adozona.hu
BH+ 2002.5.249
BH+ 2002.5.249
Az ún. környezetvédelmi nyilatkozatot a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet vezetőjének (volt vezetőjének) kell megtennie. Amennyiben azt elmulasztja, a mulasztás jogkövetkezményeit - az érdekeltek bejelentése alapján - csak a bíróság állapíthatja meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 31. § (1) bek. c) pont, 33. §, 48. § (4) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 3. § (1)-(3) és (5) bek., 8. § (1) bek., 12. § (1)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet ellen a felszámolási eljárás 2000. október 2. kezdőnappal indult meg. Az eljárás lefolytatására az 1993. évi LXXXI. tv. és 1997. évi XXVII. törvényekkel módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: többször módosított Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Környezetvédelmi Felügyelőség 2001. január 19-én bejelentette az elsőfokú bíróságnak, hogy az adós betéti társaság vezetője a Cstv. 31. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt kötelezettségének nem tett eleg...
BH+ 2002.5.249 Az ún. környezetvédelmi nyilatkozatot a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet vezetőjének (volt vezetőjének) kell megtennie. Amennyiben azt elmulasztja, a mulasztás jogkövetkezményeit - az érdekeltek bejelentése alapján - csak a bíróság állapíthatja meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 31. § (1) bek. c) pont, 33. §, 48. § (4) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 3. § (1)-(3) és (5) bek., 8. § (1) bek., 12. § (1) és (2) bek.].
Az adós gazdálkodó szervezet ellen a felszámolási eljárás 2000. október 2. kezdőnappal indult meg. Az eljárás lefolytatására az 1993. évi LXXXI. tv. és 1997. évi XXVII. törvényekkel módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: többször módosított Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.A Környezetvédelmi Felügyelőség 2001. január 19-én bejelentette az elsőfokú bíróságnak, hogy az adós betéti társaság vezetője a Cstv. 31. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt kötelezettségének nem tett eleget. Kérte, hogy az elsőfokú bíróság a Cstv. 33. §-ának (1) bekezdése alapján "pénzbírság kiszabása tárgyában a szükséges intézkedéseket" tegye meg.
Az elsőfokú bíróság a 17. sorszámú végzésében "a kérelmezőnek az adós cégjegyzésre jogosultja bírságolására tett indítványát" elutasította, a kérelemben foglaltak érdemi vizsgálata nélkül. Megállapította, hogy amennyiben az adós gazdálkodó szervezet vezetője a Cstv. 31. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozatát nem adja meg a kérelmezőnek a 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 12. §-ánek (1) bekezdése szerint kell eljárnia, és a kötelezettség teljesítését hatósági határozattal kell kikényszerítenie. A kérelmező a saját hatósági határozat meghozatalára, és annak végrehajtására vonatkozó kötelezettségeit nem háríthatja át a felszámolási eljárást lefolytató bíróságra. Megállapítása szerint a kérelmezőnek a 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet szerint kell eljárnia, hatósági határozatát a rendelet 8. §-ának (1) bekezdése alapján kell meghoznia, melynek végrehajtásáról a felszámolónak kell gondoskodnia. Az elsőfokú bíróság végzésében utalt a Legfelsőbb Bíróság hasonló tárgyú eseti döntéseire.
A végzés ellen a Környezetvédelmi Felügyelőség kérelmező nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság végzésnek hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására való kötelezését kérte. Hivatkozott arra, hogy az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének a környezetvédelmi tárgyú nyilatkozattételi kötelezettségét a Cstv. 31. §-a (1) bekezdésének c) pontja írja elő a 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet szerinti tartalommal. Abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet vezetője e kötelezettségét nem teljesíti, a bíróságnak a Cstv. 33. §-ának (1) bekezdése szerint kell eljárnia. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság a sérelmezett végzésében tévesen értelmezte a 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 12. §-ának (1) bekezdését, mert e jogszabályhely kizárólag a felszámolási eljárás alatt folytatott tevékenységgel kapcsolatosan biztosít hatáskört a környezetvédelmi felügyelőség részére. A rendelet 12. §-ának (1) bekezdése nem tartalmaz rendelkezést a felszámolás kezdő időpontját megelőző tevékenységre vonatkozóan. Ezért a kérelmező a felszámolás kezdő időpontját megelőző időszakra vonatkozóan nem tud a rendelet 8. §-ának (1) bekezdése szerinti határozatot hozni az adott ügyben. Álláspontja szerint a szükséges intézkedés megtételére a Cstv. 33. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a bíróságnak van hatásköre, melyet a bíróságok rendszeresen gyakorolnak is. Állítása igazolása céljából hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság ilyen tárgyú eseti döntéseire.
Az adós felszámolója a fellebbezésre tett észrevételében azt a tájékoztatást adta, hogy az adós betéti társaság beltagját 2000. szeptember 12-én és október 30-án írásban tájékoztatta jogszabályi kötelezettségeiről, köztük a környezetvédelmi nyilatkozattételi kötelezettségről is, majd 2001. január 15-én személyesen is tájékoztatta mindezekről a volt képviselőt. Bejelentette, hogy a beltag a felszámolóval szemben adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette, és a felszámolót arról tájékoztatta, hogy megkísérel az adós hitelezőivel egyezséget kötni, amelynek előkészítése a felszámoló nyilatkozata szerint folyamatban van.
A fellebbezés alapos.
A többször módosított Cstv. 31. §-a (1) és (2) bekezdése tartalmazza a felszámolás elrendelését követően a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjének kötelezettségeit.
A 31. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a gazdálkodó szervezet vezetője köteles a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési, vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat.
Abból, hogy az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének az említett nyilatkozatot a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kell megtennie nyilvánvaló, hogy a nyilatkozatnak az olyan környezeti károsodásokra, környezeti terhekre kell vonatkoznia, melyek a felszámolás kezdő időpontját megelőzően keletkeztek. Ez a következtetés vonható le egyébként az idézett jogszabály "maradtak-e fenn" megfogalmazásából is.
A többször módosított Cstv. 48. §-ának (4) bekezdése szerint a felszámolási eljárás alatt betartandó környezet, - természet - és műemlékvédelmi követelményeket - ideértve a 31. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt nyilatkozat tartalmának meghatározását és a környezeti állapotvizsgálatra való kötelezés lehetőségét - a környezeti károk, illetve terhek rendezésének követelményeit és módját, továbbá az ebből eredő, az 57. § (2) bekezdés szerint felszámolási költségnek minősülő kiadások körét kormányrendelet szabályozza. A hivatkozott kormányrendelet a 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet, amelynek 3. §-a (1) bekezdése szerint a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet, …… vezetője (nyilatkozó) a Cstv. 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatát telephelyenként adja meg a telephely szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőség számára, amely nyilatkozat formai és tartalmi követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza.
A (2) bekezdés szerint a nyilatkozó tájékoztatást ad arról is, hogy több illetékes felügyelőség esetén, mely további felügyelőségeknek, mely telephelyekről tett nyilatkozatot. A (3) bekezdés kimondja, hogy ha az adott telephelyen a felszámolást megelőzően, vagy a felszámolási eljárás alatt folytatott tevékenységből eredően környezetkárosodás, környezeti teher a telephelyen kívül is vagy csak azon kívül jelentkezik, vagy jelentkezhet a nyilatkozatban erre a körülményre is ki kell térni.
Az (5) bekezdésben foglaltak szerint a nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésének kell tekinteni, ha a nyilatkozó a nyilatkozattételre előírt 30 napos határidő alatt a felügyelőségnek arról nyilatkozik, hogy a 2. számú melléklet szerinti feladatok legfeljebb 90 napon belüli teljesítésére vonatkozó megbízást adott a 6. § szerinti szakértőnek teljes körű környezeti állapotvizsgálat elvégzésére. A környezeti állapotvizsgálat eredményét 8 napon belül kell megküldeni a felügyelőség számára.
A rendelet 8. §-ának (1) bekezdése szerint a nyilatkozatot, illetőleg a környezeti állapotvizsgálatot elbíráló hatósági határozatban a felügyelőség az adós gazdálkodó szervezetet a bizonyított környezeti károsodások, terhek rendezésére kötelezi. A kötelezés végrehajtásáról a felszámoló gondoskodik [Cstv. 48. § (3) bekezdés].
Az idézett rendelkezésekből egyértelműen következik, hogy a környezetvédelmi felügyelőség a rendelet 8. §-a alapján a hatósági határozatot csak a nyilatkozat, illetőleg a környezeti állapotvizsgálat birtokában hozhatja meg. A kormányrendelet nem biztosít hatáskört a környezetvédelmi felügyelőségnek arra, hogy a környezetvédelmi nyilatkozatot - vagy az állapotvizsgálat megrendelését - az adós gazdálkodó szervezet vezetőjétől kikényszeríthesse. Erre vonatkozóan csak a többször módosított Cstv. 33. §-a tartalmaz rendelkezést, mely szerint a bíróság az adott gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett jövedelemnek 50%-ig vagy - ha a vezető jövedelme nem állapítható meg - 1 000 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét, aki a 31. §-ban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, vagy valótlan adatokat közölt, akkor is, ha már nem áll az adósnál munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban, vagy vezető tisztségviselői minősége megszűnt. A (2) bekezdés szerint az (1) bekezdésben említett vezetőt a bíróság kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket, amelyek a 31. §-ban foglalt feladatoknak a felszámoló részéről megbízott szakértő által történő elvégeztetésével merültek fel.
A többször módosított Cstv. nem teszi a bíróság kötelezettségévé annak figyelemmel kísérését, hivatalból való ellenőrzését, hogy az adós gazdálkodó szervezet vezetője a 31. §-ban foglalt kötelezettségeit teljesítette-e. Tekintettel azonban arra, hogy a volt vezető mulasztásának következményeit az előbbiek szerint csak a bíróság állapíthatja meg a szankciók alkalmazására - hivatalból való eljárás hiányában - csak az érdekeltek bejelentése alapján kerülhet sor. A környezetvédelmi tárgyú nyilatkozattal kapcsolatban pedig az érdekeltek az adós, a felszámoló, a hitelezők és a környezetvédelmi felügyelőségek lehetnek. Az érdekeltek bejelentését a bíróság a többször módosított Cstv. 33. §-ában meghatározott kötelezettsége folytán nem hagyhatja figyelmen kívül. Ebből következik, hogy a bíróság környezetvédelmi felügyelőségnek a nyilatkozat megtétele kikényszerítése iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül nem utasíthatja el.
Tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a kérelmet elutasító végzésében az elutasítás indokaként a 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 12. §-ának (1) bekezdésére hivatkozott, amely szerint; ha az adós gazdálkodó szervezet a felszámolási eljárás alatt folytatott tevékenysége során a jogszabályokban meghatározott környezet -, természet vagy műemlékvédelmi követelményeket megsérti, a környezet-, természet- vagy műemléki hatóság - a felszámolási eljárás bármely szakaszában - a vonatkozó jogszabályok szerinti hatósági határozattal a követelmények betartására kötelezhető. A rendelet 12. §-ának (2) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítéséhez szükséges teendőkről a felszámolónak ugyanolyan módon kell gondoskodnia, mint a felszámolás kezdő időpontját megelőző időszakból eredő bizonyított környezeti terhek rendezéséről.
Az idézett jogszabályból nyilvánvaló, hogy a kormányrendelet 12. §-a alapján hozott hatósági határozat csak az adós gazdálkodó szervezetnek a felszámolási eljárás alatt folytatott tevékenységére vonatkozhat. Miután az adott ügyben az adós gazdálkodó szervezet vezetője a környezetvédelmi felügyelőség bejelentése szerint semmilyen nyilatkozatot nem tett, nem állapítható meg sem a felszámolás kezdő időpontja előtti, sem az esetleges azt követő környezetvédelmi jogsértés, amelyre a fentiek szerint a hatósági határozat vonatkozhatna.
Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a többször módosított Cstv. 33. §-ában meghatározott kötelezettségére figyelemmel a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasíthatta volna el. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság jogszabálysértő végzését a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak fel kell szólítania az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét a többször módosított Cstv. 31. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írt kötelezettsége teljesítésére, és egyúttal figyelmeztetnie kell mulasztásának a többször módosított Cstv. 33. §-ában meghatározott jogkövetkezményeire. A jogkövetkezmények alkalmazására ugyanis a következetes bírósági gyakorlat szerint csak az előzetes, eredménytelen felhívás és tájékoztatás után kerülhet sor. (Legf. Bír. Fpk. VI. 31.230/2001. sz.)