adozona.hu
BH+ 2002.6.297
BH+ 2002.6.297
A kézbesítési megbízottal bejegyzett külföldi lakos ügyvezető részére a taggyűlés összehívására irányuló tagi kérelem szabályosan kézbesítettnek minősül az ügyvezető külföldi lakhelyén [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 7. § (1) bek., 51. § (1) bek., 150. § (1) és (2) bek., 154. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 19. §, 23. § (2) bek., 133/1993. (IX. 29.) Korm. r.* 17. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe az l999. április 16. napján kelt társasági alapító okirat alapján bejegyzett B. Korlátolt Felelősségű Társaság többségi tulajdonosa a K. Kft. "fa" jogi képviselője 2000. július 4. napján benyújtott kérelmében kérte, hogy a cégbíróság az l997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 51. §-ának (1) bekezdése alapján hívja össze a B. Kft. taggyűlését a társaság székhelyére, a kérelemben rögzített napirendi pontokkal. Indokolásul előadta, hogy a kérelmező 2000. május 19-én kelt és május 23-án postázo...
BH+ 2002.6.297 A kézbesítési megbízottal bejegyzett külföldi lakos ügyvezető részére a taggyűlés összehívására irányuló tagi kérelem szabályosan kézbesítettnek minősül az ügyvezető külföldi lakhelyén [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 7. § (1) bek., 51. § (1) bek., 150. § (1) és (2) bek., 154. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 19. §, 23. § (2) bek., 133/1993. (IX. 29.) Korm. r.* 17. § (1) bek.].
A cégjegyzékbe az l999. április 16. napján kelt társasági alapító okirat alapján bejegyzett B. Korlátolt Felelősségű Társaság többségi tulajdonosa a K. Kft. "fa" jogi képviselője 2000. július 4. napján benyújtott kérelmében kérte, hogy a cégbíróság az l997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 51. §-ának (1) bekezdése alapján hívja össze a B. Kft. taggyűlését a társaság székhelyére, a kérelemben rögzített napirendi pontokkal. Indokolásul előadta, hogy a kérelmező 2000. május 19-én kelt és május 23-án postázott levelében kérte a kft. taggyűlésének összehívását, azonban az ügyvezető a taggyűlést nem hívta össze, holott a harminc nap eltelt. Kérelmének mellékleteként becsatolásra került az ügyvezető részére, romániai címére küldött, hivatkozott kérelem fénymásolata és a küldemény 2000. május 29. napján, az ügyvezető által történt átvételét igazoló tértivevény is.Az elsőfokú bíróság 2. sorszámú végzésében a társaság legfőbb szervének összehívása iránti kérelmet elutasította. Határozatában megállapította, hogy a társaság ügyvezetője I. B. Cs. romániai lakos, akinek a cégjegyzékbe bejegyzett kézbesítési megbízottja 2000. május 11-i hatállyal Sz. M. N., Pacsirta u. 3. szám alatti lakos. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a legfőbb szerv összehívása iránti kérelmet nem az ügyvezető külföldi címére, hanem a cégjegyzékbe bejegyzett kézbesítési megbízottnak kellett volna a kérelmezőnek postáznia, az iraton feltüntetve a cég, az ügyvezető, valamint a kézbesítési megbízott nevét is; ennek hiányában a kézbesítés nem szabályszerű, így a bírósághoz intézett kérelem alaptalan. Erre tekintettel határozott a kérelem elutasításáról az l997. évi CXLV. tv (Ctv.) 19. §-ában foglaltakra tekintettel.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen benyújtott fellebbezésében a kérelmező kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság annak hatályon kívül helyezésével utasítsa az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására, a B. Kft. taggyűlésének összehívására. Indokolásában kifejtette, hogy megalapozatlanul utasította el az elsőfokú bíróság a Ctv. 19. §-ára hivatkozással a kérelmet, mert sem e rendelkezésben, sem a Ctv. és a Gt. egyéb előírásai között nem szerepel, hogy kizárólag a kézbesítési meghatalmazott részére történő kézbesítés lenne szabályszerű. A kézbesítési megbízott nem a Pp. szerinti meghatalmazott és így, ha a címzett bizonyítottan közvetlenül átvette a küldeményt, az szabályszerű kézbesítésnek tekintendő. Ezt az álláspontot erősíti a 133/1993. (IX. 29.) Korm. rendelet 17. §-ának (1) bekezdése is, amely alapján nem csak a címzett meghatalmazottjának, hanem magának a címzettnek is kézbesíthető a hivatalos irat. Végül rámutatott, hogy a napirendi pontok között szerepel az éves mérlegbeszámoló elfogadása, és miután e vonatkozásban sem hívta össze az ügyvezető a taggyűlést, ez a Gt. 150. §-a (1) és (2) bekezdésének a/ pontja és 154. §-ának (1) bekezdése előírásai alapján előzetes tagi kezdeményezéstől függetlenül is törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására ad alapot.
A társaság a fellebbezésre észrevételt nem terjesztett elő.
A fellebbezés alapos.
Megalapozatlanul utasította el az elsőfokú bíróság a B. Kft. taggyűlése összehívására irányuló kérelmet arra hivatkozással, hogy az eljárás megindítását megelőzően a társaság ügyvezetője részére küldött felhívás kézbesítése nem szabályszerű, az alábbiak szerint. A Gt. 51. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a szavazatok legalább egytizedét képviselő tagok (részvényesek) a társaság legfőbb szervének összehívását - az ok és cél megjelölésével - bármikor kérheti. Ha az ügyvezetés ennek harminc napon belül nem tesz eleget, a gazdasági társaság legfőbb szervének ülését az indítványtevő tagok kérelmére a cégbíróság hívja össze, az erre vonatkozó kérelem benyújtásától számított harminc napon belül. A B. Kft. cégjegyzékbe bejegyzett egyedüli ügyvezetője I. B. Cs., aki Magyarországon lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel nem rendelkezik, ezért kézbesítési megbízottjának adatait is tartalmazza a cégjegyzék. A Ctv. 23. §-ának (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a kézbesítési meghatalmazott elfogadását tartalmazó okiratot be kell nyújtani a cégbírósághoz. E rendelkezésnek az indokolás szerint az az oka, hogy a gyakorlatban igen sok gondot jelentett az a körülmény, ha a cég külföldi tagja, cégjegyzésre jogosultja nem rendelkezett belföldön lakóhellyel. Számára pl. a bírósági határozatok kézbesítése gyakran hónapokat is igénybe vett, és ez számos esetben nehezítette, akadályozta a jogerős bírósági döntés megszületését. A kézbesítési megbízott léte e helyzeten gyökeresen változtathat.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint (e rendelkezésből fakadó kézbesítések szabályossága a körben vitatható, hogy a hivatalos szervek, peres bíróságok és nemcsak a cégbíróságok által kézbesített okiratoknak a kézbesítési megbízott által történő átvételéhez fűződik-e jogkövetkezmény, az azonban nem vitás, hogy) a társaság belső ügyeinek intézésében, a tagok, illetve az ügyvezetés és a tagok közötti jogviszonyban a külföldi lakóhelyre történő közvetlen kézbesítés - annak szabályosságának igazolásától függően - megfelelő és elfogadható kell, hogy legyen. Ezt erősíti a Gt. 7. §-ának (1) bekezdésének előírása is, amely kimondja, hogy a törvényben előírt jognyilatkozatokat és határozatokat írásban, vagy más bizonyítható módon kell a címzett tudomására hozni. A már hivatkozott Gt. 51. §-ának (1) bekezdése az ügyvezetés felhívását írja elő, annak írásbeliségét sem mondja ki, ebből következően a társaság ügyvezetője által átvett, és így szabályosan kézbesítettnek tekintendő a taggyűlés összehívására vonatkozó kérelem, ezért megalapozatlanul utasította el a taggyűlésnek a cégbíróság által történő összehívására irányuló kérelmet az elsőfokú bíróság.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a Gt. 51. §-ának (2) bekezdése előírásainak megfelelően figyelemmel kell lennie arra, hogy a taggyűlés összehívására csak akkor köteles, ha az indítványtevő tag a szükséges költségeket megelőlegezte, és biztosítja az ülés megtartásának egyéb feltételeit is. (Legf. Bír. Cgf.II.32.276/2000.sz.)