
1. kötelezze a felszámolót arra, hogy hitelezői választmányukat egyedüli működésre jogosult választmánynak fogadja el.
2. Kifogásolták továbbá, hogy a felszámoló a B., Sz. L. u. 101-103. szám alatti ingatlan őriztetéséről a felszámolási vagyon terhére kíván gondoskodni, annak ellenére, hogy az ingatlan nem a felszámolási vagyon része.
3. Harmadsorban a hitelezők kérték az elsőfokú bíróságot, hogy állapítsa meg: a felszámoló és az Önkormányzat által kötött adásvételi szerződés 2. pontja sérti a módosított Cstv. 57. §-ában meghatározottakat.
A kérelmezők kifogásukban előadták, hogy a felszámoló kifogásolt döntéseiről a 2000. április 6-i hitelezői gyűlés - általuk 2000. augusztus 25-én átvett - jegyzőkönyvéből értesültek, így a kifogásukat a törvényben meghatározott határidőn belül nyújtották be.
Az elsőfokú bíróság az 54-2. sorszámú végzésével hiánypótlásra hívta fel a választmányt azzal, hogy csatolják a választmányt megalakító hitelezők még hiányzó meghatalmazásait, valamint a Sz. L. utcai ingatlan tulajdoni helyzetét igazoló okiratokat.
A kifogással élők képviseletében dr. P. L. az elsőfokú bíróság felhívására becsatolta az ingatlanra vonatkozó okiratokat és 16 hitelező, illetve választmányi tag meghatalmazását.
Az elsőfokú bíróság a hitelezői választmányt, a 54-4. sorszámú végzésében, ismételten hiánypótlásra szólította fel akként, hogy a hiányzó - további 16 db - meghatalmazást, valamint a bíróság előtt folyó peres eljárást megindító keresetlevelet nyújtsák be.
A kifogással élők 2001. március 7-én becsatolták a keresetlevelet, valamint további 8 hitelező meghatalmazását. Előadták, hogy a hitelezői igénybejelentésekhez valamennyi hitelező ügyvédi meghatalmazását csatolták, így ezeket a felszámolótól kérheti be az elsőfokú bíróság, mert a rendelkezésre álló rövid hiánypótlási határidő alatt nem minden hitelező meghatalmazását tudták csatolni.
Az elsőfokú bíróság, a 2001. április 3-án meghozott 54-6. számú végzésével, a hitelezői választmány és a hitelezők által előterjesztett kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A végzést azzal indokolta, hogy a jelen eljárásban a hitelezők olyan tárgyú kifogásokat terjesztettek elő, amelyekben való döntés az eljárásban való részvételüktől függetlenül kihat valamennyiükre. Így esetükben egységes pertársaság jött létre. Az elsőfokú bíróság kétszeri hiánypótló végzése ellenére a hitelezők jogi képviselője nem csatolta valamennyi hitelező ügyvédi meghatalmazását. A jogi képviselő nem igazolta a választmány képviseletére való jogosultságát sem. Az elsőfokú bíróság a fentieknek megfelelően megállapította, hogy a kifogást előterjesztő felek a kifogásuk hiányait maradéktalanul nem pótolták. Ezért a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül elutasította, hivatkozva a Pp. 130. § (1) bekezdés j) pontjában, továbbá 72. §-ában foglaltakra.
Kifejtette továbbá: a hitelezői választmány esetében a kifogások érdemi elutasításának további indoka, hogy a választmány nem a módosított Cstv. szabályainak megfelelően jött létre, így nem képviselheti a létrehozó hitelezőket a bíróság előtt. Végül megjegyezte, hogy a módosított Cstv. a választmány részére nem biztosítja a kifogás előterjesztésének jogát.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a kifogást tevők terjesztettek elő fellebbezést, amelyben a végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezését kérték. Kifejtették, hogy a kifogásokat, mint hitelezők, valamint, mint hitelezői választmány jelentették be. Álláspontjuk szerint a kifogások előterjesztésére bármely hitelező jogosult volt, így nincs annak jelentősége, hogy hány hitelező terjeszti elő azokat. Előadták továbbá, hogy véleményük szerint a hitelezői választmányuk megalakulása nem ütközik a módosított Cstv. szabályaiba.
A fellebbezés részben alapos az alábbiak szerint:
A jelen - 1999. november 11-i kezdő időponttal elrendelt - felszámolási eljárásra az 1997. évi XXVII. törvény 33. §-ának (2) bekezdése értelmében a többször, lényegesen az 1993. évi LXXXI. és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A többször módosított Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése szabályozza, hogy ki jogosult kifogást előterjeszteni. Eszerint a felszámoló jogszabálysértő intézkedése, vagy mulasztása ellen, a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül, a sérelmet szenvedett fél a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet.
A többször módosított Cstv. 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni. Ha a felszámoló tevékenysége, vagy mulasztása miatt benyújtott kifogás elbírálása harmadik személy jogát is érinti, ő is félnek minősül. E felsorolásban a hitelezői választmány nem szerepel.
A többször módosított Cstv. 5. §-ának (2) bekezdése szabályozza a hitelezői választmány jogállását. Eszerint az azt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a felszámolóval való kapcsolat során. A hitelezői választmány tehát a hitelezők egy csoportjának, a többször módosított Cstv. által képviseleti joggal felruházott szerve. Ezt a képviseleti jogot csak a Cstv. által biztosított körben gyakorolhatja. A Cstv. azonban a hitelezői választmányt, kifogás előterjesztésének jogával nem ruházta fel. A felszámoló intézkedése, vagy mulasztása ellen, csak mint a sérelmet szenvedett hitelezők (felek) képviselője nyújthat be kifogást.
A többször módosított Cstv. 5. §-ának (3) bekezdése értelmében a választmány jogosultságait, képviseletét és működési rendjét a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik. E szabályozásból az következik, hogy a hitelezői választmány az azt létrehozó hitelezők nevében akkor jogosult kifogást benyújtani, ha arra a hitelezők feljogosították az egymás közötti megállapodásukban foglaltaknak megfelelő módon. Az iratok között 50. sorszám alatt találhatók a hitelezői választmány megalakulásának bejelentésével kapcsolatos iratok. Ezek nem tartalmazzák, hogy a hitelezők az őket megillető kifogásolás jogát a választmányra átruházták volna. Ezért a választmány az azt létrehozó hitelezők nevében nem jogosult kifogást benyújtani. Ebből következően az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelően határozott, amikor a hitelezői választmány által benyújtott kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül elutasította, a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 130. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján.
A választmányt létrehozó egyes hitelezők által benyújtott kifogás 1) pontjában a hitelezők arra kérték kötelezni a felszámolót, hogy hitelezői választmányukat egyedüli működésre jogosult választmánynak fogadja el. E körben az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy e kifogás tárgyára tekintettel, az abban való döntés, a választmányt létrehozó valamennyi hitelezőre kihat, a kifogásolási eljárásban való részvételétől függetlenül [többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 51. § a) pont, 52. § (1) bekezdés]. Ezért e kifogás csak valamennyi - választmányt létrehozó - hitelező jelen eljárásban való részvétele mellett bírálható el. Közülük nyolc hitelező meghatalmazását a nevükben fellépő dr. P. L. ügyvéd valóban nem csatolta be. Az elsőfokú bíróság azonban a 54-2. és 54-4. sorszámú végzéseiben csak a választmányt hívta fel hiánypótlásra, a felsorolt hitelezőket nem. A többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazott Pp. 135. §-ának (4) bekezdése értelmében, személyesen a felet kellett volna felhívni arra - megfelelő határidő tűzésével -, hogy az eljárásban személyesen, vagy a törvénynek megfelelő meghatalmazott útján járjon el. Miután ezt az elsőfokú bíróság elmulasztotta, ezért a hitelezőkkel, mint egységes pertársakkal szembeni mulasztás következményeit nem lehet alkalmazni.
A kifogás 2. pontjában a hitelezők azt sérelmezték, hogy a felszámoló a B., Sz. L. u. 101-103. szám alatti ingatlan őrzéséről az adós gazdálkodó szervezet vagyonából gondoskodik (Lásd 54-1.sorszám alatt benyújtott kifogás módosítását, 54-3. sorszám alatt). E kifogás benyújtására az adós bármely hitelezője - a választmányhoz nem csatlakozott hitelező is - jogosult. Téves az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a hitelezők között e kifogás tárgyában is a Pp. 51.§-ának a) pontjában szabályozott egységes pertársaság állna fenn. Ezért azoknak a hitelezőknek a kifogását, akik részéről a szabályszerű meghatalmazást dr. P. L. benyújtotta, érdemben el kell bírálni.
A kifogás 3. pontjában a hitelezők annak megállapítását kérték, hogy az adós gazdálkodó szervezet felszámolója által az adós nevében, harmadik személlyel, az Önkormányzattal megkötött szerződés 2. pontja sérti a többször módosított Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendet. Ebben ugyanis a felszámoló arra vállalt kötelezettséget, hogy a többször módosított Cstv. kielégítési sorrendjét figyelmen kívül hagyva kifizeti a szerződéses vételárat az Önkormányzatnak. Ez a kérelem tartalma szerint a felszámoló által az adós nevében kötött szerződést támadja. Kifogást azonban csak a felszámoló egyoldalú intézkedése, vagy mulasztása ellen lehet benyújtani [többször módosított Cstv. 51. § (1) bekezdés].
A többször módosított Cstv. 51. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felszámoló intézkedését megsemmisíti és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.
A kifogás intézményének előbbiek szerinti szabályozása értelmében a hitelezők megállapítás iránti igényt kifogásként nem érvényesíthetnek. Erre a többször módosított Cstv. 51. §-ának rendelkezései nem adnak lehetőséget. (Lásd a Bírósági Határozatok 1998. számában 396. sorszám alatt közzétett eseti döntést). Másrészt e kérelem tárgyában való döntés a jelen eljárásban félként részt nem vevő, az adóssal szerződést kötő Önkormányzatra is kihatna. E harmadik személy perbenállása nélkül - figyelemmel a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazott Pp. 51. §-ának a) pontjában foglaltakra - a hitelezők igénye nem bírálható el. A hitelezők előadásából egyébként is az állapítható meg (Lásd 2000. november 8-án érkezett 54-3. sorszámú beadvány 2. oldalának 3. pontját), hogy a hitelezők a sérelmezett szerződés velük szembeni hatálytalanságának vagy semmisségének megállapítását kérték a bíróság előtt indított perben.
Mindezekre tekintettel helyesen járt az elsőfokú bíróság, amikor a hitelezők megállapításra irányuló kifogását érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasította. Az elutasítás jogalapja helyesen a Cstv. 51. §-ának (1) és (3) bekezdése, valamint a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazott Pp. 130. § (1) bekezdésének b) pontja.
A kifejtettekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzésének a hitelezők 1. és 2. pont alatt előterjesztett kifogásait elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezte, a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése alapján megfelelően alkalmazott Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján, s e körben az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. Egyebekben - eltérő jogi indokolással - a hitelezői választmány által benyújtott kifogásokat és az adós felszámolója által az önkormányzattal kötött szerződést támadó hitelezői kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasító rendelkezések körében az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazott Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján. (Legf. Bír. Fpk.VI.31.784/2001. sz.)